Néhány évvel ezelőtt még az volt a kérdés, mennyire képes Nagy-Britannia önálló gazdaságpolitikát folytatni az Európai Unión kívül. Most egy egészen más dilemma került előtérbe: meddig éri meg ragaszkodni ehhez az önállósághoz, ha közben a brit autógyártók legfontosabb exportpiacukon kerülhetnek hátrányba? Az ország autóipara egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat és az Európai Unió szigorodó iparvédelmi törekvéseit.

A The Guardian szerint a brit kormány már nem zárja ki, hogy magasabb vámokat vezessen be a kínai elektromos autókra. A lépés nem önmagában a kínai import visszaszorítását szolgálná, hanem azt, hogy Nagy-Britannia bekerülhessen az Európai Unió készülő, európai gyártást előnyben részesítő rendszerébe.

A kínai autók sikere okozza az egyik legnagyobb dilemmát

A brit autópiacon az elmúlt években rendkívül gyorsan erősödtek meg a kínai gyártók. Az MG mellett egyre nagyobb szerepet kap a BYD, az Omoda, a Jaecoo és a Chery, miközben további márkák is megkezdték az értékesítést.

Az Auto Express szeptemberi összesítése szerint 2023-ban a kínai márkák még mindössze 4 százalékot képviseltek az új brit személyautók piacán, ami körülbelül 83 ezer járművet jelentett. Ezzel szemben 2026 első nyolc hónapjában már 223 ezer kínai márkájú autót helyeztek forgalomba, részesedésük pedig meghaladta a 15 százalékot.

Ez a növekedés részben a versenyképes áraknak, részben a gyorsan bővülő modellkínálatnak köszönhető. A kínai gyártók ráadásul már nem kizárólag olcsó elektromos autókkal jelennek meg: egyre több hagyományos benzines és konnektoros hibrid modellt is kínálnak.

Nagy-Britannia eddig jóval nyitottabb piacot biztosított számukra, mint az Európai Unió. Miközben az EU 2024-ben kiegészítő vámokat vezetett be a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra, London nem követte a példáját. A brit piacon a kínai személyautókra általában 10 százalékos alapvám vonatkozik, az uniós kiegészítő teher azonban nem.

Ez a különbség a vásárlóknak kedvezhet, hiszen a kínai gyártók könnyebben kínálhatnak versenyképes árú modelleket. Az európai iparpolitika szigorodásával viszont egyre komolyabb kérdéssé vált, hogy Nagy-Britannia fenntarthatja-e ezt a különutas stratégiát.

Brüsszel olyan feltételt szabhat, amely Londonnak fájhat

Az Európai Unió Industrial Accelerator Act nevű jogszabálytervezetének egyik fontos célja, hogy a közpénzből támogatott beruházások és beszerzések nagyobb arányban segítsék az európai gyártást. Az úgynevezett „Made in Europe” szabályok előnyben részesítenék azokat a termékeket, amelyek megfelelő arányban európai alkatrészekből, európai üzemekben készülnek.

Nagy-Britannia számára azonban a Brexit óta külön problémát jelent, hogy már nem tagja az Európai Uniónak. Amennyiben az új rendszer kizárólag az uniós tagállamokra vonatkozna, a brit gyárakban előállított autók bizonyos támogatásokból és közbeszerzési lehetőségekből kimaradhatnának.

Ez jelentős versenyhátrányt okozhatna, hiszen a brit autóipar termelésének nagyjából 80 százaléka exportra kerül, és az Európai Unió a legfontosabb felvevőpiaca.

A helyzet október 16-án kedvezőbb irányba mozdult el. Franciaország és Németország kompromisszumot kötött, amelynek értelmében Nagy-Britannia különleges státuszt kaphatna az európai gyártást támogató rendszerben.

A megállapodás azonban feltételekhez kötött. A francia–német elképzelés szerint az Unión kívüli kedvezményezett országoknak igazodniuk kellene bizonyos uniós kereskedelemvédelmi intézkedésekhez is. Nagy-Britannia esetében ez mindenekelőtt a kínai elektromos autókra vonatkozó vámokat érinti.

Vagyis London olyan helyzetbe került, amelyben a brit autógyártók európai versenyképességének megőrzése érdekében akár saját kínai kereskedelmi kapcsolatait is újra kell értékelnie.

A brit kormány már nem zárja ki a vámemelést

A brit kormány korábban óvatosan viszonyult a kínai autók elleni kereskedelmi korlátozásokhoz. A gazdasági döntéshozók attól tartottak, hogy a magasabb vámok megdrágíthatják az elektromos autókat, lassíthatják a közlekedés elektrifikációját, és kínai ellenlépéseket válthatnak ki.

A helyzet azonban megváltozott.

A Downing Street október 16-án jelezte, hogy üdvözölné Nagy-Britannia bevonását az európai iparvédelmi rendszerbe, mert az kedvező hatással lehetne a brit autóipari beruházásokra és munkahelyekre.

A kormány egyelőre nyitva hagyta a lehetőséget a kínai elektromos autókra vonatkozó magasabb vámok bevezetése előtt. Végleges döntés azonban még nem született.

Peking máris tiltakozik. A kínai nagykövetség diszkriminatívnak nevezte az esetleges intézkedést, és arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi korlátozások sérthetik a nemzetközi kereskedelem alapelveit.

A brit kormány tehát két, egymással nehezen összeegyeztethető gazdasági érdek között próbál egyensúlyt találni. Egyrészt szeretné megőrizni a kínai kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, másrészt nem engedheti meg magának, hogy a hazai autógyártók kiszoruljanak a legfontosabb európai iparpolitikai programokból.

A brit autógyárak jövője is a tét

A vita nem pusztán diplomáciai természetű. Nagy-Britanniában olyan nemzetközi autógyártók működtetnek jelentős üzemeket, mint a Nissan, a Toyota, a BMW vagy a Jaguar Land Rover.

A Toyota burnastoni gyárában például a Corolla készül, a Nissan sunderlandi üzeme pedig a brit autóipar egyik legfontosabb termelőközpontja. A BMW oxfordi Mini-gyára ugyancsak szorosan kapcsolódik az európai beszállítói hálózathoz.

Ezeknél a vállalatoknál egy új modell gyártási helyének kiválasztásakor nemcsak a munkaerőköltségek és az infrastruktúra számítanak, hanem az is, hogy az adott országban készült járművek milyen feltételekkel értékesíthetők a legfontosabb piacokon.

Az európai autóipar szereplői ezért már korábban is figyelmeztettek a brit gyártás esetleges kizárásának következményeire.

Az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA arra kérte Brüsszelt, hogy Nagy-Britanniát, Törökországot és Marokkót is kezelje kiemelt partnerként. A szervezet szerint az európai autóipari ellátási láncok olyan szorosan összekapcsolódnak, hogy a merev földrajzi korlátozások magának az európai iparnak is károkat okozhatnak.

A brit autógyárak jövőjéről tehát nem lehet kizárólag brit gazdaságpolitikai szempontok alapján dönteni. A Brexit ellenére a kontinens ipari rendszere továbbra is szorosan összefüggő egységet alkot.

Kína miatt újrarendeződhetnek Európa kereskedelmi kapcsolatai

Nagy-Britannia dilemmája egy jóval szélesebb folyamat része. Az Európai Unió egyre határozottabban próbálja korlátozni a kínai autóipar térnyerésének kedvezőtlen következményeit, miközben a kínai vállalatok folyamatosan alkalmazkodnak az új kereskedelmi környezethez.

Az EU már kiegészítő vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra, októberben pedig megállapodás született a kínai hibridjárművek importjának korlátozásáról is. A Reuters szerint az intézkedések a kínai gyártókat arra ösztönözhetik, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek az európai helyi gyártásra, illetve a magasabb árkategóriájú modellek értékesítésére.

A brit piac viszont eddig éppen azzal vált vonzóvá a kínai autómárkák számára, hogy kevesebb kereskedelmi akadállyal kellett szembenézniük.

Ha London végül összehangolja vámrendszerét az Európai Unióéval, a kínai gyártók egyik legfontosabb európai terjeszkedési lehetősége szűkülhet. Ha viszont nem teszi meg, a brit autóipari vállalatok kerülhetnek hátrányba a kontinens iparvédelmi rendszerében.

Ez a választási kényszer világosan mutatja, milyen mélyreható változásokat idézett elő Kína felemelkedése az autóiparban. A verseny már nem csupán az autók áráról, teljesítményéről vagy technológiai színvonaláról szól, hanem arról is, hogy a gyártók mely országokban építenek üzemeket, milyen beszállítói hálózatokat alakítanak ki, és milyen kereskedelmi szövetségekhez kapcsolódnak.

A brit kormány számára különösen érzékeny, hogy mindez a Brexit egyik alapvető ígéretét, az önálló kereskedelempolitikát is próbára teszi.

Nagy-Britannia most olyan döntés előtt áll, amelyben nincs kockázatmentes választás. Ha közeledik Brüsszelhez, korlátozhatja a kínai autók piacra jutását, és kereskedelmi konfliktust vállalhat Pekinggel. Ha viszont megőrzi jelenlegi különutas politikáját, saját autógyárainak európai lehetőségeit veszélyeztetheti. A kínai autóipar előretörése így már nemcsak a hagyományos gyártókat kényszeríti alkalmazkodásra, hanem Európa kereskedelmi és politikai viszonyait is újrarendezheti.

A végleges döntés egyelőre hátravan: a „Made in Europe” rendszer részletszabályairól az Európai Unión belül is további egyeztetések várhatók, így Nagy-Britannia csatlakozásának pontos feltételei sem tekinthetők lezártnak.