nátrium-ion akkumulátor
A technológia eddig főként haszongépjárművekben kapott szerepet, és most megerősítették, hogy személygépkocsikba is beépítik őket, elsőként a Changan Oshan egyes modelljeibe. A kínai szaksajtó információi szerint az Oshan 520 lehet az első, amely a CATL akkucserés rendszerével együtt kapja meg a nátrium-ionos egységeket.

A kínai iparági források szerint a Debrecenben is gyárat építő CATL január végén kezdte meg a Naxtra akkuk személyautós téli tesztelésének előkészületeit. „A vizsgálatban többek között a Changan Oshan vesz részt, később pedig a GAC és a JAC személyautói is csatlakoznak” – közölték.
Haszongépjárművektől a személyautókig
A személyautós nyitás nem előzmények nélküli: a CATL január 22-én mutatta be a „Tianxing (Techtrans) II” könnyű haszongépjárművekhez fejlesztett megoldását, benne a tömeggyártású 45 kWh-s nátriumion-akkumulátorral. Ezeket kifejezetten olyan járművekhez tervezték, amelyek extrém hidegben, akár -30 °C-os körülmények között üzemelnek, és ilyen zord időben között is tölthetők.

A nátriumion-technológia gyors térnyerése 2021-ben kezdődött, amikor az egekbe szöktek a lítium-karbonát árak. A CATL ekkor mutatta be első generációs nátriumion-akkumulátorát, amely azonnal élénk iparági érdeklődést váltott ki. Tavaly megszületett a „Naxtra” márkanév, a tavalyi év decemberben pedig bejelentették, hogy 2026-ra négy területen indítják be a tömeges alkalmazást: akkucserés rendszerekben, személyautókban, haszongépjárművekben és az energiatárolásban.
A nátriumion előnye: kiemelkedő teljesítmény hidegben
Noha a nátriumion-technológia fejlődése látványos, Kínában továbbra is a lítiumionos akkumulátorok uralják a piacot. A Power Battery Alliance adatai szerint 2025-ben az összes beépített akkukapacitás elérte a 769,7 GWh-t, ennek több mint 80 százalékát a lítium-vasfoszfát (LFP) tette ki.
A CATL azonban határozottan bízik a nátrium-ionos jövőben. A vállalat műszaki vezetője, Kao Huan úgy fogalmazott, hogy három éven belül elérik az LFP technológia energiasűrűségi szintjét, és speciális felhasználási területeken részben helyettesíteni fogják majd a lítiumos energiatárolókat. A nátrium-ion akkuk fejlesztési görbéje meredekebb lesz szerint, mint a lítiumé.

Kao az alábbi pontokban foglalta össze a nátrium-ionos cellák legfőbb előnyeit:
Jelentősen csökkenhetnek a költségek
Iparági elemzők szerint a nátriumion-technológia költségelőnyei a következő években felgyorsulnak. A Morgan Stanley előrejelzése alapján 100 GWh gyártókapacitás elérésekor a nátrium-ionos akkuk ára több mint 30 százalékkal lehet alacsonyabb az LFP-akkumulátorokénál. Az ágazat kapacitása 2023-ban 19 GWh volt, 2024-ben 25 GWh lehetett, 2025-re pedig 60 GWh körüli értéket jósolnak.
A szállítások a tavalyi 20 GWh--ról 2030-ra meghaladhatják a 200 GWh-t, ami tízszeres növekedést jelent!

A CATL logisztikai divíziójának vezetője, Cseng Kuang-csiang szerint a technológia fejlődésével a gyártási költségek drámaian csökkennek majd. Rámutatott: a vállalat „jármű–akkumulátor szétválasztásán” alapuló akkucserés megoldása már most tíz százalékkal csökkenti a járművek induló árát, és további tíz százalékot farag az üzemeltetési költségekből.
Elemzők úgy vélik, hogy a nátrium-ionos akkuk legelőször a személyautók akkucserés szegmensében terjedhetnek el, ahol a kedvezőbb ár és a jobb hidegtűrés kimagasló előnyöket jelent.
Energiasűrűségben még elmaradnak – de hidegben épp ez adhat előnyt
A nátrium-ionos technológia jelenleg 175 Wh/kg körüli energiasűrűséget kínál, ami elmarad az LFP-től. A CarNewsChina szakportál szerint ugyanakkor extrém hidegben a lítium-vasfoszfát energiasűrűsége gyorsabban csökken, így –20 °C-ban akár a nátriumionos lehet a hatékonyabb.
A hírek szerint az első nátrium-ion akkus személyautók tesztjei hamarosan megkezdődnek. A piac most arra vár, hogyan teljesítenek majd valós körülmények között.
A kínai kormányzat mindenesetre kiemelt irányként kezeli a nátrium-ion technológiát az új energiatárolási megoldások között. A szabványosítás is előrehaladott állapotban van: két kínai nemzeti szabvány már megjelent, további tucatnyi van fejlesztés alatt, illetve négy nemzetközi szabványt is Kína jegyez.