Birkahajtás az Egyesült Királyságban, tehenek völgybe terelése az osztrák nyári legelőkről a téli szállásra, nagy események turistáknak, kisebb-nagyobb forgalmi dugók a közlekedőknek, igaz, évente csak egyszer. Van, ahol mindennapos szereplők az állatok a településeken.

Most tényleg négylábúakról lesz szó és több kép, annak ellenére, hogy inkább kétlábúakat, de nem éppen homo sapienseket szoktunk állatként emlegetni autózás közben.

Thaiföldi utcakép Fotó: Boros Jenő

Thaiföldön a tuktuk elefántot előz a bangkoki sikátorban, vagy Indiában, Mumbai főutcáján kerülget többtonnás állatot. Ahogy a legtöbb élőlény, az állatok is kiszámíthatatlanok, így ajánlott az óvatosság, mert a hirtelen mozdulatra hasonlóan reagálhat az állat: gyakran lóbálja ormányát a futó gyalogos felé, de az sem ritka, hogy dühében autókat borogat.

Afrika legnépesebb piacán a kígyóbűvölő mutatványa szerény attrakciónak minősül a fiákeres agitációs propaganda munkája mellett, mely némi alku után többnyire sétakocsikázással végződik.

Vannak egzotikus helyek, például Gibraltár, ahol majmok ugrálnak a sétálók fejére, de olyan országút is akad, ahol a békák vonulása miatt állítják meg a forgalmat.

Ausztráliában a kenguruk, Miamiban az aligátorok lehetnek veszélyesek, Európában a szarvasok okoznak gondot.

Badacsonyi autózás Fotó: Boros Jenő

Itthon leginkább birkanyájakkal, és az országúton keresztül rohanó vadakkal kell számolni.

Azt már törvény szabályozza, hogy szarvastámadás esetén mit kell tennie az autósnak, de milyen kártérítéssel lehet számolni akkor, ha a Trabantot megharapja ló, vagy McLarent tesz tönkre egy szamár.

A zöld 601-es duroplasz karosszériájából falánk ló harapott ki szép darabot egy magyar településen, a brit sportkocsi Németországban szenvedett állati kárt. Egy mezei tolatáskor a vezető nem vette észre a legelő szamarat, a sértődött állat pedig többször beleharapott a McLaren farába.

A szakértők szerint az irritáló sárga szín répára emlékeztethette a jószágot…

Az anyagi kár 5800 euró volt, a javítási költséget a sportkocsi tulajdonosa kifizette, majd beperelte a szamár gazdáját, akit a bíróság a teljes kár megtérítésére kötelezett.

Indiai találkozó     Fotó: Boros Jenő

Trabantokból már alig maradt a magyar utakon, McLarenekből sem szaladgál még sok, de az állati károk száma folyamatosan nő: az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint évről évre több vad hullik el az utakon, az éves esetszám megközelíti a nyolcezret. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek az autók, motorok, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.

Vadabbnál vadabb vadbalesetek történnek, mivel egyre kisebb területeken kénytelenek élni az állatok, egyre többször keresztezik az országutakat, és már nemcsak szezonálisan, ezért az autógyártók is megpróbálnak védekezni a vadelütések ellen. Például vadleső szerkezetekkel, ám elsődlegesen magunkra számíthatunk. A legfontosabb megpróbálni elkerülni az ütközést, és miután ez sikerült, felkészülni a következő manőverre, mert a szarvasok és vaddisznók általában csapatostul járnak, tehát további veszélyekkel számolhatunk.

Egy kisebb állat elütése nemcsak annak vesztét, de komoly karosszériasérülést és futómű deformációt is jelent. Kétszáz kilós szarvassal történő találkozás még a 60 km/órás sebességgel haladó jármű esetében is öt tonnányi, vagyis elefántnyi tömegű becsapódást jelent, és vaddisznó esetében sem kevesebb 3-3,5 tonnánál.

Ha elefánttal nem is, de őzzel, szarvassal, vaddisznóval annál gyakrabban találkozhatunk az utakon, különösen novemberben, ezért érdemes óvatosnak lenni és lassabban hajtani az erdővel szegélyezett utakon.

Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben a szakában különösen gyakoriak az ilyen balesetek. Ezek elkerülésre az autógyártók is próbálnak megoldást találni, méghozzá a földrészenként eltérő állatokhoz és mozgásukhoz igazodva. A biztonság növelésben segítenek az önvezető funkciók.

Amíg Európában a szarvasok okoznak gondot, Ausztráliában a kenguruk veszélyesek. Erre keresett megoldást a Volvo, mely A Volvo nemcsak a benn ülőkre, hanem útmentén felbukkanó élőlényekre is gondol, vagyis nem csak megerősíti a karosszériát, hogy megvédje az utasokat, hanem megelőzi a vadelütést.

Az S90-es modell az északi vidék sajátosságainak megfelelően már képes felismerni a nagyobb vadakat, jellemzően a szarvasokat, de ez nem mindenhol elég, mert eltérő a kisebb testű és más mozgáskarakterű élőlények észlelése. A kenguru például igazán extrém eset, mert ugrálva és gyorsan közlekedik, ezért ehhez kell hangolni a rendszert.

Ahogy az sem mindennapos, hogy 2020. áprilisában egy Opel Corsa ütött el egy őzgidát a budapesti Józsefvárosban, a Kálvária téren. A tragédiák száma utólag felszerelt eszközökkel is csökkenthető, mert akadnak autós vadriasztók is.

A Siren7Max berendezést a Közlekedéstudományi Intézet hitelesítette, a magyar fejlesztésű berendezés az ember által is hallható frekvenciatartományban működik, sípoló hangja nem zavaró, de a vadállatoknak 300 méteres körzetben jelzi az autó érkezését.

A magyar hatóságok is megpróbálnak tenni a vadütközések elkerülésére: a Balatonalmádi Rendőrkapitányság két éve vadriasztó prizmákat vásárolt és telepített a 710-es számú főútra, mert a 0-1-es és a 13-14-es kilométerszelvény között gyakoriak a vadgázolásos balesetek, melyeknél az autóban utazók is megsérültek.

A projekt keretében 70 darab 1,5 km-re elegendő rendszert telepítetek: a kék fóliás, optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így elhaladásakor stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat távol tartja az országúttól.

A járművezetőket nem vakítja el az oldalirányba vetődő fénynyaláb, az eszköz tartósan ellenáll a környezeti hatásoknak, a nagy hőingadozásnak és a magas hőmérsékletnek, a napsugárzásnak, egyéb időjárási viszontagságoknak, valamint a sózás maró hatásának is.

Szabályváltozás

A vadászati törvény változásával idén a jármű tulajdonosának, vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt, mert nyár óta a vadásztársaság csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották.

Korábban a sofőr csak akkor volt felelős, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát.

A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról.

Birkák az M7-es felüljáróján, 1968   Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!