közlekedésbiztonság

Brüsszel bekeményített: három ország ellen indult eljárás

2026.07.07.

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Belgium, Franciaország és Portugália ellen, mert nem végezték el a kötelező, hálózati szintű közúti biztonsági felmérést. A három tagállamnak most két hónapja van a válaszadásra.

Brüsszel bekeményített: három ország ellen indult eljárás

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Belgium, Franciaország és Portugália ellen, mert nem végezték el a kötelező, hálózati szintű közúti biztonsági felmérést. A három tagállamnak most két hónapja van a válaszadásra.

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Belgium, Franciaország és Portugália ellen, mert e három tagállam nem teljesítette a közúti infrastruktúra-biztonsági irányelvben (RISM-irányelv) előírt, hálózati szintű közúti biztonsági felmérést. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) beszámolója szerint az irányelv a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) valamennyi útjára, az összes autópályára, a nagyvárosokat és régiókat összekötő főutakra, valamint minden uniós forrásból épült, városon kívüli útra kiterjed. A tagállamoknak 2024-ig kellett elvégezniük a felmérést, és 2025. október 31-ig kellett jelenteniük a Bizottságnak úthálózatuk biztonsági besorolását.

Hálózati szintű útbiztonsági felmérés: az adatok alapján rangsorolhatók a legkockázatosabb útszakaszok. (Forrás: AI generált illusztráció)

Franciaország és Portugália a Bizottság szerint nem küldte meg a szükséges jelentést, Belgium pedig csak részleges eredményeket továbbított. A Bizottság értékelése szerint ez az irányelvben rögzített kötelezettség elmulasztásának minősül, ezért indult meg az eljárás mindhárom ország ellen.

A jogszabály háttere szerint a hálózati szintű felmérés célja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó útszakaszokat kockázati szempontból minősítse, és biztonsági szintek szerint sorolja be. Az értékelés az út kialakításának jellemzőit, vagyis a beépített, szerkezeti biztonságot, valamint a legalább három éve forgalomban lévő szakaszok baleseti statisztikáit is figyelembe veszi. A leggyengébben teljesítő szakaszokat ezt követően célzott biztonsági ellenőrzések és szükség esetén konkrét beavatkozások követhetik. A módszertan lényege, hogy a beavatkozások és a rendelkezésre álló források a legnagyobb kockázatú útszakaszokra koncentrálódjanak. A Bizottság a jogszabály hatálya alá tartozó utakról biztonsági szint szerint jelölt, online térképet is közzétett.

A három országnak két hónap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a Bizottság felszólítására. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság a következő lépésben indokolással ellátott véleményt adhat ki, ami az eljárás súlyosabb szakasza, és végső soron az Európai Unió Bíróságához vezethet. A testület ugyanakkor igyekszik megkönnyíteni a feladatot: a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátotta a felmérés elvégzését segítő részletes módszertani útmutatót.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

Magyarország ugyanúgy az irányelv hatálya alá tartozik, mint a most megnevezett tagállamok: számos hazai gyorsforgalmi út és országos főút esik a felmérési kötelezettség alá, különösen a TEN-T hálózat részeként működő útvonalak. A tét nem csekély: a legutóbbi uniós közlekedésbiztonsági adatok szerint Magyarország közúti halálozási mutatója továbbra is az uniós átlag felett van, ezért a hazai úthálózat kockázatainak rendszerszintű feltérképezése különösen fontos. A mostani eljárásban ugyanakkor Magyarország nem szerepel az érintett tagállamok között.

Az Autószektor korábban több cikkben is foglalkozott az uniós közlekedésbiztonsági szabályozással és az infrastruktúra szerepével. Bemutattuk, hogyan vezetett be a RISM-irányelv egységesebb módszertant a veszélyes útszakaszok azonosítására és kezelésére (Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?). Arról is beszámoltunk, hogy az uniós közúti halálozás csökkenése egyelőre legalábbis messze elmarad a 2030-as céltól (Kevesebben halnak meg az EU útjain — de a 2030-as cél továbbra is távoli), egy másik elemzésünk pedig arra mutatott rá, hogy a balesetekért ritkán maga az infrastruktúra a felelős (Nem az útépítés veszélyes — hanem az autósok).

A jogsértési eljárás önmagában még nem szankció, inkább figyelmeztető jelzés: az uniós közlekedésbiztonsági szabályozás akkor ér valamit, ha a tagállamok ténylegesen feltérképezik és kezelik a kockázatos útszakaszokat. A következő hónapok megmutatják, hogy a három érintett ország behozza-e a lemaradását, és hogy Brüsszel mennyire következetes a határidők számonkérésében.



 

Fogalomtár

RISM-irányelv (Road Infrastructure Safety Management Directive): a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv, amelyet a 2019/1936/EU irányelv módosított és bővített. Hálózati szintű közúti biztonsági felmérés (network-wide road safety assessment): az úthálózat szakaszainak kockázati besorolása az út kialakítása és a baleseti adatok alapján. TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat): az EU kiemelt, határokon átnyúló közlekedési folyosóinak és csomópontjainak hálózata. Jogsértési eljárás: az Európai Bizottság eljárása az uniós jogot megsértő tagállamokkal szemben; szakaszai a felszólítás, az indokolással ellátott vélemény, majd az Európai Unió Bíróságához fordulás. ETSC (European Transport Safety Council): az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, brüsszeli székhelyű független szakmai szervezet.



 

Forrás: ETSC – Commission opens infringement procedures against Belgium, France and Portugal on road safety assessment, 2026. május Háttér: Európai Bizottság – 2026. májusi jogsértési eljárási csomag; EUR-Lex – a közúti infrastruktúra biztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv és annak 2019/1936/EU módosítása. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.

RSS kategória (Hírstart tematika): 

 

Az oldal fő támogatója