2022 végén a Világban valami megváltozott, ami valószínűleg néhány év múlva visszatekintve örökre emlékezetes marad. Megjelent ugyanis a ChatGPT a piacon, és az MI (Mesterséges Intelligencia – vagy az angol megfelelője: AI = Artificial Intelligence; de mi következetesen az MI-t fogjuk használni – a szerk.) valósággá, és egyben egyszerűen elérhetővé vált a széles közönség, azaz mindannyiunk számára. Az azóta eltelt szűk három esztendőben az innováció robbanásszerű növekedésének lehettünk tanúi: fejlesztői copilotok (amelyek a programozó szakemberek produktivitását gyorsítják sokszorosára), MI-alapú produktivitási eszközök, generatív tervezőplatformok – mind olyan ütemben, amit korábban emberi történelemben nem láttunk. Egész iparágakat alapjaiban rengettek meg a változások, mivel kénytelenek voltak alkalmazkodni a MI által nyújtott fantasztikus lehetőségekhez (figyelembe véve azok árnyoldalait is). Az MI többé nem csak elmélet volt, hanem az emberek kezébe került, és probléma után problémát oldott meg.

A ChatGPT az OpenAI által fejlesztett mesterséges intelligencia alapú nyelvi modell, amely 2022 végén vált széles körben ismertté. Képessége, hogy természetes nyelvű szövegeket értelmezzen és hozzon létre, forradalmasította a tudományt, az oktatást, az üzleti életet és a hétköznapi kommunikációt. A rendszer képes párbeszédes formában reagálni, szöveget fogalmazni, fordítani, kódot írni, valamint összetett problémák megoldásában támogatást nyújtani. Jelentősége abban áll, hogy az MI-t széles körben elérhetővé tette, ezzel új korszakot indítva el a digitális munka, a kreativitás és az innováció területén.

De a közlekedésben… a csend fülsiketítő volt. Nem jelentek meg új eszközök, nem volt radikális újragondolása annak, hogyan tervezzük, működtetjük és fejlesztjük az infrastruktúrát. Miközben más ágazatok újradefiniálták, mire képes az MI, a közlekedés lemaradt. Hol lehet tehát a közlekedés ChatGPT-pillanata?

Hype-áradat és a szállítási kudarc

A ChatGPT után cégek tucatjai özönlöttek piacra – startupok és nagyvállalatok egyaránt – olyan forradalmi eszközökkel, mint a Gemini, Claude, Perplexity, Grok vagy a DeepSeek. Láthattuk, ahogy ezek a cégek új mérföldköveket döntöttek meg, áttöréseket szállítottak, egymást is előre hajtották az innovációban. A közlekedésben azonban valami egészen más történt.

A cégek hirtelen elkezdtek „AI” címkét ragasztani meglévő termékekre, kihasználva a hype-ot, még akkor is, ha a technológiának kevés köze volt a mesterséges intelligenciához. Olyan vállalatok is azt állították, hogy képesek megjósolni a jövőt, amelyek a múlt mérésére sem voltak alkalmasak.

Aztán megérkeztek a technológiai óriások is a közlekedési szektorba, billió dolláros piaci tőkével, hatalmas pénztárcákkal és még nagyobb PR-gépezetekkel. De amit hoztak, az csalódást keltett: kevés adattal, szűk körű szakmai tudással rendelkező eszközök, fogyasztói alkalmazásokra betanított modellek. Így nem meglepő, hogy az eredmények alulmaradtak a várakozásoktól. Amit eddig láttunk, azok csupán nyers adathalmazokon tréningezett modellek, az alapvető közlekedési mérnöki ismereteket nélkülöző MI-eszközök voltak.

Szabályozás és innováció

Az ITS International-ben megjelent eredeti cikk szerzője szerint az innováció nem az ötletek hiányánál akad el, hanem a szabályozó környezet adta rigid korlátokon. A közlekedés területét szabályozó keretrendszerek még a modern számítástechnika előtt születtek, és máig a régi világ statikus folyamataira épülnek. Ezek nem az innováció támogatására készültek, de ma mégis erre kellene használni őket. Emiatt a szakemberek gyakran nem tudják bevezetni a legfejlettebb technológiákat, mert az elavult szabályozás fenntartja a status quo-t.

A tökéletesség mint akadály

Az MI mint eszköz is mint ökoszisztéma természetesen messze nem hibátlan. De a fejlődés tagadhatatlan, melyeket a természetesen vele együtt járó hibákkal kell elfogadnunk. Azok a szervezetek, amelyek mertek korán lépni, és türelmesek voltak a kísérletezésben, mertek hibázni, és tudtak tanulni a hibáikból, már jelentős előnyöket élveznek. Az igazi innováció a tesztelésből, tanulásból és fokozatos fejlesztésből születik – nem abból, hogy várunk a „tökéletesre”.

Az előrelépés nem a standardok elvetését jelenti, hanem azok korszerűsítését. A szabályozókért felelős szereplőknek pedig nem szabad elzárkózniuk a jövőtől. Nyitottnak kell lenniük az új megoldásokra, meg kell érteniük azokat, és a szabályozó környezet alakításával támogatni kellene a fejlődést a biztonságos, környezettudatos, megbízható közlekedés céljainak eléréséhez.

Hazai kitekintés és kapcsolódó kutatások

Magyarországon a közlekedési szakemberek mindig is élen jártak az új megoldások keresésében és alkalmazásában. A hazai mérnöki és kutatói közösség nemcsak követi a nemzetközi trendeket, hanem aktívan alakítja is azokat: a mobilitás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia összekapcsolásában ma is úttörő szerepet töltenek be. Az innováció motorjaként folyamatosan vizsgálják, miként tehető hatékonyabbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá a közlekedési rendszer, ezzel is bizonyítva, hogy Magyarország a jövő közlekedésének alakításában is meghatározó szereplő.

A közeljövőben két esemény is lesz a magyar közlekedési szakemberek számára ebben a témában, jövőre pedig hazánkba látogat a szakma egyik legrangosabb nemzetközi rendezvénye. Vegyük ezeket sorjában:

A CogMob (Cognitive Mobility) egy nemzetközi konferenciasorozat, amely a közlekedés, járműmérnöki tudományok, mesterséges intelligencia, kognitív infokommunikációk és társadalomtudományok metszetét vizsgálja. Célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként érthető, modellezhető és optimalizálható a mobilitás az emberi és mesterséges kognitív rendszerek összekapcsolásával. A 2025. október 2–3-án Budapesten megrendezett konferencia kiemelt témái közé tartozik többek között az MI és gépi tanulás közlekedési alkalmazása, a kognitív logisztika, a humán–gép interfészek, a fenntartható infrastruktúra, valamint különös hangsúllyal a vasúti szektor okos diagnosztikai és biztonsági megoldásai.

A VIII. Magyar Közlekedési Konferencia – 49. Útügyi Napok 2025. október 7–9. között kerül megrendezésre Egerben a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a MÁV csoport közös szervezésében. Az országos jelentőségű esemény célja, hogy a közlekedési szakma szereplői – mérnökök, kutatók, döntéshozók – megvitassák a hazai közútügy, közlekedésépítés és infrastruktúra-fejlesztés aktuális kérdéseit, valamint bemutassák a legújabb innovációkat és jó gyakorlatokat.

A Transport Research Arena (TRA) 2026 Európa legnagyobb közlekedéskutatási és innovációs konferenciája, amelyet 2026. április 20–23. között rendeznek meg Budapesten, „ReGeneration in transport” mottóval. A rendezvény a tudomány, az ipar, a politika és a közlekedési ágazat szereplőinek találkozási pontja, ahol bemutatásra kerülnek a fenntartható, digitális és biztonságos mobilitás legújabb kutatási eredményei és technológiai megoldásai. A TRA célja, hogy elősegítse a tudástranszfert és az együttműködést, erősítve Európa vezető szerepét a közlekedés jövőjének alakításában.

Az Autószektor felelős kiadójaként pedig – ahogy arról rendszeres olvasóink bizonyára sok információval rendelkeznek már – az Autós Nagykoalíció a hazai járműipar szakmai összefogásának motorjaként segíti elő a közlekedés fejlődését. Az egyesület különösen büszke arra, hogy az érdeklődő fiatalok bevonásával sikerül megerősíteni a jövő magyar autóipari szakembergárdáját. Az Autós Szakmák Tanulmányi Versenye (ASZTV) az Autós Nagykoalíció és az Autószerelők Országos Egyesülete által szervezett országos megmérettetés, amely a középfokú autós ágazati képzésben részt vevő diákokat szólítja meg. A háromfordulós verseny célja, hogy a fiatalok elméleti tudásukat és gyakorlati készségeiket egyaránt bizonyítsák: először tesztfeladatokkal, majd autószervizekben zajló regionális döntőkön, végül országos fináléban. A megmérettetés közvetlen kapcsolatot teremt a tanulók, a szervizek és az iparági szereplők között, elősegítve a szakmai utánpótlás biztosítását és a jövő autós szakembereinek fejlődését. A verseny jövőbeni tematikájában kiemelt szerepet kaphat a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása is – például a diagnosztikában, a járműfenntartásban vagy a digitális szervizmenedzsmentben –, amely a fiatal szakembereket felkészítheti az iparág technológiai megújulására.

Források és hivatkozások

A mesterséges intelligencia közlekedési alkalmazásairól szóló cikk eredetileg az ITS International magazinban jelent meg Jatish Patel tollából, aki a Flow Labs alapítója és vezérigazgatója, több mint egy évtizedes tapasztalattal az adatelemzés és közlekedési innovációk területén. A magyarországi kontextusban a téma szorosan kapcsolódik a Cognitive Mobility konferenciasorozathoz (cogmob.hu), a VIII. Magyar Közlekedési Konferencia – 49. Útügyi Napok országos szakmai fórumához, valamint a Budapesten 2026-ban megrendezésre kerülő TRA – Transport Research Arena nemzetközi konferenciához. Emellett a hazai utánpótlásképzés és jövőbeli szakemberfejlesztés szempontjából is kiemelt jelentőségű az ASZTV – Autós Szakmák Tanulmányi Versenye, amelynek tematikájában a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai is megjelenhetnek.

Nyitókép: MaxiPX