Árulkodó mérőszámok. Egy ország gazdaságának teljesítményét jól szemlélteti például, hogy mennyien használnak autót a napi közlekedéshez. Nos, az autóipar és több más terület hazai fellendülése révén az elmúlt évekhez képest érezhetően nagyobb a forgalom például Budapesten és a hozzá kapcsolódó elővárosi szakaszokon csúcsidőben. A gépkocsik és/vagy az azokat használni hajlandók száma megnőtt, a vezetők tehetsége és kulturálatlansága azonban mit sem változott.

Mert tankolni, azt többet tankolunk, esetleg jobb ruhákat vásárolunk, de pihenni azt annyira nem szoktunk, így aztán az autózásban rengeteg feszültség jön elő sofőr-sofőr között, tükrözve a társadalom vagy az egyének siralmas idegállapotát és fáradtságát. Aztán csodálkozik az ember - amikor a legnagyobb francia cégeknél is üres 2 hétre az iroda -, mert számonkérő és értetlen tekintettel magyarázzák, hogy síszünet van és ilyenkor mindenki síel és a családjával van. „Hát mégis, hogy máshogy lenne?” Bocsi, én csak meglepődtem…

Jelen cikkben megvizsgálunk néhány olyan témát, amelyek tökéletes konfliktusforrások. Sehová sem vezetnek, cserébe nagyon idegesek leszünk tőlük átélésükkor, illetve veszélyes közlekedési helyzetek is kialakulnak. Reméljük, minél kevesebben találkoznak vagy találkoztak ezekkel a szélsőséges esetekkel, bár amilyen ütemben hullanak a magyar daliák az utakon az elmúlt évet (vagy akár csak a hétvégét) tekintve, könnyen lehet, hogy sokan többet is felismernek közülük, mint egy átélt és bosszantó eset. Hiába a figyelemfelhívó kampány, a rendőrség és az Autós Nagykoalíció (ANK) törekvései, gyorsan hajtunk, sokat telefonozunk és ittasan vezetünk – már akinek inge, az vegye magára!

Feljelented, aztán úgysem lesz semmi. Inkább kerüld el a kényes szitukat?!

Amikor egy Mercedes S-osztállyal robogtam Bécsbe, érinthetetlen anyahajó szerepében éreztem magam. A hatalmas első LED-csíkok és a több mint 5 méter hosszú és nettó 2 méter széles kocsitest méreteivel már önmagában tekintélyt parancsolt, s így aztán megközelíteni sem mertek a belső sáv mindenkor leggyorsabb autói, vagyis a „fehér céges Octaviák”. De amikor egy szakadt suzukis nem 2, hanem már 3 autót enged ki a kereszteződésből, kőkeményen szól a duda egy szakadt Corsából hátulról.

Aztán a suzukis büntetőfékez egyet a megindulást követően 15 km/órás sebesség környékén, persze jön is a csikorgás, no meg az anyázás hátulról. 1:1, gondolná az ember. De ez nem egál egy eredményjelzőn, kérem szépen, hanem sokkal inkább egy-egy hibapont mindkét félnek. Az egyik idegesít, a másik meg veszélyesen büntet.

A sztorinak még nincs vége! Helyreállt a világbéke, néma dudák és megfelelő követési távolság mellet zajlik az autózás. De a magyar virtusnak és versenyszellemnek hála, a következő pirosnál ismét megy a mutogatás. Aztán követi egyik a másikat, majd parkolóhoz érve megkezdődik a dulakodás, fenyegetőzés, jogtalan és jogos számonkérés. Egészen addig nincs vége, amíg a földre nem kerül valaki, na ekkor egy-két bátortalan járókelő „hívom a rendőrséget” mondata szétrebbenti a díszes társaságot jobb esetben.

Persze a rendszámot ki tudta leolvasni, de hála Istennek, van kamera, ebből ügy lesz!

Nos, „..tarka képzetek, kedv, remények, Lillák, Isten véletek” – ez még a gimis irodalomórákról ismerős lehet sokak számára, s emellett tökéletesen leírja a szituáció folytatását. A kutya nem fogja megnézni a kamerafelvételeket, a járókelők/tanúk sem feltétlenül segítőkészek és ők sem látták pontosan az autót. A szitu akkor kínos, ha például anyuci vagy a hugica ül a volán mögött, akit jól megtép valami tetkós állat – csak hogy kicsit kisarkítsam a példát. Nemde?

Sérülés esetén ezek után elmenni látleletet készíttetni egy kórházba pl., majd feljelentést tenni, egy félnapos folyamat, még akkor is, ha rögtön a legközelebbi kapitányságra megy az ember és tudja, hogy mit akar. Csak egy színészi rendőr egyenruha kell, és bárkinek elmondhatjuk a történetet a legapróbb részletéig, hogy aztán komoly tekintet és a lehető legpontosabb kérdések és körülménytisztázások után bekerüljön a rendszerbe a vallomás és megszülessen a feljelentés: pár hét/hónap után úgyis jön a levél, miszerint mindent megtettek és a lehető legnagyobb erőbedobással dolgoztak az ország rendőrei Gipsz Jakab esetén, de sajnos nem találtak semmilyen olyan bizonyítékot, ami alapján folytatni tudnák az ügyet, így azt lezárták. Szóval bárki elég az asztal túloldalára, eljátszhatod otthon az asszonnyal is ezt a jelenetet, mert eredmény az nem lesz, amíg nem késeltek félig szét vagy vertek össze kőkeményen. De vajon mindig ilyen kicsit üt az az idegbeteg? Most a tükröd bánta, legközelebb a koponyád fogja.

Pontos időpont, kamerafelvétel, egy biciklis lány és egy figyelmetlen BKV buszsofőr. Meg nyílt sebek. Bárkit is izgat a téma? Megnézték a felvételeket? Hogy tennék, amikor minden napra jut egy halott az utakon… Igazunk van, bizonyíték is van, és közben mégis füst az egész.

De hogy mennyi hasonlót lát az ember! Már jegyzeteltem az éppen aktuális tesztautóban a hasonló szitukat. Egy dudálással indul, aztán fékezés, vagy bevágnak eléd az 1 centis helyre. De érkeznek a Nemzeti Kiválóság díjra jelöltek jobbról is, vagy éppen letolnak Na igen, lehúzod, ő lesz a hibás (ha nem ver meg, amíg kiér a rendőr), majd a biztosítási ügyintézés és a javítás hetekbe telik. Mindig is vallottam, hogy egyszerűbb eltörni a kezed, mint egy javítási procedúrát végig vinni idegekkel és idővel. Nem jobb, csak egyszerűbb! Mert ugye a személyi sérülés durva és ijesztő dolog, de miután egy fél nap várakozás után sorra kerülsz az ügyeleten, megvárod az ittas gipszelőt, amíg befejezi a munkáját, majd kalap-kabát, még mindig nem hetekre esett ki az autód, a család autója, a cég autója, a munkaeszközöd. Nemcsak szerelők, de a lakatosok és a fényezők sem unatkoznak mostanság.

Negatív érzelmeknek helye nincs! Van egy közös szabályrendszer, amit elvileg mindenki ismer és betart. A KRESZ alapján kell közlekedni, előzékenynek lenni, partnerként tekinteni a másik félre. Nem kell birkának lenni, de: okos enged, szamár szenved! A legfontosabb pedig az, hogy ne tudjanak kihozni a sodrodból.

Tanulságos történetek vegyesfelvágottja, némely részlet biztosan csak a képzelet és a véletlen műve. Veled szemben milyen bosszantó dolgot követtek el legutóbb?