Kell-e mondanom, hogy inkább a felelősséggel kell bővebben foglalkoztunk, illetve azzal, hogy a járműtulajdonosok, illetve üzemben tartók felelőtlensége milyen következményeket hordoz magában. Nem szeretnék ennyire előre szaladni, lássuk előbb, mihez van jogunk.

Jogában áll haladni

Nekem mindig Maksa Zoltán humorista közvélemény kutatás című jelenetéből ugrik be az utcai kérdezőbiztos kérdése: „Gyakran megy Ön valahova?” A kérdésben furfangos módon elrejtették a választ, hiszen közlekedni mindenkinek kell, gyalog, kerékpárral, a közösségi közlekedési eszközökkel, vagy autóval. Ezek közül csak az utóbbi van külön engedélyhez kötve, talán nem véletlenül. De szerencsére megfelelő egészségügyi állapot esetén, 18 éves kor után, minden járműkategóriára megszerezhető a jogosítvány. Ha sikeresen vizsgáztunk, akkor megszerezzük a jogot, hogy autót vezethessünk, hivatásos vezetői engedéllyel munkát vállaljunk, hadd ne soroljam tovább. Az autó maga a szabadság, de a szabadság felelősséggel jár – ez még az Alaptörvényben is benne van.

Petzvál József utca 39. – ahol a felelősséget róják

Ma is emlékszem erre a budapesti címre és arra a napra, amikor 16 évvel ezelőtt átvettem a jogosítványomat. Odafelé még édesanyám vezetett, aztán visszafelé már én. Akkor még nem gondoltam át, hogy amint kihajtok a parkolóból, olyan felelősség szakad a nyakamba, amilyennel azelőtt soha nem találkoztam. Ahogyan nap mint nap közlekedek, sajnos azt tapasztalom, hogy sokaknak a felelősség tantusza a mai napig nem esett le, vagyis nem vagyunk tisztában azzal, hogy járművezetőként nem csak magunk és utasaink iránt bírunk felelősséggel, hanem mindenki más felé is, aki velünk együtt rója az utakat.

Ezeken kívül még szükség lesz néhány dologra

Felelősségem teljes tudatában

A KRESZ-t – ami ugyebár nem Kresz Géza után kapta a nevét – az autós tanfolyamokon általában megfelelően átrágjuk. A jogszabály megfelelően körüljárja az autózás szabályait, rögtön az első paragrafusokban megismerjük a legfontosabb felelősségi kérdéseket, vagyis azokat a rendelkezéseket amelyek

• a közlekedésben résztvevőkre,
• a járművezetőkre és a
• járművekre vonatkoznak.

Mind a három pontban találunk olyan rendelkezéseket, amelyek be nem tartása súlyos felelősségi kérdéseket vet fel. Az első két pontban inkább magatartási kérdések merülnek fel, míg a járművekre vonatkozó – amúgy szám szerint az 5. paragrafusban – inkább műszaki vonatkozású szabályokat találunk.

A főszereplők

Amellett, hogy a közlekedésben résztvevőknek be kell tartaniuk a szabályokat, figyelembe kell venniük az irányításra és az ellenőrzésekre feljogosított személyek utasításait, a KRESZ rögtön tisztába tesz egy nagyon fontos kérdést, mégpedig a mobiltelefon használat szabályait: tilos kézben tartott mobiltelefont használni menet közben – aki kerékpárral közlekedik, annak még „forgalmi okból történő megállás ideje alatt” is tilos!

Már nem is számolom, hogy naponta hány sofőrt látok egy kézzel manőverezni a városban. Külön kedvencem, amikor bal kézzel a jobb fülhöz szorított telefonnal látom az embereket – hogy ez mitől jobb mintha a megfelelő oldali fülüket használnák, azt nem tudom. Amikor azt látom, hogy valaki minden különösebb ok nélkül feltartja a sort, lassú, bizonytalan, akkor szoktam egyet tippelni: biztosan telefonál! Bár a lottószámok kitalálásában lennék ennyire sikeres…

Az még hagyján, hogy esetleg kevesebben érünk át egy lámpaváltás alatt, de hogy egy vészhelyzetben a mobilhasználó csak fél kézzel tud majd kormányozni, ráadásul mindenre lassabban reagál, már mások biztonságát veszélyezteti. Jusson ez eszünkbe, amikor legközelebb a csörgő telefonért nyúlunk! Inkább szerezzük be egy kihangosítót, ennek költségei nem összemérhetőek egy baleset következményeivel.

Újabb sorozatunk első részét csak gondolatébresztőnek szánjuk. A következő részekben viszont részletesen körbejárjuk, hogy mi mindenre kell odafigyelni, hogy valóban felelősséggel vegyünk részt a közlekedésben.