Cadillac Flleetwood

Szárnyalt a formatervezők fantáziája, amikor az autózás legemlékezetesebb és legkarakteresebb modelljei születtek a múlt század 50-es, 60-as éveiben. Az amerikai márkák légies formái olyan szériamodelleken jelentek meg, mint a Buick Electra, Cadillac Fleetwood, Chevrolet Impala, Chrysler/Dodge Dart.

Buick Electra

Miután az 1920-as években az autódizájn végérvényesen szakított a ló nélküli kocsikkal és elvetettet a hintóformát, a vezető és az utasok ülései egyre lejjebb, teljesen a motor mögé kerültek, hiszen már rég a lóerők és nem a lovak voltak a főszereplők.

Az egyre nagyobb teljesítményű motorok mellett attraktív megjelenésükkel is az egyre nagyobb sebesség lehetőségét, a repülést akarták sugallni a gyártók az egyre méretesebb szárnyakkal, melyek már az első békeévekben megjelentek a karosszériákon. 

Chevrolet Impala 1960

A szerényebb fecskefarkak és buborékszerű domborítások után a márkák egymásra licitálva növelték a igazán nagy szárnyakat. És nem csak Amerikában.

Izgalmas kísérlet volt az 1948-as Tatra T600-as, vagyis a léghűtéses-farmotoros Tatraplan farokuszonya, ami a repülőgép hátsó függőeleges vezérsíkját idézte. A megoldás később megjelent a nagy sebességű versenymotorcsónakokon is.

Tatra T600, 1948

Érdekes, hogy a repülőket, majd sokáig autókat is gyártó svéd Saab nem követte a divatot és nem aggatta tele szárnyakkal modelljeit, inkább az aerodinamikailag fontos szélcsatorna eredményeket adoptálta közúti járműveinél. Az ugyancsak kettős üzemmódú holland Spyker és spanyol Hispano Suiza sem tett szárnyakat autóira.

Cadillac de Ville, 1964

Globális gyártóként a General Motors, a Ford és Chrysler kisebb modelljei Európában is megpróbálták meghonosítani a szárnyas divatot, de mérsékeltebben.

BMW 700

És persze a kontinens klasszikus szereplői sem akartak lemaradni: Németország nyugati felében az 1959-ben bemutatott BMW 700-as és a kortárs DKW Junior 700-as kapott fecskefarkakat, valószínűleg ezek inspirálták a keleti kétütemű rokon Trabant 601-es tervezőit. Utóbbit 1964-től több mint negyedszázadon át gyártották szinte változatlan formában.

DKW 700 Junior

Trabant 601

Az európai luxusmárka, a Mercedes sem maradt ki a szárnyalásból és 1961-ben bemutatta a 7 éven át sikeres 190-es, vagyis a W110-es éppen karakteres hátulja miatt kapta a Heckflosse/Schwalbenschwanz, vagyis a Fecskefarkú becenevet.

Mercedes W111

A szovjetek mindig is hajlamosak voltak utánozni az amerikai márkákat és nemcsak a pártvezetők luxuslimuzinjainál. Kimagaslott a mezőnyből az 1957-es GAZ 13-as, vagyis a Csajka (Sirály). Az az 1961-ben bemutatott polgáribb Moszkvics szerényebb megoldása messze elmaradt a kommunista pártvezetők szolgálati limuzinjainak szárnypróbálkozásaitól.

GAZ 13 Csajka 1958

A divat változásával szárnyaszegettek lettek az autók, néha fura kényszer megoldással változtak: lásd Moszkvics 408-as 1971-es utódját!

Pininfarina tervezésű Moszkvics 408-as...

...és a szovjet ráncfelvarrott hátsó

Aztán jött a mindent „kerekítünk és süllyesztünk” korszak, ekkor születtek a szárnyasokkal ellentétes kerekded karosszériák. A légellenállás csökkentésének jegyében megjelentek a kocsik orrán a bukólámpák, eltűntek a szárnyak, melyek korábban a karosszériákat uralták.

A kontra formákkal is divatot csináltak a dizájnerek, de az már az autótörténelem másik fejezete!

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!