Az első részben szó volt a téma aktualitásáról, a legfontosabb problémákról, és a bioüzemanyagok legfontosabb jellemzőiről. A második rész azt a metodikát tárja fel, melynek segítségével a tagállamok vállalása 2020-ig teljesíthető.

Az energetikai vizsgálat első lépésében a hazai felhasznált tüzelőanyag-mennyiségről kellett tájékozódni. A múltbéli fogyasztásra vonatkozó adatok elérhetők voltak a NAV honlapján, ezekből készítettünk előrebecslést 2020-ig terjedően, melyet a következő ábra mutat be.

Benzin- és gázolaj-felhasználás előrebecslése 2020-ig (forrás: saját szerkesztés)

Az előrebecsléshez egy optimista és egy pesszimista szcenáriót alkalmaztunk, ahol az optimista esetben feltételeztük, hogy az újból növekedésnek indult felhasználás 2020-ig folytatódik, míg a pesszimista esetben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy például egy újbóli recesszió hatására a fogyasztás ismét visszaesik. A rendelkezésre álló adatok, és az (1) képlet alapján meghatározható, hogy a 2020-ra feltételezett fogyasztási mennyiségek milyen mértékben származnak megújuló forrásból (bioetanolból és biodízelből), 10V/V% biokomponens bekeverési arány mellett.

A számításokat elvégezve azt az eredményt kaptuk, hogy 8,5e/e% származik hozzákevert biokomponensekből, a hiányzó 1,5e/e%-ot pedig a vizsgálatunkban biometánnal fedezzük oly módon, hogy dízelüzeműek helyett CNG üzemű autóbuszokat állítunk üzembe, melyekbe biometánt töltünk. A vizsgálat célja azt megállapítani, hogy a buszcserével fedezhető-e a hiány.

Ez pontosan egy ilyen busz (forrás: GreenSexy)

Ehhez egy modellt készítettünk, amelynek bemenő adatai a már ismertetett tüzelőanyag-felhasználási adatok, illetve a dízel és a CNG üzemű autóbuszok fogyasztási és futásteljesítmény adatai. Ezekből számolhatók az egyes tüzelőanyag mennyiségek változásai, és meghatározható, hogy az összes elégetett tüzelőanyagból nyert energia mekkora része megújuló. Ezen lépés számításakor a közúti és vasúti energiafelhasználáshoz kell viszonyítani a felhasznált megújuló tüzelőanyagokból származó energiát (Paár, Telekesi 2012), így nem követünk el nagy hibát, ha a modell bemenő adataiként kizárólag a benzin- és a gázolaj-felhasználást tekintjük, hiszen más tüzelőanyagok részaránya jelenleg elenyésző. A számítások kimeneteként megkapjuk, hogy a 10e/e%-os értékhez mennyi gázüzemű autóbusz forgalomba állítása szükséges. A folyamatot a következő ábra mutatja be.

A modell működése (forrás: saját szerkesztés)

A cikksorozat harmadik részében értékeljük az eredményeket, valamint összegezzük a tapasztalatokat. A tudományos kutatómunka és a háromrészes cikksorozat Tóth Tamás, Török Ádám kutató mérnökök nevéhez fűződik.