akkumulátorgyártás
A vállalat vezető kutatója, Vu Kaj egy pekingi fórumon fedte fel a világ legnagyobb akkugyártójának ezzel kapcsolatos terveit. Egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez a technológia került a vállalat hosszú távú stratégiai fókuszába.
A lítium–levegő akkumulátorok alapvetően eltérnek a ma elterjedt lítiumion-rendszerektől. Míg utóbbiakban nikkel-, kobalt- és mangánalapú vegyületek tárolják és mozgatják a lítiumionokat, addig az új koncepcióban a lítium fémanódként szolgál, a katódreakcióhoz pedig a levegő oxigénjét használják fel. Ez a megoldás jelentősen csökkenti az akku tömegét és bonyolultságát. Gyakran „lélegző akkumulátorokként” is emlegetik ezeket az energiatárolókat.

Az elméleti energiasűrűség az, ami igazán radikálissá teszi ezt a technológiát. A lítium–levegő technológiában elérhető 12 000 Wh/kg érték már közel van a benzin energiatartalmához, amely körülbelül 13 000 Wh/kg. Ez nagyságrendi ugrás a jelenlegi technológiákhoz képest: a mai lítiumion-akkumulátorok 250–270 Wh/kg körül mozognak, a szilárdtest-akkumulátoroktól pedig nagyjából 500 Wh/kg szintet vár az ipar.
Ha a technológia ipari méretekben is megvalósíthatóvá válik, az alapjaiban változtathatja meg az elektromos mobilitást. Az elektromos járművek hatótávja akár 1 600 kilométer fölé is nőhet, ami gyakorlatilag megszüntetheti a hatótávval kapcsolatos aggodalmakat, és az elektromos autókat a hagyományos belső égésű modellek teljes értékű alternatívájává, sőt, akár föléjük is emeli.
A koncepció alapvetően nem új: a lítium–levegő akkumulátorokkal már az 1970-es években is kísérleteztek. A gyakorlati alkalmazást azonban eddig komoly műszaki akadályok hátráltatták. A rendszer rendkívül érzékeny a levegőben található nedvességre és szén-dioxidra, emellett problémát jelent a katalizátorok stabilitása és az élettartam, vagyis a töltési-kisütési ciklusok száma is.
A lítium–levegő technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával több ismert laboratórium, egyetemi műhely és világcég foglalkozik, köztük például a Tesla, a Mulen, az LG és a Panasonic is, de a globális versenyben még egyikük sem jutott el a sorozatgyártásig.

Az elmúlt években azonban látványos előrelépések történtek. 2024-ben egy amerikai kutatócsoport – az Illinois-i Egyetem, az Argonne Nemzeti Laboratórium és a California State University együttműködésében – olyan lítium–levegő akkumulátort mutatott be, amely több mint 700 cikluson keresztül működött levegőhöz hasonló környezetben. 2025-ben az Argonne és az Illinois Institute of Technology már egy olyan prototípust fejlesztett ki, amely 1 200 Wh/kg energiasűrűséget és akár 1 000 ciklusos élettartamot kínált szobahőmérsékleten. A fejlesztők szerint ez a technológia 1 600 kilométer feletti hatótávot tehet lehetővé, és a 2030 utáni időszakban jelenhet meg a piacon.
A CATL már bizonyította, hogy képes új akkumulátortechnológiák ipari léptékű bevezetésére: a nátriumion-akkumulátorokat 2020-ban még koncepcióként jelentette be, 2026-ra viszont megkezdődött a tömeggyártása. Ezek az akkumulátorok már több sorozatgyártású modellben megjelentek, például a GAC Aion UT-ben és a Changan Oshan 520-ban, valamint olyan márkák járműveiben, mint a Geely, a Chery vagy a FAW.
A most felvázolt CATL-stratégia is világos időtávok mentén épül fel. Rövid távon a CATL a bevált, kiforrott technológiákra támaszkodik, középtávon a szilárdtest-akkumulátorok integrációjában gondolkodik, hosszú távon pedig a lítium–levegő rendszerekkel számol.
A kínai szaksajtó szerint a vállalat jelenlegi globális pozíciója komoly súlyt ad ezeknek az ambícióknak. A CATL a globális akkumulátorpiacon 47 százalékos részesedéssel állt az élen, míg az energiatárolásban 2025-ben 121 GWh értékesítéssel és 30,4 százalékos piaci aránnyal ötödik éve őrzi elsőségét.