A Yahoo! Finance adatai szerint Európában az acéltermelés az idén januártól májusig 6 százalékkal 70 millió tonnára csökkent. Az EU 2011-ben 177,7 millió tonna, 2012-ben 169,4 millió tonna acélt állított elő.
    Az Európai Bizottság adatai szerint az európai acélipar termékeinek legnagyobb felvevőpiaca az európai feldolgozóipar, ezen belül is jellemzően a magas hozzáadott értéket előállító iparágak. Az autóipar és az építőipar együttesen az acélkereslet mintegy 40 százalékát adja. Az európai acélipari vállalatok számára a legnagyobb kihívást a kereslet csökkenése, a károsanyag-kibocsátási előírások betartása, a magas energiaköltségek, a nyersanyagárak emelkedése, a nyersanyagok beszerezhetősége és a képzett munkaerő rendelkezésre állása jelenti.
    Az acélgyártás működési költségeinek mintegy 40 százalékát az energiaköltségek teszik ki. Mint minden más energia-intenzív ágazatban, az energia ára az acéliparban is az egyik legfontosabb versenyképességi szempont.

Az európai acélipar magasabb energiaköltséggel dolgozik nemzetközi konkurenseinél: az EU-Bizottság szerint 2012-ben reálértéken 27 százalékkal magasabb áron szerezte be az energiát mint 2005-ben.

Európában az acél iránti kereslet 27 százalékkal, az ágazatban folgalkoztatottak száma pedig 10 százalékkal csökkent a krízis előtti szinthez képest, de így is mintegy 360 ezer főt tesz ki - írja az Európai Bizottság 2013. június 11-én publikált tanulmánya.  

Az EU tagországok acélipari szakmai érdekképviseleti szervezete, az EUROFER júliusi piaci jelentése szerint az acélfelhasználó iparágak kibocsátása 6,5 százalékkal csökkent az első negyedévben, 2013 egészére 3 százalékos visszaesést vetítenek előre. Az EUROFER előrejelzése 2014-ben már mérsékelt, 1,9 százalékos növekedéssel számol az acélfelhasználói oldalon.   

A Yahoo! Finance adatai szerint a világ acéltermelése 2012-ben az előző évinél 1,2 százalékkal magasabb 1548 millió tonnával rekordot ért el.

Az idén januártól májusig a termelés 2,1 százalékkal nőtt a 2012-eshez képest és elérte a 658 millió tonnát. Ennek 49 százalékát, 325 millió tonnát Kína adta, ami esetében 8 százalékos növekedést képvisel az előző évihez képest. A második legnagyobb acéltermelő Japán 45 millió tonnát állított elő, 1,3 százalékkal többet mint tavaly, a harmadik helyezett Egyesült Államok pedig 36 millió tonnát, 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
    Az acélipar globális termelési többletkapacitása 542 millió tonna, amiből mintegy 200 millió tonnát a kínai üzemek képviselnek. Konstans termelési kapacitás mellett az EU-Bizottság adatai szerint a felhasználást 5-7 év alatt zárkózhat fel a termeléshez.
    A Yahoo! Finance adatai szerint az olvasztóművek átlagos kapacitáskihasználtsága globális szinten 2012-ben 78,8 százalék volt, alacsonyabb a 2011-es 80,7 százaléknál. A termelés növekedése ellenére is a kapacitáskihasználtság tovább csökkent az idén. A legalacsonyabb szintet, 71,2 százalékot az idén januárban érte el a világ átlagos kapacitáskihasználtsága és a 80 százalékot a javulás ellenére sem érte még el azóta sem.
    A World Steel Association előrejelzése szerint a világ acélfelhasználása a tavalyi 1,2 százalékos növekedés után az idén további 2,9 százalékkal 1454 millió tonnára emelkedik. Kína felhasználása 3,5 százalékkal 668,8 millió tonnára emelkedik. A tavalyi csökkenés után Japán acélfelhasználása az idén további 2,2 százalékkal 62,6 millió tonnára csökken. Az Egyesült Államok felhasználása a tavalyi 8,4 százalék csökkenés után az idén 2,7 százalékkal emelkedik. Európában az idén 0,5 százalék csökkenés várható a felhasználásban a tavalyi 9,3 százalékos esés után.
    A 2014-es kilátások már jóval derűsebbek, a világkereslet 3,2 százalékos növekedéssel 1500 millió tonnára emelkedik, Kínáé 2,5 százalékkal, India kereslete pedig 7 százalékkal nő majd. Az Egyesült Államokban a felhasználás jövőre 2,9 százalékkal 100 millió tonnára emelkedik. Japánban 0,6 százalékkal csökken a felhasználás, Európában viszont már 3,3 százalékos növekedés várható.   

Az OECD adatai szerint a világ acélkereslete 2025-re eléri a 2300 millió tonnát.

   Az acél ára az iparág eredendően ciklikus jellegének köszönhetően meglehetősen ingadozó, de az emelkedő nyersanyagárakat viszonylag nehezebb áthárítani a fogyasztókra mint más ágazatokban. Az acél árát a termelési kapacitástöbblet, az olcsó kínai konkurencia, a kedvezőtlen általános gazdasági kondíciók és az alternatív nyersanyagok növekvő szerepe tartja nyomás alatt.
    A tavalyi első félévben emelkedtek az acélárak a világpiacon, a második félévben azonban a túlkínálat, az európai kereslet csökkenése és az ázsiai gazdasági növekedés lassulása miatt ismét csökkenésnek indultak. Az előrejelzések szerint az idén a trend folytatódására lehet számítani.
    Az ágazat nyeresége az idei első negyedévben 1,8 százalékkal csökkent, szemben a 2012 negyedik negyedévi 13,2 százalékos növekedéssel. Az ágazat teljes értékesítési árbevétele az idei első negyedévben 2,1 százalékkal csökkent, míg a tavalyi negyedik negyedévben 1,3 százalékkal emelkedett.
    A nyereség az idei második negyedévben várhatóan 4,5 százalékkal csökken, a harmadik negyedévben azonban 15,9 százalékkal, a negyedikben pedig további 23,2 százalékkal emelkedik majd. Az ágazat értékesítési árbevétele a második negyedévben várhatóan 0,1 százalékkal, a harmadikban 2,6 százalékkal, a negyedikben 2,1 százalékkal növekszik.