Az egyik legegyszerűbb forgalmi manővernek minősül menet közben a jobbra kanyarodás.

Hiszen amikor balra fordulunk, a jobbratartástól eltérően máshová kell besorolnunk, ilyenkor elsőbbséget kell adni a szemből érkezőknek, illetve nagyon sokszor a közúti jelzések nem is engedik meg a balra kanyarodás lehetőségét.
Ehhez képest valóban könnyebb jobbra eltérni az útirányunktól, de mégis sok olyan tényező van, amelyre érdemes figyelni. Írásomban ezeket foglalom össze.

A KRESZ a jobbra kanyarodással kapcsolatban két fontos dolgot emel ki.

Az egyik a kanyarodás előtti elhelyezkedés – azaz besorolás -, a másik pedig magának a befordulásnak a végrehajtása.

Ki ne hallott volna arról a gondolatról, hogy jobbra kis ívben, balra pedig nagy ívben kanyarodunk.
Meglepődnénk egyébként, ha a kanyarodás geometriáját nézzük, hogy a szabályos befordulás esetén mindkét ív ugyanakkora, hiszen balra is alapvetően csak úgy szabad kanyarodni, ha az utak metszéspontját jobbról kerüljük ki.

Ha a jobbra tartást, mint haladási alapszabályt vesszük, akkor a járművel általában az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alapvetően az úttest szélén kell haladni.
Ebből a szempontból a jobbra kanyarodás esetében sincs változás, hiszen  a szabály alapján jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére kell besorolni.
Nyilván ez utóbbi kötelezettség akkor jelent a haladási nyomvonalunkban változást, ha eddig nem az úttest szélén, hanem például a belső sávban közlekedtünk. Ebben az esetben még a befordulás előtt el kell jutnunk az úttest széléhez, azaz a jobb külső sávba.

De mi van akkor, ha az úttest jobb szélén kerékpársáv, kapaszkodósáv, autóbuszsáv vagy például villamos pálya van?
Vegyük sorba ezeket az ún. rendhagyó eseteket:

• A többsávos úton nem mindig csak a szélső sávból szabad jobbra kanyarodni.

Ilyen esetekben ezt a lehetőséget közúti jelzésekkel biztosítják számunkra.
Erre utalhat a besorolás rendjét jelző tábla, a felfestett előjelző nyíl, és a sávok felett lehelyezett kötelező haladási irány tábla.
Mivel a KRESZ úgy rendelkezik, hogy ilyenkor az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba kell besorolni, ez azzal jár, hogy szabadon meghatározhatjuk azt, hogy melyik sávból hajtjuk végre a jobbra kanyarodást.

Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy azt a fontos alapelvet, hogy sávból sávba kell kanyarodni, illetve, ha a kanyarodás közben mégis sávot kellene változtatnunk, akkor a sávváltás szabályait be kell tartanunk, azaz elsőbbség jár annak, aki a másik sávból érkezik.

• Buszsáv esetében.

A buszsávban csak a szabály által megengedett járművek közlekedhetnek. Ha nem az ott felsorolt járművek egyikét vezetjük, akkor a KRESZ a következőt mondja:
Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá.

Ebből viszont az következik, hogy a jobbra kanyarodást csak úgy szabad elvégezni, hogy előtte az autóbuszsávba kell besorolni. Hogy mennyivel a kereszteződés előtt, arról a jogszabály nem rendelkezik, de különféle értelmezésekben és tananyagokban találhatjuk azt a gondolat párost, hogy a következő, közeli útkereszteződés előtt.
Tudom, a közeli is relatív, de amikor a buszsávban haladás egyértelmű célja nem a folyamatos haladás, hanem a bekanyarodásra felkészülés, amely adott esetben irányjelzéssel, lassítással jár, akkor az szabályosnak tekinthető. Míg a több száz méteres sebességcsökkentés nélküli továbbhaladás nem.

Fontos, sokan nem tudják, hogy amennyiben a jelzőlámpa busz fényjelzéssel van kiegészítve, akkor ez mindazokra vonatkozik, akik a buszsávban tartózkodnak, tehát azokra is, akik jobbra kívánnak kanyarodni.

• Kapaszkodósáv esetében.

Kapaszkodó sávot emelkedő útszakaszon építenek a lassabban haladó járművek közlekedésének segítésére. Bizonyos tempó alatt kötelesek vagyunk ebben a sávban közlekedni. Ugyanakkor a szabály nem tiltja azt, hogy a kapaszkodósávban haladjunk, akkor sem, ha a megengedett legnagyobb sebességgel haladunk.
Tehát, ha ilyen úton jobbra kanyarodási lehetőség adódik, akkor a besorolást a kapaszkodósávba kell végrehajtani, és abból kell jobbra fordulni.
 

• Lassítósáv, kanyarodósáv esetében.

Mivel ezen sávok pont az adott útszakaszról történő lehajtást segítik, ezért a jobbra kanyarodást ezekből a sávokból kell megkezdeni.
Olyan azonban előfordulhat, hogy útburkolati jelekkel és közúti jelzőtáblákkal akár több sávot is kijelölnek a jobbra kanyarodáshoz.

• Villamospálya esetében.

Bár a városi közlekedésben általában azt szoktuk meg, hogy a villamos sínek az út közepén futnak, pár évvel ezelőtt még igen népszerűek voltak azok a megoldások, amikor a pályát az úttest szélénél alakították ki. Jó példa volt erre Budapesten a Könyves Kálmán körút, vagy a Haller utca.

Értelemszerűen olyan villamospályáról van szó, amikor a síneket az úttestbe építik be. Ezt nyílt villamospályának is szoktuk nevezni.

Mivel ilyenkor az úttest része a sínpár, ezért a besorolásnál is szóba jöhet annak használata. Azonban nem szabad elfelejteni a villamospályán történő közlekedés fő szabályát:  
„azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.”

Amennyiben az úttest szélénél lévő villamospályát záróvonallal választják el, akkor ugyanúgy mint máshol, nem hajthatunk át azon, azaz nem vehetjük igénybe besorolásra a villamospályát, a bekanyarodást a szélső forgalmi sávból kell végrehajtani.
Amennyiben szaggatott vonallal választják el, vagy egyáltalán nincs útburkolati jel, akkor viszont a jobbra kanyarodást – a villamos zavarása nélkül – a villamossínről kell megkezdeni!
Ez akkor is így van, ha az út egyébként alkalmas párhuzamos közlekedésre, azaz több sávon közlekedünk. Ha a sávokat rávezetik a villamossínre, akkor értelemszerűen oda kell besorolni, és ilyen esetben a mögöttünk érkező villamost akár megállásra is kényszeríthetjük!

• Kerékpársáv esetében.

A KRESZ kétféle kerékpársávot különböztet meg, a hagyományos kerékpársávot és a nyitott kerékpársávot. Az egyik sárga, míg a másik fehér útburkolati jellel van megjelölve.
A jobbra kanyarodás esetében az a lényeg, hogy a kerékpársáv elválasztó vonala szaggatott legyen.

Ebben az esetben a kerékpárosok akadályozása nélkül a kerékpársáv igénybevételével kell a jobbra kanyarodás megkezdése előtt besorolni. Természetesen sárga elválasztó záróvonal esetében nem hajthatunk azon át.
A tapasztalat egyébként az, hogy a járművezetők nem mernek ráhajtani bekanyarodás előtt a kerékpársávra, inkább a mellé sorolnak be.

A kerékpársávokról bővebb cikket a Kreszklub oldalán lehet olvasni.