A magas importvámok miatt bevált gyakorlat volt Új-Zélandon az autók helyi összeszerelése. Például mintegy 10.000 darab készült Volkswagen Bogárból 1954 és 1972 között.

 

A Trekka hatvan éves története Új-Zélandon íródott, amikor felmerült az igény egy sokoldalúan használható, olcsó gépkocsi tervezésére. Az alap a Škoda Octavia motorja, alváza és hajtáslánca volt, amelyre strapabíró felépítményt terveztek rövidebb tengelytávval. Nem volt igazi terepjáró, de ezen az opcionális mechanikus differenciálzár a terepviszonyok leküzdését elősegítette.

Az autó egyszerű volt, mind a faék. A kasznit „baltával” faragták. Kissé kerekített síkidomokból állt, ezért a gyártás kevés beruházást igényelt, szinte elég volt egy élhajlító és egy kalapács. A soros Octavia 1221 köbcentis motorja 47 lóerőt teljesített és akár 110 km/órás sebességgel vitte a 920-980 kilogrammos kasznit.

A Trekka különböző változatait az építőipariban kereskedelemben, mezőgazdaságban használták. Gyártották platós, ponyvatetős és zárt áruszállító felépítménnyel. Az kombi a hátsó traktusban két, hosszirányban rögzített padot kapott, így nyolc személy is utazhatott a járműben. Beach egy teljesen nyitott, ablakok és fix tető nélküli kivitel volt. 

 

1966-1972-ig 2.800 darab Trekka készült, melyek eljutottak Ausztráliába, Vietnámba, a Fidzsi-szigetekre és Indonéziába is.

A Trekka nem egy titkos fejlesztés volt, mégis fél évszázad kellett ahhoz hogy a csehek végre élőben láthatták. Az első autót egy rajongó, Jiří Valach importálta 2015-ben, aki közvetlenül az eredeti új-zélandi tulajdonos, Gregory úr örököseitől vásárolta meg.