A gyártó ajánlásainak megfelelően a fékfolyadékot a jármű használatától függetlenül maximum kétévente le kell cserélni. Léteznek ugyanakkor olyan speciális eszközök, amelyek lehetővé teszik a fékfolyadék rendszeres ellenőrzését, biztonságossá téve a fékrendszer működését.

Biztonsági szempontból valószínűleg a fékalkatrészek a legfontosabbak egy járművön, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk karbantartásuk módjával és ajánlott idejével. A fékpedál túlzott remegését például a féktárcsa elvetemedése okozhatja, és az alkatrészek cseréjével további 80-100 000 kilométer tehető meg gond nélkül. A fékezés közben jelentkező furcsa, csikorgó hangok a fékbetét kopására utalhatnak; azonban még ekkor is a fékbetétek egyszerűen cserélhetők, és az új fékbetét további 40-50 000 kilométernyi biztonságos autózást garantál.

Van azonban néhány, a biztonság szempontjából kritikus elem, amelyre sokszor nem jut kellő figyelem. Bár a járművek fékrendszerének egyik legkönnyebben cserélhető része a fékfolyadék, a járművezetők gyakran megfeledkeznek róla. A sofőrök idővel hozzászokhatnak az romló fékhatáshoz, ami a teljes rendszer elhanyagolásához vezet. Sőt, nemcsak a vezetők, hanem néha a szerelők is megfeledkeznek a fékfolyadék cseréjéről. A csereperiódus nemcsak a gépkocsi futásteljesítményétől függ (a csere általában 40-80 000 kilométerenként javasolt), hanem a legutóbbi csere óta eltelt idő is meghatározza. A fékfolyadék nedvességet is fel tud venni, ami a fékhatás romlásához vezet, ezért érdemes kétévente elvégeztetni az ellenőrzését.

Az olcsó, toll alakú teszterek nem nyújtanak 100%-os megbízhatóságot, mert legtöbbször a vezetőképesség alapján elemzik a fékfolyadék állapotát. Általában több mérést is el kell végezni, de nem mindig ugyanazt az eredményt kapjuk.

Vannak profibb teszterek is, melyek a folyadék felhevítése révén közvetlenül mérik annak forráspontját, ezért megismételhető eredményekkel szolgálnak. A fékfolyadékkal kapcsolatos egyik legnagyobb problémát az ún. „gőzzár” jelenti, mely könnyen előfordulhat a gépjármű normál használata során is; a folyadék minőségromlása a forráspont csökkenését eredményezi. Ennek következtében veszélyes légbuborékok keletkeznek a fékrendszerben, melyek összenyomhatók, ezért csökkentik a fékbetét és a féknyereg hatékonyságát. Ha a folyadék csereérett, nagyon oda kell figyelni a megfelelő eljárásra és a folyadék kiválasztására.

A Federal-Mogul Motorparts elvégezte a leggyakoribb típusok műszaki vizsgálatát, melyek eredményei megerősítik, hogy az instabilitás miatt romlik a fékhatás, különösen szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet mellett. Magas hőmérsékleten a folyadék „elvékonyodik”, hidegben pedig csaknem megszilárdul. Ráadásul ezeknek a fékfolyadékoknak nagyon magas volt a pH értékük. A savas kémhatás miatt ezek a folyadékok korrozív hatással vannak a fékrendszer fém és gumi alkatrészeire. Az utángyártott és gyári fékrendszerek szakértői, köztük a Ferodo is, azt tanácsolják a járművezetőknek, hogy a biztonságos autózás érdekében csak jól ismert, megbízható márkákat válasszanak.

A gyártó által javasolt DOT érték betartása 

A csereperiódusokat a folyadék higroszkopikus jellege határozza meg: ez azt jelenti, hogy a fékfolyadék a féktömlők esetleges repedése vagy a folyadék normál minőségromlása miatt képes a nedvesség felvételére. Egy szilikonbázisú DOT5 például higroszkopikusabb, mint a DOT3 vagy a glikolbázisú DOT4. Erőteljes fékezésnél a gumifelületekkel és a fékdugattyúkkal érintkező folyadék akár 200°C-ra is felhevülhet. A folyadékban lévő nedvesség miatt vízgőz keletkezik, ami összenyomható, emiatt veszélyesen megnő a fékpedál útja, ez pedig a fékhatás romlását eredményezi. Elegendő egy év ahhoz, hogy a folyadék forráspontja akár 80 °C-kal csökkenjen. Emiatt a leggyakoribb folyadékok legalacsonyabb forráspontja a következő: DOT3: 205°C; DOT4: 230°C; DOT5: 250°C; DOT5.1: 260°C. Figyelembe kell venni, hogy a DOT szám és a forráspont növekedésével a nedvességmegkötő képesség is növekszik. Ezért egy DOT5.1 folyadékot általában gyakrabban cserélni kell.

Tanácsok

Több ezer kilométer után érdemes utántölteni a fékfolyadékot. A folyadékszint kismértékű csökkenését gyakran a fékrendszerben lévő súrlódó felületek (betétek és tárcsák) progresszív kopása okozza, illetve az is előfordulhat, hogy betétcsere közben kicsordul egy kevés folyadék a tartályból. Ez a túlcsorduló folyadék a motortérben lévő alkatrészekkel érintkezve korróziót okozhat. A glikolbázisú DOT3 és DOT4 folyadékokat nem szabad szilikonbázisú DOT5 folyadékokkal keverni, mert nem kompatibilisek egymással.

https://www.youtube.com/watch?v=zqSewx7GKMU

Forrás: Ferodo