Tovább tökéletesítette SUV kivitelű modellsorozatait a Volvo. Az e-hajtás, a biztonságtechnika, a külső és a belső dizájn legutóbbi megújításairól Olof Landin, a 60-as, 90-es jelű típuscsalád fejlesztéséért felelős vezető és Vancsó László, a Volvo Magyarország termékmenedzsere adott áttekintést a minap rendezett budapesti sajtótájékoztatójukon, egybekötve a frissített modellek statikus bemutatójával.

A svéd prémiumgyártó különösen nagy fontosságot tulajdonít a megnövelt (long range) elektromos hatótávú plug-in hibrid változatokhoz – tűnt ki az előadásokból. Erről tanúskodik, hogy az év végén piacra kerülő középkategóriás Volvo, az új XC60 egyetlen feltöltéssel akár 200 kilométeres e-hatótávot kínál, míg a nagyobb hibrid XC90 akár 163 kilométert tud megtenni elektromos üzemben. Ez élvonalbeli eredménynek számít, több mint két és félszer több a jelenlegi plug-in hibrid Volvókhoz viszonyítva. Az XC90 AWD hibrid rendszerteljesítménye 461 lóerő (nyomatéka 759 Nm), a hétszemélyes kivitelben is elérhető, összekeres prémiumhibrid 5,2 másodperc alatt ugrik az óránként 100 kilométeres sebességre.

A nagy testvérekhez képest jókora fazonigazításon esett át a „kis Volvo”, a 40-es sorozat (XC40, EX40, EC40) tagjai. Kivitelükben, szolgáltatásaikban már nem maradnak le a felsőbb osztálybéli társaiktól. A legszembetűnő változások közé tartozik a Thor kalapácsa formavilágú matrix led fényszóró, de megújult a kocsi eleje, hátulja, csakúgy, mint a skandináv dizájn legszebb hagyományai szerint áttervezett utastér. A továbbfejlesztett biztonsági funkciókat az új szoftver- és szenzorplatform teszi lehetővé: az első sarokradarok, a 12 ultrahangos érzékelő és parkolókamerák minden eddiginél jobban segítik elkerülni az ütközéséket, megóvni a bennülők épségét. Érdemes megjegyezni, hogy a tisztán elektromos EX40 és EC40 – a megnövelt hatótávú (extended range) akkumulátorok révén – egy feltöltéssel 576, illetve 585 kilométer megtételére képes.

Valójában a most nálunk is bemutatott ráncfelvarrások, technikai megújulások annak az átfogó startégiának a részét képezik, amelyek a nemzetközi autóipar bizonytalanságai, a globális kereskedelem feszültségei, a belső kínai piac gyengülése és az elektromos átállás lassulása közepette menekülési utakat tervez. A svéd gyártómű így akarja megőrizni versenyképességét.

A program egy rugalmas, kettős technológiai és regionális modelloffenzívára épül. Szeptemberben tették közé, hogy a cég történetének legnagyobb termékfrissítési menetrendjét hajtják majd végre. 2030-ig 13 új modellt vezetnek be és reményeik szerint megkétszereznék piaci részesedésüket. Csak éppen másként, mint német riválisaik. Miközben a BMW, Mercedes és az Audi hatalmas, globálisan egységes platformokkal, gyárakkal operálnak, a Volvo kihasználva a kínai Geely tulajdonosi hátterét egyedi út mellett teszi le voksát. A németekkel ellentétben a Volvo élesen elválasztja a nyugati és a kínai piacra szánt modelleket. A 13 új modellből 7-et a nyugati világnak, 6-ot pedig kizárólag a kínaiaknak fejlesztenek. Míg a németek drága, saját fejlesztésű architektúrákat finanszíroznak, a Volvo a kínai anyavállalat méretgazdaságosságára támaszkodik., A költségek leszorításához növelik a közös alkatrészek gyártóhányadát, s közben igyekeznek megőrizni a svéd dizájnt és a biztonsági alapértékeket. Fontos mozzanat, hogy bár a Volvo eddig a tisztán elektromos autómobilitás egyik élharcosának számított, most az átállás lassulásával, a piaci realitásokhoz igazodva megtartották és modernizálják a plug in hibrid technikát. Ezáltal igyekeznek elkerülni a németeknél látható fölös gyártókapacitásokból fakadó problémákat, a hirtelen stratégiaváltásokat.

Ma még kérdés, mi jön be a nagyratörő tervekből. Mindenesetre nemrég leszerződtették új elnök-vezérigazgatónak Klaus Zellmert, a VW tulajdonában álló Skoda Auto főnökét. A kiváló menedzser hírében álló Zellmertől – aki korábban több mint húsz évet húzott le a Porschénél, majd látványosan felfuttatta a Skodát – most azt várják, hogy a Volvo kormányrudjánál a magas fejlesztési költségek mellett is jócskán tudja majd növelni a nyereségességet. A svédek fő elvárása, hogy az adózás előtti eredmény (ebit) haszonkulcsa (profit margin) a tavalyi 3,5 százalékkal szemben 8 százalék fölé emelkedjen.