A prófécia egyik sarkalatos eleme az önvezető gépjármű rohamos térhódítása, és egész életünket, városainkat alapvetően megváltoztató hatása. A tavalyi jóslat szerint idén megjelennek a kereskedelemben az autonóm autók, amelyek GPS-helymeghatározással és digitális térképpel, illetve környezetfigyelő kamerákkal és intelligens szoftverrel ellátva, emberi sofőr nélkül közlekednek önállóan. Ilyen teher- és személykocsik egymás után teljesítenek eredményesen közúti teszteket.

Eszerint akár megalapozottnak is tekinthetjük a kijelentést, hogy 2020-tól megkezdődik az autóipar teljes felbomlása, hiszen ki is akarna már hagyományos autót, amely drága, de nincs jól kihasználva, amelynek egy pohár bor után nem szabad a volánjához ülni? A szép új világban okostelefonról hívunk egy autonóm járművet, amely odaáll a házunk elé, és tüstént elvisz a kívánt célhoz. Nem kell neki parkolóhelyet keresni, mert már megy is tovább egyedül, a következő igénylőhöz. Csak a ténylegesen megtett útért fizetünk, és felmentve a vezetés unalmas rutinja alól, út közben termelékenyen dolgozhatunk. Gyerekeink már nem szereznek jogosítványt, és sohasem akarnak majd saját kocsit.

Az autonóm autózás megváltoztatja a városokat – folytatódik a látomás. Mivel 90-95 százalékkal kevesebb kocsira lesz szükség, óriási parkolóterület szabadul fel, igazi parkká alakulhat. Jelenleg 1,2 millió ember hal meg évente közlekedési balesetben, de mivel az önvezető járművek századannyi balesetet okoznak, töredékére csökken a tragédiák száma, miként a járműbiztosítás díja is. Sok autógyár megy csődbe, de az előrelátók, amelyek sokat fektettek az új technikába, prosperálnak majd.

Kétségünk ne legyen, Dieter Zetsche kivételes intellektus, elsőrangú informálódási lehetőségekkel, kiváló tanácsadókkal. Ha ő kijelent valamit, annak súlya van. Ugyanakkor a mi feladatunk, hogy helyükön kezeljük a fentieket. Hiszen az internet korában nem információt szerezni nehéz, hanem eldönteni, hogy mit hiszünk el, és mit nem.

Nos, tény, hogy máris vannak autonóm járművek; hogy gyors ütemben tökéletesítik őket; hogy a technológiát kifejlesztő cégek piaci sikert akarnak, és ezért gőzerővel nyomják a marketinget. Nem kétséges, hogy a felvázolt kép több puszta ábrándnál, van realitása – bizonyos szegmensben. Könnyű elképzelni, hogy a Szilícium-völgy fenegyerekei és Stuttgart nagymenői tényleg autonóm autóra cserélik a sofőrös limuzint, sőt valószínűsíthető, hogy jóléti államok nagyvárosaiban lesz a BUBI-hoz hasonló közgépkocsis rendszer, és csakugyan lemondanak néhányan, vagy akár sokan a magánautóról.

Olyan nagyon gyors és radikális változást azért ne várjunk. Lehet, hogy a tehetős német, aki nem szeretne a tömegközlekedésig süllyedni, beszáll egy efféle szolgáltatásba, de erősen kétlem, hogy eladná garázsából a kedves autóját, amellyel nyaralni Olaszországba jár. Kaliforniában sem biztos, hogy koldusbotra jutnak az autókereskedők, hiszen annyiféle ember, annyiféle célra használ autót, hogy ezt az igényt lehetetlennek tűnik közjárművekkel kielégíteni. Már csak azért is, mert mint tudjuk, az emberi természet sokkal lassabban változik a technológiánál, technikánál, nehezen engedünk el valamit, amit megszoktunk és megszerettünk – különösen, ha az a valami nagyon jelentősen hozzájárul életminőségünkhöz.

És még csak a világ legfejlettebb területeire vetettünk egy pillantást. A földkerekségen nagyjából egymilliárd gépjármű kormányát tartja ember a kezében. Tegyük fel, hogy holnaptól kezdve kapható lesz, kiskocsitól kamionig és autóbuszig, a teljes járműskála autonóm kivitele. Rohamtempóban lecserélik a hagyományos gépkocsikat Indiában, Afrikában, Dél-Amerikában, Oroszországban? Mennyi időbe telne az iparnak egymilliárd önvezető járművet legyártani? Mibe kerülne ez a vásárlóknak? Arról nem is beszélve, hogy sokan kimondottan szeretnek vezetni, még ha ezért némi kockázattal számolhatnak is.

Ha már Dieter Zetsche szabadon eresztette a fantáziáját, tegyünk így mi is. Budapesten, ahol hiába járat pontos menetrend szerint, egyre kényelmesebb buszokat és villamosokat a BKK, nemigen észleljük az autóforgalom olyan nagymértékű csökkenését – és nem csupán a megrögzöttségek miatt, hanem mert a házhoz járó szobafestőtől a kutyás családig nem mindenki után használnának szívesen közösségi autót. Vagy ha mégis, nem feltétlenül önvezetőt, lehet az hagyományos is, csak legyen jutányos a bérlet, és egyszerű az ügyintézés. Így már lehetne munkanapon buszozni, hétvégén kocsit bérelni.

Na és a vidék? Mikor fog a szabolcsi kisgazdálkodó mobiltelefonon hívni vonóhorgos autonóm pickupot, hogy kivigye a földjére a rotakapát, és behozzon két zsák terményt? Hát, arra még várni kell egy kicsit…

Mindazonáltal ne tartsuk a realitások talajáról elrugaszkodott fantasztának Zetschét. Nem a részvényesek közgyűlésén beszélt felelősséggel, hanem újságíró előtt sziporkázott, természetesen ráirányítva a figyelmet, hogy a Daimler, mint a legmodernebb technika élcsapata, készen áll piacra vinni autonóm gépjárműveit. Arról persze okosan nem szól, hogy ezek térhódításának egyik legfőbb akadálya a Daimler konszern világszerte futó sokmilliónyi, jó minőségű Mercedes-Benz személy- és teherautója, amelyeket nem biztos, hogy hipp-hopp le akarna cserélni a tulajdonosuk…