A Michigan államban található Birmingham Detroit egyik elővárosa. Itt dobog az amerikai autóipar szíve. Pasteiner István azaz ahogyan évtizedek óta ismerik, Steve még az 1980-as évek végén nyitotta meg Pastiner’s Auto Zone Hobbies nevű boltját, ahol a világ minden tájáról származó könyvek, újságok, modellek stb. kaphatók. Néha összejönnek az autóbolondok, s hozzák saját járgányukat is egy „Cars & Coffee” összejövetelre. A boltot ma már az ijfabb Steve vezeti, de természetesen az apuka is besegít.

Az idősebb Steve Pasteiner számára ez egy újabb lehetőség, hogy hozzá hasonló elvetemült rajongókkal találkozzon. Nemrég akartam írni az egyik általa tervezett autóról, s így ismerkedtem meg élettörténetével.

A bevezetőben említett gyerekkori „botlását” „édesanyám sohasem bocsátotta meg”. Steve-nek ötéves korában már saját autója volt: egy, a háborúban kiégett Mercedes, amelyben persze a haverokkal lehetett bandázni. Volt körhintájuk is, amely korábban repülőgép-elhárító ágyúként működött.

Steve kisfiúként Buickokat rajzolt az amerikai nagykövetség lépcsőjén, ahol összebarátkozott az egyik sofőrrel. Amikor a sofőrnek alkalmanként fel kellett vennie egy VIP személyt, Steve megkérte, hogy ő is utazhasson vele a gyönyörű Buickban. A szokásos válasz az volt, hogy "elvihetlek, de vissza nem tudlak hozni". Ez gyakran azt jelentette, hogy elég hosszú gyaloglással tudott csak hazajutni.

Az 1956-os forradalom után, karácsony előtt egy nappal, tizennégy évesen, Steve fiatal menekültként egyedül lépte át az osztrák határt. A sors úgy hozta, hogy egy közeli rokona a Cincinnati Egyetem professzora volt, és a házaspár meghívta Steve-et, hogy legyen újonnan örökbefogadott fiuk, és jöjjön a Buickok földjére. Az angol viszonylag könnyen jött harmadik nyelvként, és persze a középiskolában végig megmaradt az autók rajzolásának szeretete. A középiskola elvégzése után csatlakozott a hadsereg 101. légideszant hadosztályához, részben azért, mert az ejtőernyős ugrás jól hangzott, és az ugrásokért kapott extra pénzből félre tudott tenni az Art Center College tandíjára, ahol valódi autótervezőnek tanulhatott. Az Art Centerben eltöltött négy év után Chuck Jordan felvette Steve-et junior tervezőként a GM Stylinghoz, és a Buick Stúdióba osztotta be dolgozni! Tulajdonképpen fizetést kapott a Buickok rajzolásáért. Regalok, GS-ek, Rivierák, Grand Nationalok és még sok más került ki a keze alól.

Steve Pasteiner az épülő Helldoradoban

Végül főtervező-asszisztens lett. 1989-ben önállósította magát, hogy megvalósíthassa álmát, és saját autótervező vállalkozással, az Advanced Automotive Technologies-szal foglalkozzon. Az évek során az AAT néhány érdekes prototípust épített, például 2000-ben a Helldorado koncepcióautót, egy kétüléses sportkocsit felfelé nyíló ajtókkal és 4,6 literes V8-as motorral.

AAT Helldorado

AAT Serengeti

Ezenkívül az AAT mintegy 200 Corvette átalakítást is készített. Az ötlet, hogy a kurrens C5 Corvette-eket az 1953-as eredeti stílusában építsék át a típus 50. születésnapja alkalmalmából a Magna autóipari beszállító egyik vezetőjétől származott 2003-ban. A General Motors vezetősége kisebb tanakodást követően elvetette az ötlete. Pasteiner felkapta a fonalat, és összehozott egy csapatot a C5-ösök átalakítására. Még egy tucat Nomad kombit is készített!

AAT Corvette Commemorative Edition

AAT Corvette Nomad

A Corvette-ötlet megszületésével egy időben Pasteiner egy másik GM-részlegnek, a Buicknak is segített. A vállalat 100. születésnapjának megünneplésére a cég egy olyan egyedi bemutatóautót akart építeni, amely számos történelmi modelljük stílusjegyeit és alkatrészeit tartalmazza. A Buick Blackhawk a legendás 1938-as Y-Job formatervét örökölte, de nyomokban az 1941-es és 1948-as Roadmasterek formavilága is felfedezhető. Az autó egy egyedi alvázra épült Corvette futóművel, 455 köbincses (7.5-literes) Buick motorral, Riviera alkatrészekkel és szénszálas nyitható keménytetővel. A Buick Blackhawk számos magazinban szerepelt, de a legjelentősebb pillanat a Woodward Cruise-on történt, amikor egy fiatal fiú megállt az autó mellett, és megkérdezte: "Hé, uram, ez egy nagyon szép autó, elvinne egy körre?" Steve mosolyogva válaszolt: "Elvihetlek, de vissza nem tudlak hozni." Az autó még a Bad Boys II című filmben is feltűnt. Ezt követően a Blackhawk a GM Heritage Centerben talált otthonra, majd 2009-ben értékesítették.

Buick Blackhawk

2011-ben a Blackhawk társat kapott, amikor a műhely elkészítette Harley Earl eredeti 1939-es LaSalle-jának modern újraértelmezését, amelyet egy modern 6,2 literes Cadillac 556 lóerős CTS-V kompresszoros motor hajtott. A LaSalle C-Hawk névre keresztelt autót 2013-ban árverezték el.

LaSalle C-Hawk

Steve szabadidejében festményeket készít, persze autókról. Vegyes technikával kombinált akvarell stílusa a legelőnyösebb formában ragadja meg a témául szolgáló járművet, egyesítve a művészi szépséget a finom, feszes részletekkel. Ez a stílus az alatt a 22 év alatt alakult ki, amíg Steve a General Motors Design-nál dolgozott. "A jármű valódi formáját és karakterét mutatja meg, és lehetővé teszi, hogy a szem teljesen a járműre összpontosítson, zavaró háttér nélkül" – mesélte az alkotó.