A turbófeltöltőkről szóló cikkünk nyomán adósságunk is keletkezett, nem meséltünk ugyanis a jól összenyomott levegő sorsáról, mielőtt az a motorba jutna. Mai rövid fejezetünkben ezt tekintjük át.

Egy hónapja ott hagytuk abba a feltöltött rendszerek taglalását, hogy a turbó, mivel azt a kiáramló, forró kipufogógáz hajtja, nagyon fel tud melegedni. Tisztáztuk, hogy emiatt sarkaltos kérdés a turbó hűtése-kenése. Ez a nagy hőmérséklet is közrejátszik abban, hogy a turbó által kinyomott levegő bizony nagyon meleg. De elsősorban nem attól, hogy a turbó pokolian forró, hanem attól, hogy összenyomtuk, és a levegő tudja a fizikát, ezért a nyomás növekedésével hőmérséklete is megnövekszik.

Miért nem jó nekünk úgy, ahogy van?

Aki hagyott már félig teli (és nem félig üres) PET palackot a kocsiban, az tudja, hogy a hideg reggelen a palack összezsugorodik. A benne lévő levegő mennyisége nem, de térfogata megváltozik, lecsökken. Ez azért van, mert a hőmérséklete is lecsökkent. Tehát ugyanannyi levegőnk van, csak sokkal kisebb hőmérsékleten.

A "palack jelenség" hűtőgépben szimulálva

A motorunk hengerenkénti térfogata adott. Ahhoz ebbe a térfogatba minél több levegőt tudjunk beszívni, illetve turbós motorokkal betolni, jobb, ha lehűtjük. A turbó utáni levegőt, ha egy zárt térbe fújnánk, készen is lenne a légkeveréses sütőnk, ugyanis nagyságrendileg 200 fokos közeggel van dolgunk. Ezt muszáj lehűtenünk. Ezért, mielőtt a motorba érne, átvezetjük egy hűtőn.

Egyik kedvenc ábrámban is jól látszik az intercooler

Ez a hűtő kísértetiesen hasonlít a klímaberendezés, vagy a motorhűtés radiátorára, de sokkal kisebb annál. A közbeékelt hűtőkből létezik klasszikus levegős hűtőközegű, ezeknél csak a menetszélből származó áramlat végzi a hűtést, általában külön ventilátort nem szerelnek elé. Másik, ritkább fajtája a vízhűtéses rendszer.

Tehát az intercooler attól cooler, hogy hűt és attól inter, hogy a turbó és a motor között van, rossz magyarsággal köztes hűtőnek lehet nevezni, egyébként meg simán töltőlevegő hűtőnek hívják.

Mit nyerünk vele?

Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy ha a levegő hűtése nélkül küldenénk a motorba a levegőt, akkor alig érnénk el teljesítménynövekedést a turbónkkal. „Adtunk annak a bizonyosnak egy pofont.” Nyilván, minél nagyobb intercooler, annál jobb hatásfokkal hűti le a levegőt. Versenyautóknál ezért igyekeznek megnövelni a hűtő méretét, és igyekeznek minél több levegőt odavezetni.

A motorház fedélen lévő nyílás az intercoolerhez vezet levegőt

Vegyük példának most a Subaru sportkocsiját, az WRX-et. Itt a hagyományos első homlokfelületre elhelyezett intercooler helyett a motor felső részére helyezett hűtőt találunk. Itt egyrészt sokkal nagyobb felületű hűtőt építenek be, másrészt a motorház fedélen speciális légbeömlőt alakítanak ki, hogy a hűtés hatásfokát megnöveljék.

A kép felső részén lévő hűtő maga az intercooler

Az intercooler viszonylag stabil alkatrész, ritkán hibásodik meg, ugyanis nincs nagyon benne minek tönkremennie. Talán a leggyakoribb csere ok, hogy összetörik a kocsi elejét, és a deformáció eléri a ezt az alkatrészt is. Most már nem csak vagánykodunk az intercooler kifejezéssel, hanem tudjuk azt is, mire való.