kereskedelem

Királyi utat épít Kína a keleti árunak Európában

2014.06.23.

Nem emberbaráti céllal, hanem többek között az ázsiai nagyhatalom áruinak mozgatása érdekében finanszírozza Kína térségünk főbb közlekedési fejlesztéseit, így a Belgrád–Budapest közötti vasútvonal felújítását is. A konténereket a görög tengeri kikötőből a szárazföld belsejébe eljuttató vonatok már most hazánkon keresztül közlekednek, míg a kínai miniszterelnök újabb kikötők és repülőterek megvásárlásáról tárgyal Athénban.

Vaspályán érkeznek a konténerek Píreuszból

Nem emberbaráti megfontolások vezérlik a kínai kormányt, amikor közlekedési beruházásokat finanszíroz Európában. Egyre világosabb, hogy a kínai szállítmányok előtt igyekeznek elegyengetni az utat. Ez magyarázza azt is, miért kezdett tegnap Görögországban Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kétnapos látogatást. Mint ahogy azt az ottani lapoknak elmondta, Kínának nagyszabású tervei vannak Görögországban. A pireuszi után további kikötőket és repülőtereket is vásárolnának a válság sújtotta országban. A görög pénzügyi sajtó úgy tudja, hogy kínai cégek az athéni Elefthériosz Venizélosz repülőtérbe is be akarnak szállni.

Pireusz a Kína felől érkező hatalmas konténerszállító hajók kitüntetett európai kikötőjévé vált, és a kínai áru innen kötött pályán gyorsan és nagy biztonsággal jut el az európai piacokra. Ennek ismeretében jelentős, hogy az elmúlt hetekben megérkezett az első öt, Pireusz kikötőjéből Magyarországra árut szállító szerelvény. Az április végétől folyamatosan érkező konténervonatokat a német DB Schenker közlekedtette, Magyarországon a Rail Cargo Hungaria mozdonyai vontatták. A jövőben várhatóan minden héten indulnak konténervonatok ezen az útvonalon.

A hasonló, Nyugat-Európába irányuló, ütemes tranzitszállítás felfuttatásához szükség lenne a Budapestet és Belgrádot összekötő vasútvonal felújítására is, ezért érthető, hogy Kína vállalkozott a hárommillió dolláros beruházás finanszírozására. Magyarország a görög kikötővárosból Nyugat-Európába irányuló tranzithálózat mentén fekszik, és az egyik legrövidebb útvonal része a Budapest–Belgrád vasútvonal. Ez a beruházás hozzájárulna azon stratégiai cél eléréséhez, hogy Magyarország legyen a keleti áruk Nyugat-Európába juttatásának fő tranzitországa. A fejlesztéssel a két főváros közötti, jelenleg 7-8 órás menetidő 3,5 órára csökkenne. Így már néhány év alatt versenyképessé válna a közúti személy- és árufuvarozással, valamint a légi közlekedéssel szemben is. A kínai termékeket egyre inkább vasúton tervezik Nyugat-Európa felé továbbítani, ezért jelentős növekedés várható a Pireuszból a kontinens belseje felé vezető tranzitútvonalon közlekedő konténervonatok számában is.

A pireuszi kikötő harminc évre kínai kézbe került, itt fogadják a kínai konténerhajókat

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. 06. 20-i számában

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.05.21
Független mérések igazolták, amit az érintett modellek tulajdonosai már tudnak: a Toyota full....
2024.05.21
Ahogy azt megszoktuk: a márka marketingasszonya lazán, szórakoztatóan indította a Hyundai....
2024.05.21
Május 24-26. között idei első aszfaltos versenyén, a II. Hell Diósgyőr Rallye-n áll rajthoz Turán....
2024.05.21
Még kézzel építették az első Nissan Silviákat, és azok is leginkább Japánon belül maradtak. ..
2024.05.21
A BYD, a világ második legnagyobb elektromosautó-gyártója nehezen tud betörni a német autópiacra,....
2024.05.21
A Singapore Airlines szerint egy ember meghalt, és több mint 30-an megsérültek a súlyos....
2024.05.21
A győri rendőrök az állampolgárok segítségét kérik egy közlekedési bűncselekmény ismeretlen....
2024.05.21
A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. Zöld....
2024.05.21
Az elektromos autózás immár nem a jövő, hanem a jelen: ezt bizonyítja Szolnok, ahol újabb....
2024.05.21
Az oroszországi új autóeladások októberben 159,2 százalékkal 112 ezer 238-ra emelkedtek éves....