Kép és szöveg: Horváth Miklós

Úgy tűnik, igencsak kedvüket lelik a müncheniek abban, hogy időről-időre fura formákkal sokkolják az autós társadalmat, miközben a műszaki tartalomban és minden egyéb részletben egy töretlen fejlődési utat látunk kirajzolódni. Talán a Bangle-fenekű hetes BMW-vel vette kezdetét az a korszak, amikor is megosztó, de változatlanul a vágy tárgyát képező autókkal rukkoltak elő a bajorok. A fura szerzetek sorában ott találjuk az X1-et, X6-ot, valamint a hármas és ötös GT-t is, no meg persze a 2-es Active Tourert, melyek láttán csak álltunk és azt mondtuk „márpedig ilyen állat nincs”! Aztán beültünk és minden addig megfogalmazódott kritika elillant belőlünk, maximum csak a koncepció egyszerűsége felett hümmögtünk nagyokat, mondván, hogy nemes egyszerűséggel lehúztak egy bőrt valamelyik meglévő modelljükről a kék-fehér propelleresek.

További részletek a képgalériában

A hét évvel ezelőtt debütált X6 után már senki nem lepődik meg azon, hogy az egy mérettel kisebb osztályban is elsőségre törekszik a BMW, sőt! Sokkal inkább meglepetést okozott a Mercedes – akire eddig kevésbé volt jellemző a trendkövető szerep – ugyanis a Genfben bemutatott GLE Coupéval közhírré tette, hogy beszáll az SAC-k (Sport Activity Coupé) versenyébe. Röviden tehát elmondható, hogy a márka innovációs törekvései és a fogyasztói igények igencsak megágyaztak a tavaly debütált X4-esnek, ergo stratégiai hiba lett volna a BMW részéről kihagyni ezt a ziccert.

H/Sz/M (mm): 4671/1881/1624, tengelytáv: 2810 mm

Tegyük is tisztába, hogy melyik X-es modellhez mennyi köze van a tesztautónknak, mivel az éppen futó, második generációs X6-os, noha sok formajegyében osztozik a kistestvérrel, csupán csak az ötletgazda szerepében díszeleghet a háttérben. Az X4 külső paraméterei szerint 21 cm-rel rövidebb, tízzel keskenyebb és 6 cm-rel alacsonyabb a nagytesóhoz képest, valamint olyan részletekben is eltér attól, mint például az 50-50 százalékos súlyelosztás és az aszimmetrikus nyomtáv kialakítás az első-hátsó tengelyek között. A platform ennek okán az X3-tól származik, ugyanis ott még megvolt a lehetőség az előbb említett stabilitási tényezők erősítésére, így változatlan tengelytáv mellett (2810 mm), 14 mm-rel hosszabb (4671 mm) és 36 mm-rel alacsonyabb (1624 mm), azaz nyúlánkabb és laposabb lett a terepkupé.

Formai újdonságnak leginkább a hátsó kilincs alatti íves törés nevezhető, a többi részlet a meglévő modellek génállományát örökíti tovább. A hátsó szélvédő ablaktörlő lapátja az egyetlen részlet, amit feláldoztak a dizájn oltárán

Mielőtt bárki azt hinné, hogy az impozáns ívet kapott tetővonal miatt lecsökkent a hátul helyet foglalók fejtere, jelentem, hogy a két személy számára helyet kínáló pamlag kifejezetten ennek kompenzálására került lejjebb 29 mm-rel. Így gyakorlatilag nincs különbség helykínálat terén az X3 és az X4 között, valamint a forma oltárán feláldozott praktikumot is elfelejthetjük. A csomagtér 500 literes, melyet támladöntögetéssel 1,4 köbméterig bővíthetünk, tehát egy négyszemélyes nagyutazás és szükség esetén még egy-egy IKEA-s vásárlás rakományát is elegánsan eltünteti a stílusos forma. Az első ülésen helyet foglalók helykínálatát szerettem volna kihagyni a verdiktből, ugyanis az autó egyetlen részlete, ahol nincs eltérés a donor X3 és az üdvöske között, az a cockpit és a B-oszlop közötti rész. Akár annyival is letudhatnánk ezt a részt, hogy aki ült már BMW-ben mostanság, annak semmi újat nem tartogat a műszerfal és a kezelőszervek, mivel a BMW-nél is uniformizálták az autók belterét. Azonban egy kicsit lejjebb került az üléspozíció és meredekebb szögben áll a kormányoszlop, ami cseppet sem változtat az ergonómián, viszont némileg erősíti a kupé kasztnis sportautók adta feelinget.

A sok apró eltérés eredője tehát nem más, minthogy az X4 agilisabb, sportosabb megjelenéséhez ugyancsak agilisabb, sportosabb menettulajdonságokat társítottak, mindeközben az árcédulával is jelzi a gyár, hogy a feltűnőbb megjelenésnek ára van. A hagyományos formák kedvelőinek tehát maradt a jól bevált X3-as, ugyanezen érdeklődési körön belül pedig a nagyobb presztízst és exkluzivitást előnyben részesítőknek számára az X4-et kínálja a bajor márka. A különbség az eddig taglaltakon felül a magasabb alapfelszereltségben van, hiszen listaáron a legolcsóbb X4-ért bruttó 13,2 milliót kell leperkálni, miközben egy belépő X3-at két millióval kevesebbért is hazavihetünk. Tesztautónknál széria a bőrkormány, az elektromos csomagtérajtó és a tolatóradar, csakhogy az olyan tételeket említsem, melyekért más modell esetén – márkán belül is – felárat kérnek a dílereknél.

Hoppá! A szegecselés kivitelezése nagy némi kívánnivalót maga után, ellenben az amerikában készülő X4-nél a motortérbe is jutott a külső fényezést fedő lakkozásból.

Mivel a BMW-t nem az olcsósága miatt veszik az emberek, térjünk is át a menettapasztalatokra. A tesztautóban egy háromliteres, sorhatos gázolajos egység szolgáltatta az intelligens összkerékhajtás számára a nyomatékot egy ZF nyolcfokozatú automata váltón keresztül. Ezzel a hajtáslánccal szerintem bárki elégedett lenne, hiszen mind terepen, mind pedig aszfalton elegendő erőtartalékot sejtettek a számok és a tapasztalatok egyaránt. A hegyomlásnyi 560 Nm-es nyomtatékhoz nincs mit hozzáfűzni, azonban az említett aggregát 258 lóerejéhez annál inkább. Az egyetlen dolog, ami miatt kicsit idejétmúltnak nevezhető a szóban forgó erőforrás, az nem más, minthogy az új Passatban debütált 2 literes dízelmotorból a wolfsburgiak kihoztak 239 lóerőt, aminek fényében az emberfia okkal várná el a BMW-től, hogy a háromliteresük többre legyen képes. Nem mintha nem lenne elég a sorhatos, hogy akár eszement módon megmozgassa az 1820 kg-os autót, de ha már lúd, ugye legyen kövér.

Nem vitték túlzásba az M csomagra utaló díszítéseket

Felszereltségben minden, manapság a BMW-nél elérhető földi jóval cicomázhatjuk az X4-est, ennek megfelelően a 16 milliós induló ár 22,7 millióra lett feltornázva a tesztautó esetében, melyek közül a legdrágább tételnek a 831 ezer forintos LED-es, adaptív fényszórók és a Professional navigációs rendszer (828 ezer Ft) számított. A Head-Up display 366 ezret kóstált, valamint a vonóhorog elektromos kihajtási funkcióval ellátott kivitele került még közel 400 ezer forintba. A felsoroltakon túl az M-csomag volt a legborsosabb áron számlázott tétel, közel másfél milliót kérnek érte a konfigurálás során. A fogyasztás tekintetében a fedélzeti számítógép 7,9-8,4 közötti értékekkel kecsegtetett az erős városi, autópályás és országúti használat során, téli körülmények között. A visszatankolásnál pedig egy 8,3-as átlagot számoltunk a fenti vegyes használatban megtett 700 km megtételére.

Bármennyire is hihetetlen, az X4 hátsó ablaka nagyobb, mint az X6-osé

Érdekességként azért még megemlíteném, hogy a prémium autóhoz képest kissé zajosnak véltük az utasteret sztrádatempó mellett, pedig 130 km/h-nál csupán 1800-as percenkénti fordulaton üzemelt a motor, tehát nagy valószínűséggel a tükrök és a téligumi játszhatott közre ebben a nem túl biztató megtapasztalásban. A hidegindítás utáni motorhangot nem nevezném kellemes akusztikai élménynek, de ugyanakkor meglepőnek sem, szemben a 100 Celsius fokos üzemi hőmérséklet elérésének gyorsaságával, amit a hasonló körülmények között tesztelt 428i xDrive Gran Coupé benzinmotorja nem volt képes felülmúlni.

Ami jó azon nem változtattak

A bevezetőben említett kérdésre tehát kénytelen vagyok azt közhelyes választ adni, miszerint igen, a BMW egy erős trend diktátor szerepét öltötte magára az utóbbi évtizedben és ha még van az X4-hez hasonló lövésük, akkor annak nagy valószínűséggel sikere lesz, ugyanis a tőlük megszokott tartalmat csomagolják időnként egy különc köntösbe…Mivel nincs semmi új a nap alatt!

Hátul alapáron is LED-esek a lámpatestek, elől azonban feláras tétel a fénydiódás egység