Szakértők szerint az előrejelzéseknél alapvetően két tényezőt kell figyelembe venni, amelyek meghatározzák a csúcstechnológiával rendelkező gépkocsik elterjedését: az autók ára és a feltöltő pontok mennyisége, elérhetősége.

Egy kérdésre azonban még nem született reális válasz: milyen hatással lesz az elektromos járművek elterjedése a villamosenergia-hálózatokra? Mekkorára nő az áramfogyasztás adott országokban és világszerte?

A Frost & Sullivan amerikai tanácsadó cég tanulmánya most arra vállalkozott, hogy néhány konkrét adat segítségével próbáljon hosszú távú előrejelzést adni az energiafogyasztás kalkulált mértékével kapcsolatban. Egy dologra azonban már most felhívják a figyelmet: az energiafogyasztás valószínűleg megduplázódik. A szükséges plusz energia biztosítása sok ország számára jelentős nehézségekbe ütközhet. Ez számos közvetlen és közvetett hozadékkal jár majd. Annyi bizonyos: a fejletlenebb országok számára az elektromos autózás elterjedése nemcsak versenyhátrányt jelenthet, hanem azt is, hogy az infrastruktúra hiánya miatt képtelenek lesznek megfelelni a globális felmelegedés elleni küzdelemben velük szemben támasztott elvárásoknak.

Előrejelzések

A tanulmány elsősorban a becslésekből indul ki. Eszerint az elektromos járművek száma 2025-re várhatóan 34 millióra nő. A tendencia folytatódik, és 2030-ban már 121,2 millióra, 2040-re pedig 636,7 millióra nő majd globálisan az elektromos meghajtású járművek száma.

Az elektromos gépjármű-technológia fejlődése nyomán az energiaipari vállalatok mind fontosabb szerepet töltenek majd be, mert rajtuk múlik, hogy az adott államok képesek-e megfelelni az elektromos mobilitással kapcsolatos növekvő igényeknek. Ahhoz azonban, hogy kihasználják az ebben rejlő üzleti lehetőségeket, növelniük kell a beruházásokat, különösen az elosztóhálózatokban. A hálózatok túlterhelésének elkerülésére speciális megoldásokra lesz szükség, kifejezetten az elektromos autókra kifejlesztve. Valószínűleg olyan ösztönzőket kell majd kitalálni, amelyek arra sarkallják az autótulajdonosokat, hogy ne csak éjjel, hanem napközben, munkahelyükön töltsék majd fel járműveiket. Ezzel párhuzamosan jelentős fejlesztésekre, új technológiák bevezetésére lesz szükség az energiatárolás terén is.

V2G-technológia

A technológia erre ma már lehetőséget ad, és az energiaelosztás folyamatos decentralizálódása, valamint a villamos hálózat okosodása (smart grid) megteremtette ezt a megközelítést is. Ennek kezdeménye például a (V2G) rendszer.

A V2G egy mozaikszó, amely az angol Vehicle To Grid kifejezést takarja. Lényege, hogy az elektromos autóból érkezik energia a villamos hálózat felé. Ebben az esetben az elektromos autó nem felvesz energiát, hogy feltöltse az akkumulátorait, hanem a feltöltött tárolóegységeiből energiát vesz ki és továbbít az elosztó hálózat felé.

Önjárók

Külön fejezetet érdemel ebből a szempontból az elektromos járművek technológiai fejlesztése. Már most vannak próbálkozások arra, hogy olyan járműveket fejlesszenek ki, amelyek részben vagy kizárólag a saját maguk által felvett környezeti, elsősorban napenergiát használnák fel meghajtásra. Ismerve azonban a gyártók és az energiaipar haszonalapú gondolkodását, ez a lehetőség nagyon távolinak tűnik. Ebbe az irányba jelenleg csak a környezettudatosság hajtja a fejlesztőket. Bár az sem elképzelhetetlen, hogy a klíma-vészhelyzet e technológia tömeges elterjedését is kikényszeríti a közeljövőben.

Globális veszélyek: Kína, Egyesült Államok

A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a szektorban történő technológia és mennyiségi robbanás jelentős veszélyeket rejt magában, különösen néhány konkrét ország esetében. Valószínűleg Kínában és az Egyesült Államokban 2030-tól kezdődően energiahiány lép majd fel, míg Németországban és Japánban körülbelül öt évvel későbbre tolódhat a kritikus helyzet kialakulása. A tanulmány szerint azonban a következő tíz év elegendő lehet ahhoz, hogy bölcs előrelátással, a hálózatok tudatos fejlesztésével egyensúlyba kerüljön az energiatermelés és a fogyasztás a fejlett országokban.

Az energiaforrások problémája

Az elektromos hálózatokra nehezedő változó terhelést valószínűleg nem tudják majd teljes egészében fedezni a megújuló energiaforrások, amelyek természetüknél fogva nem állandóak, és alapvetően a szél vagy a napenergia felhasználáshoz kapcsolódnak. Környezeti szempontból ez azzal a kockázattal jár, hogy amit az elektromos autók bevezetésével nyerünk a réven, azt az energiatermelés során elveszítjük a vámon.

A növekvő energiatermelésbe ugyanis ismét bevonhatják a hagyományos tüzelőanyagokat, azzal viszont kioltják az alacsony kibocsátású elektromos járművek környezetre gyakorolt pozitív hatásait.

Ázsia ontja a szén-dioxidot

Ennek szemléltetésére álljon itt néhány adat a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrégiben közzétett jelentéséből: 2018-ban a globális energiaszükséglet 2,3% -kal növekedett (ez a legmagasabb növekedési ütem 2010 óta) a világ különböző területein az éghajlatváltozás által indukált növekvő fűtési vagy hűtési igény miatt.

A megújuló energiaforrások erőteljes növekedése (+ 14%) nem akadályozta meg a szén-dioxid-kibocsátás 1,7 százalékos emelkedését. A széndioxid-kibocsátás növekedésének első számú okaként az IEA az ázsiai országokban folyamatosan épülő villamoserőműveket nevezte meg. Ebben a térségben a szénfelhasználás 0,7 százalékkal, a kőolaj 1,3 százalékkal, a gázfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedett.

A világon rögzített károsanyag-kibocsátás kb. egy harmada a szénfelhasználáshoz kapcsolódik, ami a gázfelhasználás növekedése nélkül tovább emelkedett volna.

A tanulmány szerint a környezetbarát energiatermelés lehet az egyik legfontosabb eszköz, amely egyszerre tenné lehetővé az elektromos autók tömeges elterjedését és a légszennyezés csökkentésére vonatkozó nemzetközi erőfeszítéseket, egyúttal lökést adna a klímaváltozás elleni küzdelemnek.