mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása alapjaiban formálja át a közlekedési technológiákat – különösen az útdíjfizetés világát. Rafael Hernandez, az IntelliRoad alelnöke szerint azonban az MI önmagában nem csodaszer: ha nincs mögötte átgondolt irányítás és etikus keretrendszer, a lehetőségekből könnyen kockázat, az innovációból pedig káosz lehet.
Az MI-vezérelt rendszerek képesek másodpercek alatt feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, javítani a rendszámfelismerés pontosságát és felgyorsítani a forgalmi folyamatokat. Ugyanakkor, ha a felügyelet elmarad, a hibák dominóhatást indíthatnak el: téves számlázás, ügyfélelégedetlenség, ügyfélszolgálati túlterheltség, felesleges költségek. Az MI tehát egyszerre jelenthet áttörést és fenyegetést – attól függően, hogyan használjuk.

Már nem futurisztikus, már nem kopogtat, az MI már velünk él (forrás: Pixabay)
Hagyományos megoldások új környezetben
A rendszámazonosítás évtizedek óta megbízható eszköze az útdíjrendszereknek. Ám a forgalom növekedése, az egyre sokszínűbb rendszámtípusok és a valós idejű reagálás igénye olyan kihívásokat teremtett, amelyek a régi technológiákat túlterhelik.
Az MI-alapú képfeldolgozás valódi áttörést hozott: gyorsabb, pontosabb és rugalmasabb. De nem minden megoldás egyformán biztonságos. Az optikai karakterfelismerés (OCR) például korlátozott pontossága miatt nem ideális pénzügyi tranzakciókhoz – ráadásul adatvédelmi kérdéseket is felvet. Ezzel szemben az automatikus rendszámfelismerés (ANPR) kifejezetten erre a feladatra született, és megfelelő kontroll mellett biztonságos, skálázható megoldást kínál.
Három alappillér, amely nélkül nincs biztonságos MI
1. Etikus tervezés – a tisztesség, átláthatóság és elszámoltathatóság elvei már a fejlesztés fázisában meg kell, hogy jelenjenek.
2. Emberi felügyelet – az MI nem működhet elszigetelten; folyamatos validálásra, kalibrálásra és ellenőrzésre van szükség.
3. Adatbiztonság – a személyes adatok védelme alapkövetelmény, amely nélkülözhetetlen a közbizalom fenntartásához.
Az ember és az MI közös munkája
Az igazi áttörést nem az jelenti, hogy az MI átveszi a feladatokat, hanem az, hogy együtt dolgozik az emberrel. Az ANPR rendszerek gyorsak és pontosak, de még mindig a kézi ellenőrzés biztosítja a hibamentes működést és a téves értelmezések kiszűrését. Ez a kettős modell garantálja az adatok pontosságát, csökkenti a vitás helyzeteket, és hosszú távon erősíti a rendszerbe vetett bizalmat.
Megelőzés, nem válságkezelés
Az MI alkalmazásában ugyanaz a logika érvényes, mint a közlekedésbiztonság más területein: a megelőzés mindig hatékonyabb és olcsóbb, mint az utólagos kárelhárítás. Ha az MI bevezetése etikus elvekre épül, emberi kontrollal párosul és szigorú adatvédelmi szabályok biztosítják, akkor valóban a rendszerek megbízható támogatója lehet – nem pedig gyenge láncszeme.
Magyar vonatkozás és nemzetközi kitekintés
A hazai közlekedéspolitikai és szakmai diskurzusban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mesterséges intelligencia. Ahogy azt Palkovics László, az állami mesterséges intelligencia-feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos is többször kiemelte saját bejegyzéseiben, az adatvezérelt közlekedési rendszerek kiépítése alapvető cél, hiszen az MI nem helyettesíti, hanem támogatja az embert. Ezt a gondolatot erősítik az Autószektor.hu-n megjelent korábbi cikkeink is, például a „Kinyílik végre a fekete doboz?”, amely a magyarázható MI lehetőségeit elemzi a közlekedésirányításban.
A hazai szakmai közösség számára fontos találkozási pontot jelent a VIII. Magyar Közlekedési Konferencia és 49. Útügyi Napok (KTE), ahol kiemelt téma a digitalizáció, az okos közlekedési rendszerek és a mesterséges intelligencia szerepe. Nemzetközi szinten a figyelem középpontjában a TRA 2026 (Transport Research Arena) áll, amelyet külön büszkeség, hogy Budapesten rendeznek meg. A konferencia fő témája a „ReGeneration in transport”, amely a fenntarthatóságot, digitalizációt, zöld átállást és az innovatív mobilitási megoldásokat helyezi középpontba. A program olyan kulcsterületeket érint, mint az intelligens közlekedési rendszerek, az autonóm járművek, az alternatív hajtások és a társadalmi hatások (biztonság, hozzáférhetőség). A TRA célja, hogy fórumot teremtsen kutatóknak, iparági szereplőknek, döntéshozóknak és civil szervezeteknek egyaránt – erősítve a közlekedéskutatás és az ipar közötti kapcsolatokat, és bemutatva a gyakorlatba ültethető innovációkat. És ide tartozik az októberben szintén Budapesten megrendezett CogMob konferencia, amely kifejezetten az intelligens mobilitási rendszerek és a kognitív technológiák összekapcsolódását vizsgálja. A fókusz itt azon van, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja támogatni az emberi döntéshozatalt, és miként teheti rugalmasabbá a városi és regionális mobilitást.
Ezek a fórumok – legyen szó a hazai KTE eseményekről vagy a Budapesten megrendezendő TRA 2026-ról – mind azt mutatják: az MI nem csupán technológiai trend, hanem a közlekedés jövőjének egyik legmeghatározóbb formáló ereje.
A cikk alapjául az ITS International portálon megjelent „Innovation without chaos” című írás szolgált, Rafael Hernandez (IntelliRoad) gondolatainak felhasználásával.