A TV 2 Norge beszámolója szerint az OFV közlekedési információs szervezet járműnyilvántartási adatai azt mutatják, hogy a legnépszerűbb elektromos modellek közül több is meglehetősen fiatal korban kerül bontóba. A Tesla típusok átlagosan legfeljebb hét évig maradnak forgalomban, mielőtt selejtezésre kerülnek.

A 2025-ös adatok szerint összesen 633 Tesla került bontóba Norvégiában. Érdekesség, hogy a Model S átlagos életkora a leselejtezéskor 9,7 év volt, ami a márka többi modelljéhez képest kifejezetten magas érték.

A kínai gyártók egyes modelljei még ennél is gyorsabban kerülnek „nyugállományba”. Az MG esetében a tavalyi évben 118 autót vontak ki véglegesen a forgalomból, ezek átlagos életkora mindössze 3,8 év volt. A Polestar 37 leselejtezett autója átlagosan 3,3 éves korban került bontóba, míg a Maxus 12 járműve átlagosan hároméves korában fejezte be pályafutását.

A prémiumként pozicionált Hongqi sem muzsikál jobban: a statisztikák szerint 11 autót selejteztek le átlagosan 2,7 éves korban. Az Xpeng esetében 21 jármű átlagosan 2,3 évesen került ki a forgalomból, míg a Nio 13 autójának átlagos életkora 2,1 év volt. Meglepő talán, hogy a negatív rekordot a BYD állította fel. A kínai gyártó 28 autóját selejtezték le Norvégiában 2025 folyamán, az érintett járművek átlagos életkora pedig csupán 1,9 év volt.

Összehasonlításképpen a benzines vagy dízelmotoros Mercedesek átlagosan körülbelül húsz év aktív használat után kerülnek bontóba a zord norvég körülmények között.

A számok első pillantásra azt sugallhatják, hogy az elektromos autók tartóssága jelentősen elmarad a hagyományos hajtású modellekétől, és Norvégiában egy belső égésű motorral felszerelt Mercedes élettartama háromszorosa egy elektromos Tesláénak.

A helyzet azonban ennél összetettebb. A selejtezési statisztikák nem az autók műszaki élettartamát mutatják. Egy jármű bontóba kerülésének számos oka lehet. A nyilvántartásokban szerepelnek azok az autók is, amelyek közlekedési baleset következtében szenvedtek olyan súlyos károkat, hogy javításuk műszakilag lehetetlenné vagy gazdaságilag ésszerűtlenné vált. Van némi torzító hatása a rendkívül kis mintának is, no meg annak, hogy az elektromos autók zöme az elmúlt 5-10 évben került norvég piacra.

Éppen ezért a fenti adatokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni az elektromos hajtás, illetve az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A statisztikák inkább azt mutatják meg, hogy az adott modellek milyen életkorban kerültek véglegesen ki a forgalomból, függetlenül attól, hogy ezt műszaki meghibásodás, baleset vagy valamilyen gazdasági ok idézte elő.

Mindenesetre a norvég adatbázis érdekes képet fest az elektromos járművek életciklusáról egy olyan országban, amelyet világszerte az elektromobilitás egyik mintapiacának tekintenek.