Első pillantásra nehéz megérteni a Volvo helyzetét. Miközben az európai elektromosautó-piac látványosan növekszik, és a svéd márka villanyautói iránt is erős a kereslet, a vállalat pénzügyi eredményei meredeken romlanak.

A Volvo gyorsjelentése szerint a harmadik negyedéves árbevétel az egy évvel korábbi 86,4 milliárdról 66,9 milliárd svéd koronára csökkent. Ez 22,6 százalékos visszaesés.

A teljes üzemi eredmény 5,6 milliárd koronás veszteségbe fordult, szemben a tavalyi 6,4 milliárdos nyereséggel. Az egyszeri tételektől és egyes részesedések eredményétől megtisztított üzemi veszteség 3,7 milliárd koronát tett ki.

Több villanyautó, kevesebb bevétel

A legérdekesebb ellentmondás az értékesítési adatokban látható. A Volvo a harmadik negyedévben 141 609 autót adott el világszerte, 10,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A tisztán elektromos modellek eladásai ugyanakkor 28,6 százalékkal, 45 060 darabra emelkedtek. Részesedésük a teljes forgalomban 22-ről 32 százalékra nőtt.

Európában különösen kedvezően alakult az elektromos modellek kereslete: 40 466 tisztán elektromos Volvo talált gazdára, ami 51 százalékos növekedés.

A globális visszaesés tehát nem azt jelenti, hogy a vásárlók általában elfordultak volna a Volvo elektromos autóitól. Sokkal inkább azt, hogy a vállalat legfontosabb piacain egészen eltérő folyamatok zajlanak.

Kínában összeomlott a kereslet

A legnagyobb problémát Kína jelenti. A Volvo ottani eladásai 40,6 százalékkal, 20 284 autóra zuhantak a harmadik negyedévben. A vállalat kínai árbevétele pedig közel megfeleződött.

A svéd márka egyre nehezebben versenyez a gyorsan fejlődő, agresszív árpolitikát alkalmazó kínai prémiumgyártókkal. Ráadásul Kínában az elektromos autók piacán különösen kiélezett az árverseny.

Az Egyesült Államokban szintén romlott a helyzet. A vámok és az elektromos autók vásárlását ösztönző kedvezmények megszűnése egyaránt nyomást gyakorolt az eredményességre.

Kétezer-ötszáz munkahelyet szüntetnek meg

A Volvo ezért újabb költségcsökkentési programot indít. A vállalat világszerte 2500 munkahely megszüntetését tervezi, ebből körülbelül kétezret Svédországban. Emellett további ötmilliárd koronával mérsékelné kiadásait 2027 végéig.

A helyzetet az új EX60 elektromos SUV gyártási nehézségei is súlyosbítják. A Reuters szerint az idei évre tervezett 40 ezer példányból eddig mindössze körülbelül ötezret sikerült legyártani.

A pénzügyi nyomás rendkívül erős: a harmadik negyedévben a szabad cash flow mínusz 8,9 milliárd korona volt, több mint kétszerese az egy évvel korábbi negatív értéknek.

A Volvo példája megmutatja az elektromos átállás egyik legnagyobb gazdasági ellentmondását. Hiába növekszik a villanyautók értékesítése, ha közben a fejlesztési költségek, az árengedmények, a vámok és a kihasználatlan gyártókapacitások felemésztik a nyereséget.

A svéd gyártó számára ezért már nem egyszerűen az a kérdés, hány elektromos autót tud eladni, hanem hogy képes lesz-e azokon tartósan pénzt keresni. Ez a dilemma pedig messze túlmutat a Volvo határain: az egész európai prémiumautó-ipar jövőjét meghatározhatja.