Kisdeák Lajos, a Csonka János Alapítvány elnöke és Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke köszöntötték a múzeumban Csonka János unokáját, Csonka Lívia dr. Stróbl Alajosnét, aki nélkül, ahogy az elnök fogalmazott, ez a múzeum nem jöhetett volna létre, az ő kemény munkája van benne.

Knezsik István, az ANK elnöke (középen), Csonka Lívia dr. Stróbl Alajosné, Csonka János unokája és Kiss Kálmán.

Kisdeák Lajos, aki a MOL-LUB Kenyőanyag Gyártó-, Forgalmazó- és Szolgáltató Kft. kenéstechnikai és szolgáltatásvezetője, mint az alapítvány elnöke felidézte, mikor lett Csonka János munkásságának elkötelezett híve. Még a hatvanas években jártunk, amikor a Mogürt egykori telephelyére küldték Kisdeák Lajost, hogy a híres, Csonka-féle postaautót, amely 1905-ben készült, szállítsa el. Meglátni és megszeretni - fogalmazhatnánk és értelmezhetnénk az elnök szavait, s ettől kezdve Csonka munkásságát nem csak alaposan tanulmányozta, hanem elkötelezett hívévé is vált.

Emléktábla az egyköri műhely ház falán.

A szocialista időkben Csonka János a tiltott kategóriába tartozott, s bár gyárát ezer munkással saját maga hozta létre, gyáriparosnak bélyegezte az azóta történelmi süllyesztőbe küldött rendszer. Gyárát államosította, Csonka János pedig, hiába találta fel a porlasztót, nem sok dicsfényt kapott.

Két évtézede az alapítvány kezdett el azon fáradozni, hogy az egykori mérnök végre az elismert magyar kiválóságok közé kerülhessen. Múzeuma csak tavaly óta fogadhat látogatót. Izléses, szépen kialakított hely Budapest XI. kerületében, a bartók Béla u. 31. szám alatt.

Olajfestményen a porlasztó feltalálója.

Ezúttal Császár György kalauzolta a vendégeket, aki Csonka egykori munkatársaival sokat dolgozott együtt. Egyebek között elmondta, Csonka János Szegedről származik, s már fiatalként foglalkoztatta az energetika. Szegeden azonban nem volt víz, a szél is ritkán fújt, a malomgépekre így nem talált áttörő megoldást.

Külföldi útjai során Csonka nem csak nyelveket tanult, hanem a gázmotorral is megismerkedett. Ehhez azonban Szegeden nem volt gáz. Igazi alkotóként nem adta fel, a motorok élénken foglalkoztatták.

Az 1904-es postaautó motorját Csonka áttervezte 1906-ban

Különös körülmények között született meg a porlasztó. Barátjával éppen egy virágüzlet előtt haladt el, amikor látta, hogy az eladó lány a melegben kókadozó virágokra vízpermetet szórt felfrissítés gyanánt. Ha a víz porlasztható, a benzin is - kiáltott fel, s megszületett a porlasztó.

1893-at írtunk ekkor. 1904-ben tervezte, s rá egy évvel valósította meg azóta is híressé vált autóját, a Csonka-féle postaautót, amelyet a Kárpátokban teszteltek, kétezer kilométeren, hegyi terepen. Járműve kíválóra sikeredett, a posta harminc éven keresztül ezekkel szállította ki az ügyfeleknek a csomagot.

Csonka 1925-ben hagyta ott a műszaki egyetemet, s alapított kis műhelyt a múzeum helyén levő kis üzletben. 1930-ban pedig a Fehérvári úton bővített, s kis üzeméből gyár lett. Ezer embert foglalkoztatott, fúró- és marógépei olyan sikeresek voltak, hogy exportra is dolgozott.

Császár György beszélt Csonka János munkásságáról.

A múzeumban Csonka János életműve tárul a látogató elé, ott van a híres postaautó is, amelyet korábban a BME-n őriztek. A virágárus lány nevét ugyan a történelem nem jegyezte fel, alakja azonban ott van a múzeumban, emlékeztetve a látogatókat arra, néha a zseniális ötletek megszületéséhez is kell valami apróság, jelen esetben egy virágboltban dolgozó lány, aki virágokat locsolt a nagy melegben.

Az Autós Nagykoalíció elnöke, Knezsik István és baráti köre tisztelettel adózött Csonka János emlékének, mi pedig örömmel tesszük közzé a beszámolót, bízva abban, hogy sokan felkeresik a Csonka János Múzeumot.

A múzeum Budapesten, a Bartók Béla út 31. szám alatt található.

Az autoszektor.hu interjút készített Csonka János unokájával, Csonka Lívia dr. Stróbl Alajosnéval, a beszélgetést rövidesen közzé tesszük honlapunkon.