Mathias gurulása a budai Várban

Prototípusok krónikája

Néhány egyedi kísérlet és üzemi próbálkozás fémjelzi a múlt század magyarországi járműtörténetet, szerepel benne hivatalos támogatású és kisipari változat is. Volt amelyiket Trabantból alakítottak át és volt, amelyikről többtonnás gipszmodell alapján készült prototípus. Mindegyikben közös, hogy lelkes és tehetséges fiatalok próbálták megvalósítani álmaikat, vagyis magyar népautót kreálni. Sajnos abban is hasonlítanak, hogy műveik megmaradtak egykéknek. Ezeknek történetét dolgozza fel részletesen a Maróti könyvkiadó Magyar autókrónika című könyve, melyben az alkotók elmesélik életüket, egyéni karrierjüket, melyek elválaszthatatlanok az autótól, méghozzá, a magyar kisautós próbálkozásoktól.

Balaton és Alba Regia kisautók

Igazi ötletek

Formájával ma sem kell, pontosabban kellene szégyenkeznie egyiknek sem, mert többségük sajnos nincs kiállítható állapotban: jelenleg nem csattannak ki az egészségtől és bizony rájuk férne az alapos restaurálás, ami szakértelem és pénz kérdése…

Van egy közöttük, amelyik értő kezeknek, egészen pontosan az egykor Makón működő Autójavító vállalat szakembereinek és tanoncainak köszönhetőn régi fényében és eredeti zöld színében ragyog. Már ha lenne hol, mert a Pente 600-as lakóhelyét lebontották és jelenleg a Budapesti Közlekedési Múzeum raktárában parkol. Elődje, a Pente 500-as ősmodell Pentelényi János gépészmérnök tervei alapján készült Csepelen, a Weiss Manfréd Művekben. A négyszemélyes kocsi súlya 470 kg volt, és 6 litert fogyasztott száz kilométerenként. Az 560 kg-os tömegű Pente 600-as 1957-ig vállalati autóként százezernél több kilométert futott.

Sigma és Pente 600-as

Egykék maradtak

Ahogy nem került sorozatgyártásra a Pente kisautó, úgy a többi próbálkozás vége is kudarc lett, pedig Surányi Endre három minit is épített. Egyke maradt Schadek János Úttörője, Zappel József Balatonja és Horváth József Alba Regia prototípusa is. Többévtizedes álomba merült a magyar személyautó-gyártás, és az időről időre felröppenő szóbeszédek inkább a vágyakat, mint a valóságot tükrözték. Szó volt Rába-Honda együttműködésről, és más japán márkák letelepedéséről, ám a Fiat- Zsiguli kooperáció miatt a KGST-ben Magyarországnak nem jutott személyautó projekt.

Az ikaruszos Csathó József háromüléses minijét 1987-ben, Borlóy Mátyás kisautóját egy évvel később mutatták be: a Matthias Trabant alapra épült. Kisebb sorozatban készültek Alma kabriók és különböző méretű, valamint felépítményű Pulik. A kilencvenes években született Peredy Zoltán szárnyas-ajtós Frog minije, az ezredfordulóra esett Varga Zsolt és Dr. Janzsó Tamás Kenguruja: mindkettő formája megelőzte korát és ma sem elavult, de ez kevés volt a piaci sikerhez.

Kenguru

Folytatás következik