Az amerikai védelmi minisztérium álláspontja szerint a listán szereplő vállalatok közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak Kína katonai-ipari ökoszisztémájával, illetve az úgynevezett katonai-civil integrációs programokkal.

A fekete listára való felkerülés nem jár automatikusan szankciókkal, de az érintett cégek nem együttműködhetnek az amerikai hadsereggel. Piaci szereplők ezt egyfajta kockázati tényezőként értelmezik, amelyből a későbbiekben korlátozások lehetnek.

A BYD közleményében hangsúlyozta, hogy sem kínai katonai vállalatnak, sem a kínai hadiiparhoz kapcsolódó „katonai-civil együttműködési” szervezetnek nem tekinthető. A társaság szerint a Pentagon döntése nem érinti a vállalat normál üzletmenetét, kereskedelmi kapcsolatait vagy értékpapír-kereskedési tevékenységét. A cég jelezte, hogy a Pentagon beszerzési korlátozásai várhatóan nem lesznek jelentős hatással az üzletmenetre. A BYD ugyanakkor nem zárta ki, hogy hivatalos felülvizsgálatot kérjen vagy jogi úton próbálja elérni a törlést a listáról.

 

Hasonló álláspontra helyezkedett a Nio is. Az elektromosautó-gyártó közölte: nem katonai vállalat és nem kapcsolódik a kínai hadiipari bázishoz. A társaság egyeztetni fog az amerikai védelmi minisztériummal, hogy felülvizsgálják a besorolást, és szükség esetén jogi eszközökkel is kész megvédeni a részvényesek érdekeit.

Ezek a reakciók jól mutatják, hogy a Pentagon döntése szélesebb körű ellenállást váltott ki a kínai technológiai és autóipari szereplők körében. A frissített lista ugyanis már messze túlnyúlik a járműgyártókon, és egyre nagyobb részt fed le Kína stratégiai technológiai szektorából.

 

Kínai pénzügyi lapok szerint az új jegyzék az autóiparon kívül felhőalapú számítástechnikai, mesterséges intelligenciával foglalkozó, félvezetőgyártó és fejlett robotikai vállalatokat is érint. Bár a Section 1260H lista jogi szempontból eltér az amerikai pénzügyminisztérium szankciós rendszereitől vagy a kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásaitól, a cégek számára komoly reputációs és megfelelőségi kockázatot jelenthet. A listára kerülés ugyanis nem jár automatikus vagyonbefagyasztással, kereskedelmi tilalommal vagy tőzsdei korlátozásokkal, elsődleges következménye azonban az, hogy az amerikai védelmi minisztérium beszerzési korlátozásokat alkalmazhat az érintett cégekkel szemben. Emellett a pénzügyi és üzleti partnerek részéről is fokozott átvilágításra lehet számítani.

 

A washingtoni intézkedés egybeesik az amerikai politikai nyomás erősödésével a kínai autóiparral szemben. Áprilisban Elissa Slotkin amerikai szenátor a globális autóipar rákfenéjének nevezte a kínai autókat, és nemzetközi összefogást sürgetett a kínai gyártású autók teljes körű tiltása érdekében. 

 

A BYD már több mint tíz éve rendelkezik gyártókapacitással az Egyesült Államokban: a vállalat elektromosbusz-üzemet működtet a kaliforniai Lancasterben. A Nio szintén jelentős jelenléttel bír az amerikai piacon, többek között San Joséban működtet kutatás-fejlesztési központot.