Korábban arról írtunk, hogy ha jogilag nem is, de kis átgondolással gazdasági totálkárosnak mondhatjuk a 12-14 éves korú felső-közép kategóriás (német) dízelkocsikat. Példánkban megpendítettünk néhány helyet, ahová be lehet önteni a konyhapénzt, de ami eddig volt az semmi. Hiszen kopó-forgó alkatrész minden kocsiba kell, itt csak azzal kell számolnunk, a nagy autóhoz ezek is drágábban. Most viszont…

…jöhetnek a nagyobb falatok

Már sokszor értekeztünk a korosodó dízel kocsik két legdrágább problémájáról a kettőstömegű lendítőkerék meghibásodásáról, illetve a részecskeszűrő bedögléséről. Ez utóbbi határeset, mert nem minden 12-14 éves kocsiban van. De ha van és rossz, akkor nagyon drága lesz a javítás. A csere akár 4-500 ezer forint is lehet. A tisztítás lehet még megoldás, persze csak akkor, ha tényleg működik utána a kocsi, illetve ott van még az egész DPF kiszedése, ami persze engedély nélküli átalakításnak minősül és bünti jár érte – elvileg…

Dízel részecskeszűrő

Visszatérve a lendítőkerékre, ha ez rossz, akkor csörög-morog a kocsi, mint a Vidróczki híres nyája. Ne menjünk most bele, hogy hosszabb távon mit okozhat a rossz lendkerék, maradjunk annyiban, hogy cserélni kell, a másért nem hát mert rettentő idegesítő a hangja. Ha már szétkapták, érdemes kicserélni az egész kuplungot is, a szett és a szerelés – hát nem is tudom – legyen 300.000.

Említsük még meg a porlasztócsúcsokat! Ahány henger, annyi porlasztó, mi most ugye csak néggyel számolunk. Ha lekoszolódnak, elállítódnak, nem megfelelő befecskendezési képet produkálnak, akkor a minimum egy felújítás, ez mondjuk, darabonként 20 ezer alatt megvan. Ha cserélni kell és jó áron be tudjuk szerezni, akkor százezer alatt hozzájuthatunk a csúcsok darabjához.

Számolj!

A fenti, a teljesség igényét nélkülöző költséghelyeket tetszés szerint lehet kombinálni, de eléggé valószínű, hogy tíz év feletti kocsit vásárolva, 3-5 éven belül mindegyik előjön majd valamilyen formában.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fenntartási költségek arányosan nőnek az autó méretével, teljesítményével, és fajlagosan a korával is. Autózni mindig is drága volt és most is az. Aki nem tudja megállni, hogy tizenéves luxuskocsit vegyen, az mindenképpen számoljon mély zsebbe nyúlással!

Az A6-os Audi

Ha már másfél-két millióért most megveszünk egy ilyen autót, akkor az elkövetkezendő 3-5 évben ez még kétszer rá fogjuk költeni. Vígasz, hogy nem minden költség egyszerre merül fel, tehát elosztva fognak jelentkezni. A végeredmény, hogy 5 év múlva ott állunk egy csaknem 20 éves kocsival, ami műszakilag rendben van ugyan, de a piacot ez egyáltalán nem érdekli, kereslet sincsen már a típusra, úgyhogy súlyos buktával tudjuk csak továbbadni.

Elkerülhető?

Valószínűleg igen! Fiatalabb autót vásárolva 4-5 év üzemeltetés után is fog még értéket képviselni a kocsi. Persze értékvesztés itt is van, de a görbe azon részén szállunk be az üzletbe, ahol már nem annyira meredek a függvény. Azonos kategóriában persze 4 és 5 millió között kell költeni, de a használati idő végén még mindig lesz kezünkben egy viszonylag értékes kocsi.

Szomorú lemondás

Azt szoktam mondogatni, hogy csak a tehetősek engedhetik meg maguknak, hogy öreg luxuskocsival járjanak. A mondás persze csak akkor igaz, ha azt az autót olyan állapotban tartják fent, amilyet eredetileg is képviselt.

Volvo V70 D5 - több százezernyi hibát írtunk össze (Forrás: GOR-CAR)

Ez nálunk nem jellemző, éppen ezért gazdasági totálkárosak hazai példányok, az import darabok pedig azért, mert tisztában vannak a várható költségekkel, amiket már nem akarnak, nem hajlandóak bevállalni, átülnek inkább egy újba, vagy legalább valami fiatalabba.

Ha mindezt megértettük, akkor nagyon érdemes azon elgondolkodni, hogy Merci-Audi-BMW helyett megteszi nekünk egy Skoda, vagy Volkswagen is, de nyugodtan merészkedhetünk még lejjebb a palettán…