A szerdán közölt részletes adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest a nyers, és 0,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal emelkedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
    Éves összehasonlításban 2011 negyedik negyedévében nőtt a GDP legutóbb; az idei első negyedévben 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés a múlt év utolsó három hónapjához képest.
    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében kiemeli: a belső kereslet nyolc negyedévig tartó csökkenés után nőtt a második negyedévben. A beruházások négy éve tartó volumencsökkenését megtörve, a szektor 0,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az előző negyedévhez viszonyítva minden felhasználási tétel, így a háztartások fogyasztása, a kormányzati fogyasztás, a beruházások, az export és az import is élénkült.
    "Az előző kormányok idején az európai uniós rangsorban a legrosszabbul teljesítő ország Magyarország volt (Görögországhoz hasonlóan), ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország ismét a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok között foglal helyet az előző év azonos időszakához mért bővülési ütemet illetően" - áll a közleményben.
    A minisztérium kifejti, hogy a szolgáltatások szektor több mint egy éven át tartó visszaesést követően most 0,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami a belső kereslet mérsékelt élénkülésére utal. A tárca szerint az exportnövekedést meghaladó import-dinamika oka egyfelől az élénkülő belső kereslet, másfelől a második félévre várt külső kereslet-fellendülés előzetes készletfeltöltő hatása lehet.
    Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek elmondta: kedvező jel, hogy a belső felhasználás, a fogyasztás és a beruházások is elkezdtek emelkedni; ez elsősorban még csak negyedéves összevetésben látszik, de pozitív tendenciákra utal. Kiemelte, hogy már belső keresleti fordulatról lehet beszélni; ennek és az import növekedésének következtében a nettó export GDP-hez való hozzájárulása csökkent.
    A szakértő kifejtette: a háztartási fogyasztás nagyobb részét adó fogyasztási kiadások is emelkedtek a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nettó bérek gyorsuló emelkedésének és a fogyasztói bizalmi indexek emelkedésének eredményeképpen az várható, hogy a plusz bértömeg megjelenik a fogyasztásban - vélekedett Balatoni András.
    A vezető elemző a GDP termelési oldalát értékelve elmondta, hogy a bővüléshez legnagyobb mértékben a mezőgazdaság járult hozzá. Meglepő ugyanakkor, hogy a feldolgozóipar az év eleji jó termelési adatok ellenére éves és negyedéves alapon is visszaesett.
    Balatoni András elmondta, hogy az építőiparban már látszik a fordulat: a megrendelésállomány bővül, valamint az út- és vasútépítések is húzzák a szektort. Felhívta a figyelmet arra, hogy az építőiparban a második negyedévben 6,9 százalékkal nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest, de negyedéves összevetésben is jelentős volt a növekedés.
    Hozzáfűzte: kedvező jel a szolgáltatási szektor bővülése is, mert az is erősen kötődik a belső kereslethez. Az ING 2013-ra továbbra is 0,5, 2014-re pedig 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol - jelezte Balatoni András.
    Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában a kiigazítatlan adatokról kifejti: a felhasználási oldalon a fogyasztás és a beruházások is a vártnál nagyobb mértékben bővültek az előző év azonos időszakához képest, bár ezt ellensúlyozta a kedvezőtlen nettó export és a készletek változása. A szakértő szerint továbbra is vannak kérdőjelek a meglehetősen jó fogyasztási adatok körül - nem tudni, tartósan növekvő pályára áll-e -, de a most közölt számok óvatos optimizmusra adnak okot.
    A GDP termelési oldaláról Kondrát Zsolt kifejtette: az ipar, az építőipar, a szállítás és a kereskedelem termelése csökkent a második negyedévben, míg például a mezőgazdaság, az információ, kommunikáció, ingatlanügyletek, közigazgatás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek növekedést tudtak felmutatni. Itt ugyanakkor már kevésbé "rózsás" a helyzet, mint a felhasználási oldalon, mivel a mezőgazdaság teljesítménye nagyon volatilis és a közszolgáltatások bővülése nem alapozza meg a hosszú távú növekedést.
    Kondrát Zsolt szerint, bár Magyarország az első negyedévben már kijött a recesszióból, de ez elsősorban egy természetes visszapattanás a 2012 utolsó negyedévi jelentős visszaesést követően. A második negyedéves adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban továbbra is gyenge a lendület, így 2013-ban csak mérsékelt növekedés várható, ami 2014-ben - bár nem látványosan -, de gyorsulhat.

MTI