Szavaznak — de elég lesz-e?

A járművek műszaki alkalmasságát szabályozó uniós műszaki alkalmassági szabálycsomag (Roadworthiness Package) felülvizsgálata az Európai Parlament napirendjére kerül. A folyamatot Jens Gieseke, az Európai Néppárt német képviselője vezeti; a tervezet néhány területen valódi előrelépést hoz, máshol viszont komoly réseket hagy. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) nem vár: négy konkrét területen sürgeti a képviselőket, hogy erősítsék meg a szöveget — mielőtt a szavazás lezárja a vitát.

A robogós frontáttörés — és ami mögötte van

A tervezet leglátványosabb újítása az 50–125 köbcentiméteres motorkerékpárok és robogók bevonása az időszakos vizsgakötelezettségbe. Ez a kategória eddig az uniós előírásokon kívül esett — miközben a kismotorok jellemzően a legintenzívebb városi igénybevételnek vannak kitéve: naponta indítások, ráfutásos helyzetek, műszakilag koptatóbb üzemmód. Az ETSC üdvözli a kiterjesztést, és egyenesen logikusnak tartja: amit naponta használnak csomagkézbesítésre vagy taxiszolgáltatásra, azt rendszeresen meg is kell vizsgálni. A szervezet azonban hozzáteszi: ez csak az első lépés. Az összes kétkerekű — a kisebb hengerűrtartalmú modellek is — alapvető biztonsági ellenőrzés alá kellene essen. Ám a folytatás egyelőre nincs benne a koncepcióban.

Furgonok, avagy a flotta láthatatlan kockázata

Az ETSC számára az egyik legfontosabb pont a furgonok és kishaszon-járművek helyzetének kezelése. Ez a jármű-kategória az e-kereskedelem robbanásával Európa-szerte a városi logisztika gerincévé vált — és ezzel párhuzamosan a közúti jelenlétük is megsokszorozódott. Csak az uniós piacon évente több mint egymillió új kistehergépjárművet helyeznek forgalomba, a teljes állomány tízmillió felett jár.

A probléma: miközben a tehergépjárművek rendszeres útszéli ellenőrzés alá esnek, a furgonokra ez a kötelezettség nem vonatkozik — holott egy kiszállítóautó naponta akár több száz kilométert tesz meg, teli rakománnyal, városon belüli folyamatos terheléssel. Az ETSC kötelező útszéli ellenőrzést javasol, kockázatalapú megközelítéssel: a statisztikailag veszélyesebb üzemeltetők, illetve a magas futásteljesítményű flották kerüljenek a célkeresztbe, ne aránytalanul terhelje a rendszer az összes fuvarozót.

A szenzor, amely csendben hibásodik — és senki veszi észre

A tervezet egyik leggyengébb pontja a modern biztonsági rendszerek kezelése. Az EU Általános Biztonsági Rendelete (General Safety Regulation) 2024 júliusától kötelezővé tette, hogy minden új típusjóváhagyású személygépkocsi vészfékező rendszerrel, sávtartó asszisztenssel, adaptív tempomattól az adatrögzítőig számos ADAS-funkcióval legyen felszerelve. Ezek a rendszerek érzékelőkre, kamerákra és radarokra épülnek — amelyek ütközés, szélvédőcsere vagy egyszerű kopás következtében elveszíthetik pontosságukat anélkül, hogy bármilyen hibajelzés megjelenne a műszerfalon.

Feltétel nélkül bízunk benne, ám a megfeleleő működés ellenőrzésének egyelőre nincs jó módszere (Forrás: AI generált illusztráció)

Az ETSC szerint a jelenlegi vizsgálati protokollok nem tesztelik megfelelően és elég rendszeressséggel ezen funkciók valós működőképességét. Egy tévesen kalibrált ütközés érzékelő vagy egy részlegesen vak tolatókamera nem bukik el a mai műszakin — de éles helyzetben megbízhatatlanul viselkedhet. A szervezet kötelező ADAS-ellenőrzést kér, és azt is, hogy a jövőbeli automatizált rendszerek és adatrögzítőik szintén bekerüljenek a vizsgálati követelmények körébe. A cél: a szabályozás maradjon el jelentősen a technológiai fejlettség szintjétől még azelőtt, hogy az önvezető járművek tömegesen megjelennének az utakon.

Tíz év felett éves műszaki vizsga jöhet?

Az ETSC negyedik javaslatcsomagja az elöregedő járműflottákra fókuszál, és Magyarország szempontjából talán ez a legérzékenyebb kérdés. A szervezet azt javasolja, hogy a tíz évnél idősebb személygépkocsik és furgonok évente essenek át műszaki vizsgán — szemben a jelenlegi kétéves ciklussal. Ez nem elméleti vita: Magyarországon a személyautók átlagéletkora már 16 év felett jár, miközben a kistehergépjárművek és furgonok átlagosan 13 év körüliek, ami szintén meghaladja az uniós átlagot. Az elöregedés üteme alapján a hazai járműállomány jelentős része már most abba a korosztályba tartozik, amelyet az új szabályozás közvetlenül érintene. Az éves vizsgakötelezettség így egyszerre jelentene többletterhet és piaci lehetőséget: miközben a szervizszektor forgalma nőhet, a rendszeres vizsgadíj és javítási költség a háztartások egy részének valódi pénzügyi nyomást jelenthet — különösen egy olyan piacon, ahol a flottamegújulás üteme továbbra is lassú.

A vizsgaállomásokra és a független műhelyekre az ADAS-ellenőrzési kötelezettség bevezetése külön kihívást hozna: a kamera- és radarkalibrációhoz speciális eszközök szükségesek, amelyek nem minden hazai műhelynél állnak rendelkezésre. Arról, hogy mi minősül komoly problémának a vizsgákon, az autoszektor.hu részletesen írt: Ezeknél az autómodelleknél állapítják meg a legnagyobb problémákat a műszaki vizsgákon. Az ADAS-kalibrációs beruházások kérdésköréről szóló elemzésünk itt olvasható: ADAS kalibrációs rendszer beszerzése. A 2024-től kötelező biztonsági rendszerek teljes listáját és magyarázatát ebben a cikkünkben foglaltuk össze: Kötelező biztonsági felszerelések az autókban idén nyártól.

Az EP-szavazás nem csupán uniós jogszabály-technikai esemény: keretfeltételeket szab a következő évek vizsgálati, szervizes és fuvarozói gyakorlatához. Ha a képviselők most elmulasztják a szabályozó környezet szigorítását, a következő felülvizsgálati lehetőségre éveket kell várni — miközben az utakon egyre több tíz évesnél idősebb autó és egyre több kiszállítós furgon mászkál keresztbe-kasul hiányosan ellenőrzött műszaki megfelelőség mellett.

Fogalomtár

• Roadworthiness Package: az uniós jogi keret, amely a járművek időszakos és útszéli műszaki vizsgálatának szabályait rögzíti

• ADAS (Advanced Driver Assistance Systems): fejlett vezetéstámogató rendszerek — sávtartó, vészfékező, adaptív tempomatrendszer, holttérfigyelő és társaik

• General Safety Regulation (EU 2019/2144): az a rendelet, amely 2024-től kötelezővé tette az ADAS-rendszerek beépítését minden új típusjóváhagyású járműbe

• Kockázatalapú célzás: a statisztikailag veszélyesebb üzemeltetőkre és flottákra koncentráló ellenőrzési módszer, nem egyenlő terheléssel

Forrás: ETSC – MEPs urged to strengthen vehicle checks ahead of key Parliament votes (2026. március 31.)

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.