Éppen 15 éve, hogy a nappali menetfény, vagyis a DRL (Daytime Running Light) megjelent az autóiparban. Az ötlet persze jóval régebbi: a skandináv országokban már évtizedekkel korábban felismerték, hogy a nappal kivilágított járművek könnyebben észrevehetők. Az Európai Unió 2011 februárjától írta elő az új személyautók és könnyű haszonjárművek nappali menetfénnyel való felszerelését, 2012-től pedig a teherautók és autóbuszok is sorra kerültek.

Jeep Compass II. a ködös erdőben

Kötelező felszereltségből a dizájn része lett

A kezdeti megoldások sokszor egyszerű, különálló, szinte ködfényszóróra emlékeztető lámpák voltak. A LED-technológia elterjedésével aztán a menetfény nemcsak energiatakarékosabbá, hanem a formatervezés fontos elemévé is vált. Ma már a jellegzetes LED-csíkok, fénygrafikák az autók egyik legkönnyebben felismerhető stílusjegyei.

Volswagen Taigo

A lényeg azonban nem a dizájn, hanem a biztonság. A DRL célja nem az út megvilágítása, hanem az, hogy a járművet a többi közlekedő hamarabb észrevegye. Annyira megszoktuk, hogy nappal is világítanak az autók, hogy ma már az a furcsa, ha ez nem így van.

Nem szabad leszokni a fényszóró felkapcsolásáról!

Van viszont egy apróságnak tűnő, de annál fontosabb dolog: a legtöbb autó nappali menetfénye csak elöl világít, hátul nem. Lakott területen kívül Magyarországon a tompított fényszóró használata kötelező, a DRL önmagában tehát nem elég. Szürkületben, esőben, ködben vagy rossz látási viszonyok között pedig különösen fontos a megfelelő világítás.

Pár hét és itt vannak a hosszú éjszakák, ne bízzuk vakon az automatikára, és ne legyünk lusták felkapcsolni a tompítottat! Attól, hogy mi jól látunk az úton, még nem biztos, hogy minket is jól látnak.