Érdekes kettősség rajzolódik ki a magyar autópiacon. Miközben az év első tíz hónapjában jóval több új személygépkocsi került forgalomba, mint tavaly ilyenkor, októberben már megtört a korábbi lendület. A különbségek ráadásul nemcsak az összesített adatokban, hanem az egyes márkák teljesítményében is látványosak: vannak gyártók, amelyek jelentős növekedést értek el, mások viszont komoly piacvesztéssel szembesültek.

A Datahouse központi közúti járműnyilvántartásra épülő, november 2-án kiadott jelentése szerint 2026 októberében 10 356 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, szemben a tavaly októberi 10 802 darabbal. Ez 4,1 százalékos csökkenésnek felel meg.

A havi megtorpanás ellenére az éves összkép továbbra is kedvező.

Közel 119 ezer új autó tíz hónap alatt

Január és október között összesen 118 782 új személygépkocsi kapott magyar rendszámot, ami 12 026 darabbal, vagyis 11,3 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának eredményét.

A piac ráadásul nemcsak 2025-höz képest bővült: a 2024 első tíz hónapjában mért 99 084 darabhoz viszonyítva már közel 20 százalékos a növekedés.

A havi adatok ugyanakkor jelentős ingadozást mutatnak. Márciusban 32,1, júniusban 31,1, szeptemberben pedig 20,3 százalékkal több személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Október ezzel szemben 4,1 százalékos visszaesést hozott.

Az októberi csökkenés önmagában még nem jelent tartós piaci fordulatot, az azonban figyelemre méltó, hogy az év eleji januári gyengélkedés után először fordult ismét negatívba az éves összehasonlítás.

A Toyota vezet, a Škoda támad, a Suzuki visszacsúszott

A márkák tízhavi rangsorát továbbra is a Toyota vezeti 12 467 forgalomba helyezett személygépkocsival, ami 7,6 százalékos növekedést jelent. Piaci részesedése 10,5 százalék.

A második helyen a Škoda áll 11 298 autóval. A cseh márka 22,9 százalékos bővülést ért el, amivel jelentősen csökkentette hátrányát a Toyotához képest.

A harmadik Suzuki helyzete már kevésbé kedvező. A magyarországi gyártóbázissal is rendelkező márkából 10 390 személyautót helyeztek forgalomba, 13,5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Piaci részesedése egy év alatt 11,2-ről 8,7 százalékra csökkent.

Október különösen gyengére sikerült a Suzukinál: 809 autója 34,4 százalékos visszaesést jelentett. Ezzel szemben a Škoda 1168 darabbal a havi lista élére került, megelőzve az 1048 autót értékesítő Toyotát.

A tízhavi rangsor további helyein a Volkswagen (8627), a Nissan (7387), a Ford (6346), a BMW (5858), a Kia (5209), a Mercedes-Benz (4692) és a Hyundai (4665) következik.

Különösen érdekes a Nissan teljesítménye, amely 76,5 százalékkal növelte forgalomba helyezéseit az év első tíz hónapjában, noha októberben már jelentős visszaesést mutatott.

A kínai márkák átírják az erőviszonyokat

A magyar újautó-piac egyik legfontosabb változása a kínai gyártók látványos térnyerése.

A BYD az év első tíz hónapjában 3946 személygépkocsit helyezett forgalomba, ami 151,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ezzel már a 11. helyet foglalja el a márkák rangsorában, közvetlenül a Hyundai mögött.

Még nagyobbat lépett előre a Chery: 3353 autóval mintegy nyolcszorosára növelte tavalyi eredményét. A márka októberben 451 személygépkocsival már a nyolcadik helyre került.

Az MG-ből tíz hónap alatt 2049, az Omodából 1783, a Jaecoóból 1425 új autót helyeztek forgalomba. A Geely pedig, amely a tavalyi összehasonlító időszakban még nem szerepelt a kimutatásban, idén már 802 darabnál tart.

Az októberi adatokat nézve a BYD 78,5, a Chery 89,5, az MG pedig 124,6 százalékos növekedést ért el.

Mindez arra utal, hogy a kínai márkák már nem csupán új belépőként vannak jelen a magyar piacon, hanem egyre komolyabb versenytársai a hagyományosan meghatározó európai, japán és dél-koreai gyártóknak.

A magyarok továbbra is a SUV-okat keresik

A márkák közötti átrendeződés mellett az autóválasztási szokások is figyelemre méltó képet mutatnak.

A Datahouse adatai szerint a legnépszerűbb kategória a kompakt szabadidő-autóké, vagyis a C-SUV szegmensé. Ebből az év első tíz hónapjában 33 591 darabot helyeztek forgalomba, 29,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A kisebb B-SUV modellekből 28 554 fogyott, míg a nagyobb D-SUV kategória 13 752 darabos eredménye már 51,2 százalékos növekedést jelent.

A különböző méretű SUV-k együttesen közel 80 ezer forgalomba helyezést adtak, vagyis az új személyautók több mint kétharmada valamelyik szabadidő-autó kategóriába tartozott.

Eközben a hagyományos alsó-középkategória 4,2 százalékkal zsugorodott.

A konkrét modellek között különösen feltűnő a Nissan Qashqai sikere: az első tíz hónapban 5513 darabot helyeztek forgalomba belőle, több mint kétszer annyit, mint tavaly. A kompakt SUV-k mezőnyében a Hyundai Tucson 2617, a Kia Sportage 2600 darabbal követte.

Erős év, de új kérdésekkel

A magyar újautó-piac tehát összességében továbbra is növekedési pályán halad, ám az októberi visszaesés óvatosságra int. A következő két hónap mutathatja meg, hogy csak átmeneti megtorpanás történt, vagy a kereslet lendülete valóban mérséklődik.

A márkák és kategóriák adatai ugyanakkor már most fontos átrendeződést jeleznek: a kínai gyártók egyre erősebbek, a SUV-k dominanciája tovább nő, miközben több hagyományos piaci szereplő komoly kihívásokkal néz szembe.

Az év végi kérdés ezért már nem pusztán az, hány autó talál gazdára Magyarországon, hanem az is, hogy a következő években mely gyártók tudják megtartani vagy megszerezni a magyar vásárlók bizalmát.

A többi járműkategóriában is jelentős átrendeződés látszik

Miközben a személyautók piacán októberben megtört a növekedés, a többi járműkategóriában vegyesen alakultak a forgalomba helyezések a Datahouse adatai szerint. A 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekből októberben 1739 darabot helyeztek forgalomba, 14,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, az első tíz hónap 18 265 darabos eredménye pedig 4,2 százalékos visszaesést jelent. Ezzel szemben a 3,5 tonna feletti nagyhaszonjárművek piaca bővült: októberben 431 jármű kapott rendszámot, 11,7 százalékkal több, mint tavaly, az év eleje óta regisztrált 4393 darab pedig 7,3 százalékos növekedésnek felel meg. A buszok esetében jelentős havi visszaesés látható: az októberi 72 forgalomba helyezés 55 százalékkal maradt el az előző évitől, a tízhavi összesítés azonban 7,6 százalékos bővülést mutat, 669 darabbal.

Kifejezetten erős évet tudhat maga mögött a motorkerékpár-piac: január és október között 9191 új motorkerékpárt helyeztek forgalomba, 37,7 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában.

A traktoroknál még látványosabb, 63,1 százalékos növekedést mértek, 2329 forgalomba helyezéssel. A közúti nehézpótkocsik piaca ugyanakkor 6,8 százalékkal zsugorodott, míg a mezőgazdasági pótkocsiké 55,2 százalékkal bővült.

Az adatok alapján tehát a személyautók októberi megtorpanása nem általánosítható a teljes járműpiacra: miközben a kishaszonjárművek iránti kereslet gyengébb, a motorkerékpárok, a traktorok és a nehézhaszonjárművek tízhavi forgalomba helyezései számottevő növekedést mutatnak.