A valós idő az új infrastruktúra

Az AI-vezérelt digitális iker, vagyis digital twin program a Smart Dublin, a VivaCity és a Bentley Systems közös fejlesztése. A kezdeményezés egyesíti a valós idejű szenzoradatokat, a geotérképezést és a szimulációt, hogy a városi döntéshozók háromdimenziós, folyamatosan frissülő képet kapjanak Dublin közlekedéséről. A VivaCity mesterséges intelligenciával működő szenzorai az NVIDIA Jetson platformon futnak, és képesek felismerni a gyalogosokat, a kerékpárosokat és a járműveket, valamint az úgynevezett „majdnem baleseteket” is – vagyis azokat a pillanatokat, amikor a forgalomban veszélyesen közel kerülnek egymáshoz a közlekedők. A rendszert a Bentley Systems 3D-s térinformatikai modellje kapcsolja össze, így a város egyetlen élő, adatvezérelt platformként jelenik meg.

Kik állnak a dublini projekt mögött?

Smart Dublin – A Smart Dublin Írország fővárosi régiójának (Dublin City, Dún Laoghaire–Rathdown, Fingal és South Dublin megyei önkormányzatok) közös okosvárosi innovációs programja. A Smart Dublin célja, hogy az adatok, a technológia és a nyílt innováció révén javítsa az életminőséget, a közlekedésbiztonságot és a fenntarthatóságot a dublini agglomerációban. A program összekapcsolja a helyi hatóságokat, egyetemeket és technológiai cégeket, és nyílt adatportált működtet, ahol bárki hozzáférhet a városi szenzoradatokhoz – forgalom, időjárás, levegőminőség, vízszint, stb.

VivaCity – brit technológiai vállalat, AI-alapú közlekedési szenzorok fejlesztője, jelen van Londonban, Manchesterben és Cambridge-ben is.

Bentley Systems – amerikai szoftvercég, a világ egyik vezető infrastruktúra-modellező vállalata (MicroStation, OpenRoads).

NVIDIA – a mesterséges intelligencia hardverplatformok és GPU-technológia globális úttörője; Jetson egységei működtetik a VivaCity szenzorokat.

Adatokkal a városért

A pilot az NVIDIA Smart City Blueprint alapjára épül, és a valós idejű adatokat a Dublinked nyíltadat-portálról is bevonja. A platform képes egyszerre megjeleníteni a forgalmi, időjárási, vízszint- és levegőminőségi adatokat, így egyetlen 3D-s térképen válik láthatóvá, hogyan „lélegzik” a város. A rendszerben minden adatréteg összeér: a szenzorok mérései, a meteorológiai információk és a környezeti paraméterek egyaránt segítik a döntéshozókat abban, hogy ne csak utólag reagáljanak a változásokra, hanem előre modellezzék a hatásokat.

Az első eredmények már most meglepőek. A VivaCity szenzorok szerint az esős idő alig befolyásolja a kerékpáros forgalmat: Dublinban a bringások többsége rossz időben is útnak indul. A Clontarf–belváros útvonalon csúcsidőben 800-1000 kerékpáros halad át, ami jóval meghaladja a beruházás előtti becsléseket. Az ilyen adatok a városi közlekedéstervezésben különösen értékesek, hiszen ezekre hivatkozva indíthatók új fejlesztések és priorizálhatók a biztonsági beavatkozások. Ahogy az Autószektor „A világ első mesterséges intelligencia által vezérelt városi forgalomirányító rendszere” című cikke is rámutat, a mesterséges intelligencia nem az ember helyett dönt, hanem vele együtt. Dublin most ezt a gyakorlatban is bizonyítja: az adat nem a döntéshozatalt váltja ki, hanem megalapozza azt.

Dublin a képernyőn: a város közlekedését mostantól élőben látják a döntéshozók – köszönhetően a Bentley Systems, a VivaCity és az NVIDIA közös digitális ikerének. (kép: vivacitylabs)

Mit jelent ez Magyarország számára?

A dublini projekt legfontosabb üzenete, hogy az adat legalább olyan alapvető infrastruktúra-elem, mint maga az aszfalt. Magyar városokban – különösen Budapesten, Győrben vagy Szegeden – hasonló rendszerek jelentős lehetőséget kínálnak: a szenzoradatok valós idejű feldolgozásával dinamikus forgalomirányítás, a gyalogos- és kerékpáros-biztonsági kockázatok feltérképezése és az időjárási hatások modellezése is megvalósítható. Ahogy az Autószektor „Mikor jöhet el a közlekedés ChatGPT-pillanata?” elemzése is hangsúlyozza, az MI nem luxus, hanem a fenntartható várostervezés egyik alapfeltétele. Magyarországon már több olyan fejlesztés is zajlik, amely a közlekedési, környezeti és szolgáltatási adatokat próbálja integrálni, de ezek sokszor még különálló rendszerek. A digitális iker éppen azt teszi lehetővé, hogy mindezek az információk egységes, jól kezelhető modellbe kerüljenek, amely segíti a közlekedésirányítást, a városi zöldtervezést és a biztonsági döntéseket. Az Autószektor „Kinyílik végre a fekete doboz?” című írása is rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia-rendszerek csak akkor nyerhetnek bizalmat, ha átláthatók. Dublin példája azt mutatja, hogy a technológia akkor működik jól, ha az adatok minden szereplő számára érthetők és hozzáférhetők – így a döntések nem egy „fekete dobozban” születnek, hanem közös, bizonyítékokra épülő folyamat eredményeként.

Összegzés

A dublini AI-vezérelt digitális iker nem csupán technológiai kísérlet, hanem működő modell és módszertan, vagyis valódi megoldás arra, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát az emberek szolgálatába állítani. A valós idejű adat, a térbeli modellezés és a közlekedésbiztonsági elemzés integrációja új várostervezési korszakot hoz el. Ha a magyar városok időben felismerik a lehetőséget, a következő évtizedben a digitális iker nem futurisztikus fogalom lesz, hanem az élhető, fenntartható és biztonságos város alapfeltétele.

Források

Traffic Technology Today (Helen Norman, 2025. 11. 04.) Smart Dublin, VivaCity, Bentley Systems, NVIDIA Smart City Blueprint Autószektor.hu: A világ első mesterséges intelligencia által vezérelt városi forgalomirányító rendszere; Mikor jöhet el a közlekedés ChatGPT-pillanata?; Kinyílik végre a fekete doboz?

Nyitókép: Traffic Technology Today