Sosem felejtem el, és szerintem a barátaim sem, hogy mennyire jóízűen lehetett autózni az előző Honda Civic-kel. No, nem a Type-R-rel, hanem a hétköznapi változattal, ami úgy nézett ki, hogy valamiért minden rendőr le akarta inteni, mi meg jókat röhögtünk, ahogy próbálják kapargatni a gyárilag sötétített ablakokról a fóliát. Ilyen volt a Honda Civic. Egy igazi boyracer. Amiért kapott hideget-meleget, de az biztos, hogy az az 1,5-ös turbómotor és a világ egyik legjobb váltókapcsolási érzete megőrjített mindenkit. Jó értelemben.

Úgyhogy kissé aggódva olvastam a híreket a tizenegyedik generációról. Csak hibrid hajtással és csak CVT váltóval érkezik Európába az új Honda Civic – persze a Type-R-t kivéve, ami marad hagyományos. Tényleg elvesztettem volna a kis játszótársam? No, azt megnézem magamnak! Gyönyörű vörös fényezésben, Advance csúcsfelszereltséggel kaptam kézhez az új Civicet – még napfénytető is járt hozzá. Már messziről látszik, hogy sokat puhítottak a korábbi polgárpukkasztó formavilágon. Itt már nincsenek élesen kiálló elemek, sokkal diszkrétebben futnak egymásba a vonalak. Kellemes a szemnek, oldalról pedig látszik, hogy nagy ívben gömbölyítették a tetőt, hogy tágas utasteret kapjunk.

No, igen az utastér. Beülve azonnal érezzük, hogy itt valami sokkal komolyabbal van dolgunk, mint eddig. Letisztult, ízléses, komoly a kabin. Legmeghatározóbb eleme a műszerfalon végigfutó fém méhsejt minta, amik mögött a légbeömlők is megbújnak. Minden precízen, fémesen kattan. Ez egy nagyon minőségi, komolyan vehető utastér, aminek többnyire sikerült levetkőznie az ügyetlen japános beidegződéseket. Váltókar itt már nem rondít az összképbe: gombokról tudjuk diktálni az irányt a fokozatmentes váltónak, így a kormány mögötti fülekről sem váltunk, hanem a visszatermelés mértékét tudjuk növelni – bár ezt nem sokáig jegyzi meg, és visszaáll alapállásba.

Kényelmesek a bőrfotelek és van már teljes digitális műszercsoport is. Egy dolog viszont feltűnően nem követte le a kort, ez pedig a 10,2-colos infotainment rendszer. Ugyanaz az Andorid-alapú rendszer fut rajta, mint az elődben, aminek már jó néhány éve is elmaradott volt a felbontása és a kezelhetősége. Noha kapunk egy új grafikát a hibrid rendszer működéséről, de azt ne várjuk, hogy ez a kijelző visz majd modern hangulatot a kabinba. Cserébe az is biztos, hogy nem fog bosszúságot okozni lassulással vagy lefagyással, mert ez a szoftver nincs túlterhelve, az fix. És ezt a mindenből áradó megbízhatóságot valószínűleg értékelni fogja majd a célközönség.

Ugyanis ki gondolta volna, hogy 2022-ben ennyire jól fog esni egy igazi, hagyományos, kívülről nem tölthető hibridben létezni. Végre egy teszthét, ahol nem kellett töltőkön kotlani, mégis élvezhettem, ahogy egy rendkívül hatékony félvillanyos hajtáslánc segít lent tartani a fogyasztásunkat, ezáltal a pulzusunkat is. Továbbra is tartom, hogy semelyik másik technológia sem képes annyira megtanítani a hatékony közlekedésre, mint egy „öntöltő” hibrid. Itt tényleg a lábadon múlik, hogy mikor és mennyire használod az Atkinson-ciklusú, 2,0 literes benzinmotort, vagy a két villanymotor.

Egy idő után elkezded megtanulni a praktikákat, hogy mikor érdemes hosszan kigurulni, hogyan kezeld a pedálokat, hogy a legtöbbet mehess villanyról, és mennyit számít egy apró gázemelés is, hogy kisebb fogyasztást érhess el. Tehát a Honda Civic új élményfaktora a költséghatékonyság, ami legalább annyira leköt, mint a közvetlen kormányzás vagy éppen az aszfalthoz tapadó futómű – amik továbbra is elnyűgözőek a Civicben. Noha jóval semlegesebb lett a vezethetősége a CVT-váltó miatt, azért még így is élmény egy vidéki úton hajtani vele, ráadásul a 183 lóerős rendszer teljesítmény a legtöbb helyen bőségesen elég.

Gyárilag 4,7 liter/100 km-es átlagfogyasztást ígérnek neki, ami városban, óvatos közlekedéssel könnyen elérhető. Sőt, az erőpróbával és némi autópályázással tűzdelt teszthét átlaga is csak 5,2 liter/100 km lett. Jelenleg a konfigurátor szerint 12,7 millióról indít az új Honda Civic, amit jól láthatóan az utolsó kompakt, hagyományos hibrid versenytársához, a Corollához igyekeztek hozzáigazítani. A mi Advance felszereltségű tesztautónkban már tulajdonképpen minden is van 14,5 millióért. Még most érdemes kihasználni, hogy a két japán nagyöreg még kitart a hibridek mellett, mert lassan ellepnek mindent a villanyos tömegtermékek, amiket egy megbízható kompaktból lesz a legnagyobb élmény kiröhögni.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!