taxi

100 éves a Főtaxi: Mekkora volt a forgalom 1926-ban?

2015.02.14.

2013-ban jelent meg a Főtaxi Zrt. kiadásában Hidvégi János Péter könyve 100 éves a Főtaxi címmel. Ebből közlünk fejezeteket.

1926 márciusában az alábbi forgalmat rögzítették:

A Magyar Általános Gépgyár nem komplett gépkocsikat, hanem csak alvázakat készített, elkészültük után azokat még speciális taxikarosszériával kellett ellátni. A sofőr az oldalablakok nélküli vezetőülésben télen-nyáron kénytelen volt elviselni az időjárás viszontagságait. Az utasok részére zárt kocsiszekrényt alakítottak ki. A lehetőségekhez képest kényelmes be- és kiszálláshoz a lehető legszélesebb ajtókat alkalmazták, a jól rugózó ülésekkel az utasok kényelmét igyekeztek növelni. Az utastérben fűtés nem volt, az utas a vezetővel eltolható ablakon keresztül tudott menet közben beszélni. A kisebb csomagokat az utastérben, a nagyobb csomagokat a vezető mellett helyezték el. A gyakorlatban a Landaulet karosszéria vált be legjobban taxizáshoz. Ennél a kialakításnál az utastértető hátsó harmadrésze lenyitható volt.

Bár a hazai karosszériaipar teljesítménye jelentősnek mondható, a kocsigyártók nem törekedtek jelentős piacot ígérő gépkocsi-felépítmények gyártására. Különösen élesen vetődött fel ez a MÁG alvázainak átvételekor. Mint említettük, az új alvázakat külön kellett karosszériával felszerelni, ráadásul a kezdetekkor beszerzett Marták és Benzek is lassan már tízévesek lettek. Mindezek miatt 1923-ban a Magomobilok megjelenésével a taxivállalat saját üzemein belül megkezdte a karosszériaépítést. Alig két év múlva, 1925. november 3-án a X. kerület elöljárósága a vállalat 15335/1925. sz. alatt beadott kérésére karosszériagyártó telep létesítését engedélyezte.

A telephely bővítéséhez rendezni kellett a vállalat ingatlanjának helyzetét is. A tanács döntése értelmében 1922-ben az addig a gumigyártól bérelt terület a taxivállalat tulajdonába került. 1924-ben a tanács engedélyezte, hogy a Tattersaalból – a bemutatott tervek alapján beruházási céllal – további 1333 négyszögölt átadjanak. Az építkezéseket azonnal megkezdték, és 1924 végére a beruházás kétharmada már el is készült. A további bővítésekkel az 1920-as évek végére a Kerepesi úti telket teljes egészében beépítették, további terjeszkedésre itt már nem volt lehetőség. Az 1913-ban megépült háromezer négyzetméteres, háromszáz kocsi befogadására alkalmas garázst tíz évvel később további száz, majd három évvel később újabb kétszáz kocsi befogadására alkalmas garázzsal bővítették, a telephelyről fuvarozó gépkocsik számára pedig még egy 120 férőhelyes garázst létesítettek. A garázsok emeletén műhelyek kaptak helyet.  

        

A kistaxik megjelenése, majd a közlekedési adó bevezetése rendkívül nehéz helyzetbe hozta a bérkocsisokat. A Budapesti Bérkocsi Ipartársulat a bérkocsisok érdekvédelmi szervezetével, az 1920-ban megalakult Bérautó-fuvarozók Ipartársulatával együtt a tanácshoz fordult, felpanaszolva, hogy a kivetett közlekedési adót már nem tudják kifizetni. Kérték az 1913-ban hozott rendelkezések felülvizsgálatát, a taxifuvarozás engedélyezését kisegzisztenciák részére. Érvelésük szerint a monopolhelyzet megszüntetésével a taxiszolgáltatás fejlesztését lehet elérni. A kérelmezők hivatkoztak a taxivállalat elleni panaszokra, hogy éjszaka alig vannak kocsik az állomásokon. Jól jött a bérkocsisoknak az 1925 januárjában az Autótaxinál kitört néhány napos sofőrsztrájk, amely megmutatta a szolgáltatás gyenge pontjait. A tanács engedett a kérésnek. 1922-től már egyébként is napirenden volt, hogyan térhetnének át a bérkocsisok géperejű bérkocsikra. A Budapesti Bérkocsi Ipartársulat kérelmére 1924. november 20-án a 126603/1924-V. tanácsi határozat rendelkezett a géperejű bérkocsi rendszámok engedélyezéséről, a tanács hozzájárult a meglévő lófogatú rendszám keretén belül hatvan gépkocsi forgalomba helyezéséhez.

Egy gépkocsirendszám kiadásához két kétfogatú, vagy három egyfogatú bérkocsirendszámot kellett a kérelmezőnek leadnia. Engedélyt csak bérkocsiiparos kaphatott. A kiadott jogosítvány az iparos nevére szólt, és életfogytig tartó hatállyal bírt. A jogosítványt a bérkocsis halálával özvegye vagy gyermeke örökölhette, azonban az engedély nem volt átruházható.   

Csak azok térhettek át gépkocsival való fuvarozásra, akik a rendelet idején bérkocsirendszámmal rendelkeztek. A bérautó-fuvarozók is kértek száz engedélyt, de a tanács ezt nem tartotta szükségesnek. 1925 tavaszán hatvan taxiengedélyt adtak ki, negyvenet a bérkocsiiparosok számára, húszat pedig a bérautó-fuvarozóknak a korábbi feltételek szerint. Az engedélyeket a Bérkocsi Ipartársulat osztotta ki a jelentkezők között, a Bérautós Ipartásulattal azonban úgy egyeztek meg, hogy a bérautósok az engedélyért hat egyfogatú engedélyt váltanak meg. A bérautósoknak még így is megérte a váltás. A bérkocsisok hiába kapták meg az engedélyüket, hazai gyártmányú gépkocsit ugyanis nem tudtak venni. A Magyar Általános Gépgyár az Autótaxi rendeléseit sem tudta határidőre teljesíteni. A bérkocsisok átmenetileg engedélyt kaptak külföldi gyártmányok használatára.
A gépkocsi beszerzése után az engedélyes felkereste a Magyar Taxamétergyár Honvéd utca 22. alatti javítóműhelyét, ahol felszerelték járművére a viteldíjjelző készüléket. Az órát az engedélyesek csak bérelték a gyártól, a bérleti díjért javították, hitelesítették, ha elromlott, lecseréltékna készüléket. A magántaxisok autóikat élénk, meggypiros színűre fényeztették, a köznyelvben „pirostaxi” elnevezést kapták. 1925. május 9-én, szombaton kezdték meg a fuvarozást, a rendőrkapitányság 15 állomást jelölt ki részükre.

A következő napon már 36 magántaxi közlekedett.

Az élénk színű karosszériának is köszönhetően a kezdeti időkben a „pirostaxi” sokkal keresettebb volt, mint a szürke, az alkalmazott sofőrök kezdetben kétszer annyit is megkerestek, mint Autótaxi sofőrjei. Egészséges verseny indult meg a magánvállalkozók és a részvénytársaság között: emelkedett a szolgáltatás színvonala, ugyanakkor a viteldíjakra is kedvezően hatott. Amíg a magánvállalkozóknak új volt a kocsijuk, nem kellett javításra költeniük, s lényegesen nagyobb volt a bevételük. Később aztán a járművek javítására, szervizelésére, a forgalom szervezésére szövetkezetbe tömörültek.

        

         

        

 

Az oldal fő támogatója

 

2019.06.24
Csaknem 10 százalékkal nőtt az oroszországi gépjárműgyártás teljesítménye 2019 első harmadában. Az....
2019.06.24
Luis Eduardo Leon Kolumbiából küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2019.06.24
A Ford külön sajtótájékoztatón jelenti be a Ford GT szupersportkocsival kapcsolatos híreket július....
2019.06.24
- A négy júliusi hétvégén lezárják a járműforgalom elől a Szabadság hidat, így az a gyalogosoké....
2019.06.24
- A Mol emeli 3 forinttal a benzin és 5 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán -....
2019.06.24
Jeff Bezos, a Blue Origin űrvállalat alapítója, az Amazon vezetője a múlt hónapban Washingtonban....
2019.06.24
Több cikkben is foglalkoztunk már az utóbbi években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában....
2019.06.24
Néhány hónappal a limuzin bevezetése után a Peugeot bemutatja az új 508 kombi változatát. A....
2019.06.24
A Renault Hungária Kft. két autót jelölt az Év Magyar Autója versenyben. Az új, immár ötödik....
2019.06.24
A Toyota a Le Mans-i címvédésével megszerezte a világbajnoki címet a Hosszútávú Világbajnokság (WEC....