A Transport for London (TfL) – London közlekedésszervező, közszolgáltató ügynöksége – a főváros teljes közlekedési hálózatáért felel, beleértve a metrót, buszokat, vasúti szolgáltatásokat, kerékpárút-fejlesztést, valamint a díjköteles zónák működtetését. A TfL feladata a mobilitás fenntartása és fejlesztése egy olyan városban, ahol naponta több millió utazást kell összehangoltan, fenntartható módon kezelni.

A szervezet bejelentette, hogy 2026. január 2-tól emelkedik a londoni Congestion Charge, vagyis a belvárosi dugódíj összege. A jelenlegi 15 fontos díj 18 fontra nő, ami mai árfolyamon (1 GBP = 465 Ft) mintegy 8370 Forintnak felel meg. Az elektromos autók pedig elveszítik a 100%-os mentességüket: helyette 75%-os kedvezményt kapnak, így a 4,50 fontos napi díj 2092 Ft lesz.

A módosítások célja, hogy London fenntartsa a belvárosi forgalom kezelhetőségét, ugyanis a TfL szerint a jelenlegi teljes EV-kedvezmény átlagosan napi 2000 plusz jármű megjelenését okozná a zónában.

Christina Calderato, a TfL stratégiai igazgatója szerint „ha London továbbra is egy élhető, prosperáló város akar maradni, akkor a forgalmat kézben kell tartani”. A döntéshozók szerint a díjemelés éppen ezt segíti megvalósítani, miközben nem lassítja a tiszta autók terjedését.

Londonban az elektromos járművek száma meghatszorozódott a 2019-es Cleaner Vehicle Discount bevezetése óta: 20 ezerről 116 ezerre nőtt. Az év végére a villanyautók a teljes forgalom közel 20%-át tehetik ki a díjköteles zónában. A TfL számításai szerint a torlódások Londonnak évi 3,85 milliárd font, azaz 1790 milliárd forint kárt okoznak, ami egy átlagos autósra vetítve 942 font, azaz mintegy 438 ezer forint.

A táblát megpillantva már sejthetjük, az utunk innentől még drágább lesz (kép: TTi)

A döntés egyik hangos kritikusa a CoMoUK (Collaborative Mobility UK), az országos közösségi közlekedési és autómegosztási szövetség. Szerintük az új rendszer súlyos többletköltségeket rak az autómegosztó cégekre. Richard Dilks, a CoMoUK vezérigazgatója szerint a módosítások öt év alatt 878 ezer font, azaz kb. 408 millió Forint pluszterhet jelentenek. A szervezet kutatásai szerint egyetlen autómegosztó jármű 31 magántulajdonú autót vált ki Londonban, ezért szerintük a döntés a fenntartható közlekedést is hátrányosan érintheti.

A TfL megerősítette, hogy a jelenlegi zónában élők továbbra is megkapják a 90%-os lakossági kedvezményt a gépjármű típusától függetlenül. Az új jelentkezők viszont 2027. március 1. után már csak EV-re kapnak kedvezményt. Az alacsony jövedelmű vagy fogyatékkal élő lakosok 2030-ig maradhatnak a kedvezmény rendszerben. A jövőben a dugódíj a Tube (metró) jegyárakhoz igazodik, és nem igényel nyilvános konzultációt. A cél a rendszerek egységesítése és kiszámíthatóbb működtetése.

A londoni dugódíj mostani módosítása teljesen illeszkedik ahhoz, amit mi az Autószektoron már évek óta folyamatosan figyelünk és elemezünk. Korábban is bemutattuk, hogy London belvárosába eddig sem volt könnyű vagy olcsó behajtani: ahogy mi írtuk a „Hétfőtől napi hatezer forintért lehet autóval behajtani London belvárosába” című cikkünkben, a díjszabás már eddig is komoly visszatartó erőt jelentett a fölösleges autóhasználattal szemben. A mostani emelés és az elektromos autók kedvezményének átalakítása ennek a logikus folytatása. A londoni városvezetés üzenete világos: az EV-k tömeges behajtása ugyanúgy torlódást okoz, mint a hagyományos autók – vagyis a rendszer fenntarthatósága nem függhet kizárólag a hajtásmódtól.

Mi az Autószektoron többször rámutattunk, hogy a dugódíj nem csak Londonban fontos eszköze a városi mobilitás menedzsmentnek. Ahogy arról mi beszámoltunk a „A város, amely bevállalta – New York dugódíja világszintű elismerést hozott” című írásunkban, a világ nagyvárosai hasonló kihívásokkal szembesülnek, és ahol valóban bevezették a rendszert, ott csökkent a torlódás, javult a levegő minősége, és átalakultak a közlekedési szokások. A londoni intézkedés ráadásul könnyen lehet, hogy csak az előszobája a nagyobb átalakításnak. Mi már korábban megírtuk a „Megtett úttal arányos útdíj várható Londonban?” című cikkünkben, hogy a brit főváros régóta vizsgálja a dinamikus, GPS-alapú, valós úthasználatra épülő tarifarendszer bevezetését.

Úgy látjuk, a mostani díjemelés – különösen az EV-k kedvezményének visszavágása – már ebbe az irányba mutat: London a következő években a fix, napidíjas rendszer helyett akár egy sokkal igazságosabb, kilométer- és napszakalapú útdíjrendszer felé is elmozdulhat. Mi az Autószektornál ezt egyértelműen egy olyan globális trend részének tartjuk, ahol a városok már nem csak a károsanyag-kibocsátást, hanem a teljes mobilitási terhelést próbálják kezelni. A vita tehát ma már nem arról szól, hogy ki milyen autóval jár, hanem arról, hogy valóban szükség van-e a behajtásra, vagy kiváltható-e más módon.

Összességében London olyan döntést hozott, amely támogatja a környezetbarát autózás terjedését, ugyanakkor igyekszik megfékezni a várost bénító torlódásokat. A kritikusok szerint azonban a megosztott autózás – amely bizonyítottan csökkenti az egyéni autótartást – hátrányba kerülhet, és ez akár visszalépést is jelenthet a fenntartható városi mobilitásban.

Forrás: Transport for London (TfL) – hivatalos közlés; TTi Magazine – Tom Stone, 2025. November

Nyitókép: tfl.gov.uk