A vállalat kutató részlege arról tájékoztatott, hogy kifejlesztett egy olyan nátriumion-akkumulátort, amelynek műszaki paraméterei iparági szinten is kiemelkedőnek számítanak.

A prizmás cellafelépítésű akkumulátor energiasűrűsége eléri a 170 Wh/kg‑ot, ami a kategóriában figyelemre méltó érték. A rendszer 4C gyorstöltést támogat, így mindössze 11 perc alatt képes teljes feltöltésre. A BAIC szerint az akkumulátor széles hőmérséklettartományban, –40 és +60 fok között működőképes, és –20 Celsius‑fokon is megtartja kapacitásának több mint 92 százalékát, ami jelentős technológiai előrelépésnek számít.

Az akkumulátor akár 200 százalékos túltöltöttséget is képes károsodás, tűz vagy robbanás nélkül elviselni, valamint stabil marad 200 Celsius‑fokos termikus terhelés alatt is. A BAIC azt is közölte, hogy a fejlesztés során sikerült megoldani az elektrolit‑összetétel, a cellatervezés és a rendszerintegráció kulcsfontosságú kérdéseit, miközben külön figyelmet fordítottak az energiasűrűség és az élettartam javítására.

A nátriumionos fejlesztés a BAIC Aurora Battery programjának része, amelyben lítiumionos, szilárdtest és nátriumionos technológiák is szerepelnek. A vállalat már elvégezte a prizmás nátriumion‑cellák sorozatgyártásához szükséges gyártási folyamatok validálását.

A BAIC eddig húsz szabadalmat nyújtott be a nátriumionos projekt kapcsán, többek között az anyagok, a cellakialakítás, a gyártási eljárások és a tesztelési módszerek területén. Emellett előrelépéseket értek el a töltési stratégiák, az elektrokémiai modellezés és a degradációs folyamatok vizsgálatában is.

A BAIC nátriumionos akkumulátorának járműipari alkalmazását és piaci megjelenését egyelőre nem részletezték, a technológia jelenleg még elő‑kereskedelmi szakaszban tart A következő fontos mérföldkő a járművekbe történő beépítés és a valós körülmények közötti tesztelés lesz.

Kínában egyre több autógyártó fordul a nátriumionos technológiák felé. Az idén  februárban a Changan és a CATL  jelentette be a világon elsőként a nátriumionos akkumulátorral szerelt személyautó sorozatgyártását: az 45 kWh‑s akkucsomaggal szerelt Changan Oshan modell több mint 400 kilométeres hatótávot céloz meg, és 2026 közepén kerül piacra. Ezzel párhuzamosan a BYD is új eredményeket közölt harmadik generációs nátriumionos platformjáról, amely akár tízezer töltési ciklusra is képes lehet.

A kínai kormányzat mindenesetre kiemelt irányként kezeli a nátrium-ion technológiát az új energiatárolási megoldások között. A szabványosítás is előrehaladott állapotban van: két kínai nemzeti szabvány már megjelent, további tucatnyi van fejlesztés alatt, illetve négy nemzetközi szabványt is Kína jegyez.

A nyugati és távolkeleti autógyártók ilyen tekintetben kullogni látszanak Kína mögött, a ifwn messze vannak nátriumionos akkumulátorokkal felszerelt autók sorozatgyártásától. Európában már elindultak ilyen cellagyártási programok, az Egyesült Államokban eleve elsősorban hálózati energiatárolásra helyezik a hangsúlyt, Japánból és Dél-Koreából pedig egyelőre nem érkeztek hírek jelentős nátriumionos technológiai fejlesztésekről.

Pedig iparági elemzők szerint a nátriumion-technológia költségelőnyei a következő években felgyorsulnak. A Morgan Stanley előrejelzése alapján 100 GWh gyártókapacitás elérésekor a nátrium-ionos akkuk ára több mint 30 százalékkal lehet alacsonyabb az LFP-akkumulátorokénál. Az ágazat kapacitása 2023-ban 19 GWh volt, 2024-ben 25 GWh lehetett, 2025-re pedig 60 GWh körüli értéket jósolnak.