A szakértők szerint a nagyméretű, egyre magasabb és nehezebb SUV-k térnyerése mára komoly közegészségügyi és közlekedésbiztonsági kockázattá vált. Míg 2010-ben még alig számítottak globálisan 15 százalékot, mára az újautó-eladások közel fele SUV (Sport Utility Vehicle = szabadidőautó), a gyártók pedig évről évre növelik a modellek motorháztető-magasságát, szélességét és tömegét.

A friss adatok drámaiak: egy gyalogos vagy kerékpáros 44 százalékkal nagyobb valószínűséggel hal meg, ha SUV üti el, mint ha egy átlagos személyautóval ütközik. Gyermekek esetében ez a mutató 82 százalék. A magasabb, szögletesebb motorháztetők a test kritikus pontjait érik el, és a gyalogost nem a motorháztetőre sodorják, hanem előre taszítják, növelve annak kockázatát, hogy a jármű átgázol rajta. A méretnövekedés folyamatos: az európai új autók átlagos motorháztető-magassága 2010 és 2024 között 77 cm-ről 84 cm-re nőtt. A szélesség is legalább ilyen ütemben növekedett.

Nagy, kényelmes, státuszszimbólum, szeretjük, de a közlekedés többi résztvevője retteghet, ha az útjába kerül (kép: ETSC)

A nagy tömeg miatt a SUV-k jelentősen hozzájárulnak a nem kipufogógáz-eredetű szennyezéshez is: a gumi- és fékpor ma már sok európai városban a levegőminőség fő károsítója. A nagyobb autók több nyersanyagból készülnek, az elektromos SUV-k pedig nagyobb akkumulátorokat igényelnek, így magasabb a gyártási CO₂-lábnyomuk is.

Több város már lépett: Párizs, Bordeaux, Grenoble, Lyon és Aachen is súlyalapú vagy méretalapú parkolási díjakat vezetett be. A hazai gyakorlatban is egyre több a releváns kérdés: az Autószektor korábbi cikke a francia súlyalapú parkolási modell alkalmazhatóságát vizsgálta magyar környezetben, rámutatva, hogy a nagy autók aránya Budapesten is gyorsan növekszik (Súlyalapú parkolás Európában: merre tartanak a nagyvárosok?).

Már közel egy évtizede írtunk róla, de még mindig érvényes a mondanivaló: a SUV-k térnyerése nem csupán nemzetközi jelenség, hanem Magyarországon is látványosan formálja az újautó-piacot. Az SUV-k „megállíthatatlan” felfutása elsősorban a magas üléspozíció, a robusztus megjelenés és a presztízs miatt következett be, még akkor is, ha a járművek mérete és tömege egyre komolyabb közlekedésbiztonsági kihívásokat teremt. A gyártók szinte minden modelljükből készítenek SUV-változatot, ami tovább gyorsítja a nagy méretű járművek kiszoríthatatlan jelenlétét a városokban. Ez a folyamat jól rímel a nemzetközi szakértők aggodalmaira, miszerint a nagyobb homlokfelület, a magasabb motorháztető és a növekvő tömeg arányosan növeli a gyalogosok és kerékpárosok sérülési kockázatát.

És egy érdekesség visszatekintésként SUV témában: a Kreml számára fejlesztett, monumentális méretű protokollautó nem más, mint az orosz elnök számára készült. A cikk rávilágít arra a globális trendre is, amelyben a luxuskategóriás, extrém méretű SUV-k presztízsszimbólummá váltak. A Putyin által használt monstrum remek példája annak, hogyan szivárog át a túlméretezett SUV-probléma a legfelsőbb reprezentációs szintre is, tovább erősítve a „nagyobb = jobb” társadalmi mintázatot.

Kisokos:

ETSC: az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács független szervezet, amely európai közlekedésbiztonsági adatokat gyűjt és elemez.

A „Carspreading” jelenség: a jelenség, amikor az autók évről évre szélesebbek, magasabbak és nehezebbek lesznek.

Gyermek-láthatósági teszt: az a vizsgálat, amely azt méri, hogy a járművezető mit lát a jármű közvetlen előtti zónában.

Források: ETSC: Experts condemn rise of SUVs (2025); szakértői elemzés: Reducing the harms from ever larger cars (2025)

Nyitókép: babydrive.com.au

Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!