Valerij Gorbunov, az Avtotor Holding elnöke arról tájékoztatott, hogy vállalata tárgyalásokat folytat több autógyártóval - köztük a kínai BAIC-kal is - gépkocsik összeszereléséről a volt kalinyingrádi BMW üzemben. Több orosz sajtóorgánum kész tényként kezeli, hogy Kalinyingrádban is kínai autókat fognak összeszerelni, csakúgy mint szinte minden autóipari létesítményben, kivéve az Avtovaz üzemeit (bár az első Lada crossover, az X-Cross 5 ugyancsak egy kínai modell élethű másolata, és éppen a Nissan egykori szentpétervári üzemében vált kínai mezt oroszra).

Gorbunov szerint nem is az a kérdés, hogy milyen kategóriájú járműveket lehetne gyártani a „befagyasztott” BMW üzemben, hanem az, hogy hány autót tudnak ott összeszerelni évente. Fontos, hogy olyan autómárkát találjanak, amely évente 50 ezer autót előállítására képes, ugyanis a bajor vállalat üresen veszteglő gyártócsarnokait erre a kapacitásra szabták.

A BMV 2018 márciusában jelentette be, hogy üzemet nyit az földrajzi elhelyezkedése miatt rendkívül vonzó, a lengyel-litván határ közé beékelődött orosz területen. A gyár elkészült, tavaly március 15-én kezdődött volna a BMW X5, X5 és X7 crossoverek összeszerelése, ott végezték volna a hegesztési, festési és összeszerelési munkálatokat. Három héttel a gyár megnyitása előtt azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Unió szankciokat vezetett be Oroszország ellen, és emiatt a nyugati autógyártók egyként távoztak az orosz piacról. A  BMW sem tett másként, és úgy zárta le az elkészült kalinyingrádi csarnokokat, hogy jóformán el se kezdődött ott a munka, majd az importot is leállította Oroszországba. Azóta vesztegel az 52 ezer négyzetméteren elterülő, BMW szabványok szerint, német hitech technológiákkal és precizitással épült kalinyingrádi üzem.

Most az Avtotor foglalkozik a hasznosításával, és kézenfekvő, hogy kínai partnerre esik a választás. Részben azért, mert a szankciók miatt nyugati vagy távol-keleti cégek szóba se jöhetnek, másrészt pedig azért, mert a vállalat már amúgy is három kínai márka - a Kaiyi, BAIC és SWM - autóit szereli össze.

Közben az orosz szakportálok által megszólaltatott szakértőknek nincs ínyére az, hogy Oroszország rohamléptékben válik a kínai autóipar fellegvárává, az év végére a kínai autók várhatóan kihasítják az orosz autópiac csaknem kétharmadát. Különösen azt a szándékot fogadják értetlenül, hogy a néhai szovjet márkákat akarják reinkarnálni kínai bőrben.

Az Avtovzgljad autós portál vezetői podcastjukban populizmussal és porhintéssel vádolták az orosz autóipart felügyelő döntéshozókat, kiváltképpen az „átállást” koordináló Gyenisz Manturov miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi és ipari minisztert. Az elhangzottak szerint Moszkvában a szovjet autóipar „legendáinak” feltámásztásáról beszélnek, miközben csak annyira futja a romokban heverő orosz autóiparnak, hogy a Moszkvicsok, Volgák és a felejtős Okák helyett átcimkézett kínai autókat dobjon piacra. Mindez újabb populista kezdeményezés, és ez mindenki számára világos, aki emlékszik például az Okára, a „békácskának való dobozocskára, amely karambol esetén jó eséllyel ment át háromdimenziós térből kétdimenziósba”.

„A tisztségviselők a hazai autóipar fejlesztése mellett szállnak síkra, már most rendkívüli sikerekről és elképesztő kilátásokról számolnak be a következő két évre. Mi több, a közelgő autóbőséget közvetlenül összekapcsolják az eredendően hazai márkák újjáélesztésével” – mondják az AvtoVzgljad szerkesztői, akik szerint mindez porhintés a hatalom és az emberek szemébe. Valójában az orosz autóipart egyedül az Avtovaz húzza, az UAZ szerepvállalása a maga egyszázalékos részesedésével pedig elhanyagolható.  A maradék részesedést a kínaiak és az Oroszországból kivonult külföldi márkák autóinak „szerény maradványai” vették át.

„Manturov szinte elrendeli, hogy a Moszkvics után a Volga és az Oka márkákat is újraélesszék (és akkor a Zaporozsec márka is életre kelhet), de elfelejti megemlíteni, hogy amennyiben a populista és álhazafias kezdeményezés meg is valósul, a dicső nevek messze nem dicső kínai autókat fognak takarni” – így a portál

Az Avtozgljad szerkesztői rámutattak arra, hogy a csinovnyikokkal ellentétben az orosz vállalatok vezetői tisztában vannak ezzel, és nem rajonganak a szovjet márkák feltámasztása iránt, ráadásul Kommerszánt című lap által készített közvélemény-kutatás szerint a polgárok közel hatvan százaléka sem ért egyet a szovjet járművek feltámasztásával.