Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) a napokban mutatta be Brüsszelben sorrendben huszadik közlekedésbiztonsági teljesítményjelentését, amely 31 európai ország közúti halálozási adatait veti össze. A kép kettős: miközben néhány ország látványos eredményeket ér el, az Unió egésze jóval lassabban halad, mint amennyit a saját maga elé tűzött cél megkövetelne. A 2020 és 2030 közötti évtized félidejéhez érve a közúti halálesetek száma 2019-hez képest mindössze 15 százalékkal csökkent — pedig az ütemterv szerint mostanra már nagyjából 31 százalékos visszaesésnél kellene tartani.

A közlekedésbiztonság a városi forgalom legapróbb pillanataiban dől el: a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok és autósok együttműködésén múlik, hogy a zsúfolt kereszteződések ne váljanak baleseti gócpontokká. (Forrás: AI generált illusztráció)

Az eredeti elképzelés szerint a halálozás évi 6,1 százalékos csökkenése vezetett volna el a 2030-as felezéshez, ám a lemaradás miatt a tempót most évi 10 százalék köré kellene felgyorsítani — ez nagyjából ötszöröse a jelenlegi ütemnek. Tavaly mindössze 2 százalékkal csökkent a halálesetek száma. Az ETSC értékelése szerint a 2030-as cél így egyre távolabb kerül, jóllehet a leggyorsabban javuló országok példája azt mutatja: a vállalás nem teljesíthetetlen.

A fejlődés rendkívül egyenetlen. A legnagyobb előrelépést egy egykor a sereghajtók közé sorolt ország érte el: Lengyelország 2019 óta 43 százalékkal szorította vissza a közúti halálozást, ami a teljes mezőny legjobb eredménye. Belgium 31 százalékos csökkenésével az ETSC szerint jó úton halad a 2030-as cél felé, Dánia pedig 32 százalékos visszaesést ért el, miközben továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa. A legbiztonságosabbnak továbbra is Norvégia és Svédország számít, ahol egymillió lakosra mindössze 19 haláleset jut, szemben a 43-as uniós átlaggal. A huszadik évfordulóhoz kötődő idei PIN-díjat hosszú távú teljesítményéért Dánia vehette át a brüsszeli konferencián.

Akadnak ugyanakkor figyelmeztető jelek is. Hollandiában az egymillió lakosra jutó halálozás ma magasabb, mint egy évtizede — az ETSC szerint a jelentősebb európai országok közül egyedüliként; az ország magas kerékpáros forgalma miatt a védtelen közlekedők biztonsága különös erőfeszítést kívánna. A súlyos sérülések visszaszorítása ráadásul az egész kontinensen messze elmarad a halálozás csökkenése mögött: az ETSC becslése szerint évente nagyjából 100 ezren szenvednek súlyos sérülést az uniós közutakon.

Az ETSC szerint a nehezen kivívott eredményeket most az is veszélyezteti, hogy több uniós szabályozási irány a meglévő előírások enyhítése felé mutat. A jelentés külön kiemeli azt a tervet, amely egy évtizedre befagyasztaná a kis elektromos autókra vonatkozó biztonsági követelményeket, az elektromos kistehergépjárműveket mentesítené a sebességkorlátozó rendszerek alól, és megkönnyítené a hosszabb, nehezebb tehergépjárművek határon átnyúló közlekedését. Aggodalomra ad okot az is, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások nyomán a gyengébb amerikai járműbiztonsági előírások egyenértékűként ismerhetők el az uniósokkal. Az Európai Bizottság februári félidős értékelése maga is arra jutott, hogy a haladás túl lassú.

„Mindez nem elkerülhetetlen — a kormányok döntéseit tükrözi" — fogalmazott Jenny Carson, a jelentés egyik szerzője, aki szerint Európa kétsebességes pályán mozog. Az ETSC arra kéri a tagállami kormányokat, hogy teljeskörűen vezessék be a Biztonságos Rendszer (Safe System) szemléletet, erősítsék a közúti ellenőrzést, és gyorsítsák fel a közlekedésbiztonsági mutatók adatgyűjtését. Az Uniótól a szervezet a járműbiztonsági előírások gyengítésének leállítását, a 2027-es felülvizsgálatkor pedig azok megerősítését várja, továbbá egységes sebességajánlásokat sürget: 30 km/óra a városokban, 70 km/óra az osztatlan vidéki utakon és legfeljebb 120 km/óra az autópályákon.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

Magyarország számára az ETSC jelentése elsősorban azért fontos, mert a közúti halálozás csökkentése nem pusztán uniós statisztikai cél, hanem közvetlen hazai közlekedéspolitikai kérdés is. A jelentésben kiemelt témák — a sebességpolitika, a védtelen közlekedők biztonsága, a közúti ellenőrzések hatékonysága, valamint a járműbiztonsági előírások szigorúsága — a magyar közlekedésbiztonsági stratégia szempontjából is meghatározóak.

A járműbiztonsági szabályozás gyengítésére vonatkozó ETSC-figyelmeztetés a hazai járműipar miatt is releváns. Magyarország jelentős európai autóipari gyártóhelyszín, ezért nem mindegy, hogy az uniós szabályozás a következő években a biztonsági követelmények erősítése vagy lazítása felé mozdul-e. A 2030-as cél eléréséhez az ETSC szerint nem elég a korábbi javulási ütem fenntartása: gyorsabb haladásra, következetesebb ellenőrzésre és a Biztonságos Rendszer szemlélet teljesebb alkalmazására van szükség.

Az Autószektor korábban részletesen bemutatta, hogyan alakul az uniós halálozási trend és miért marad távoli a 2030-as cél (Kevesebben halnak meg az EU útjain — de a 2030-as cél továbbra is távoli), elemezte, miként billentheti meg a deregulációs nyomás az évtizedes eredményeket (Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?), és feldolgozta azt is, hogy a kis elektromos autókra tervezett enyhítések miként vezethetnek emberáldozatokhoz (Kétszintű biztonság Európában: az EU kisautó-javaslata emberéletekbe kerülhet, figyelmeztet az ETSC).

A huszadik PIN-jelentés alapüzenete kettős: a leggyorsabban javuló országok bizonyítják, hogy a halálozás felezése reális cél, ám ehhez az Uniónak érdemben fel kell gyorsítania a tempót — és legalább annyira fontos, hogy ne bontsa le azokat a biztonsági előírásokat, amelyek az elmúlt évek javulását megalapozták.

Fogalmak

ETSC (European Transport Safety Council): Brüsszeli székhelyű független európai szakmai szervezet, amely tudományos elemzésekkel és ajánlásokkal támogatja az uniós és tagállami közlekedésbiztonsági döntéshozatalt. PIN (Road Safety Performance Index): Az ETSC évente közzétett közlekedésbiztonsági teljesítményindexe, amely tagállamonként hasonlítja össze az előrehaladást a kitűzött célokhoz képest; idén a huszadik kiadásánál tart. Biztonságos Rendszer (Safe System): Olyan közlekedésbiztonsági szemlélet, amely a teljes közlekedési rendszert — infrastruktúrát, járműtechnológiát, szabályozást és ellenőrzést — úgy igyekszik kialakítani, hogy az emberi hibák ne vezessenek halálos következményekhez. Vision Zero: Hosszú távú közlekedésbiztonsági szemlélet és uniós célkitűzés, amely szerint a közúti közlekedésben bekövetkező halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát 2050-re a nullához kell közelíteni.

Forrás: European Transport Safety Council (ETSC): A two-speed Europe on road safety: a handful of countries on course to halve deaths, most falling behind, 2026. június 23.; ETSC 20th Annual Road Safety Performance Index (PIN) Report. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.