Az üzemanyagárak alakulása során két fő tényezőt érdemes figyelembe venni. Az egyik a nyersolaj árfolyamának alakulása, a másik pedig a különféle állami adótételek. Mielőtt megnéznénk, hogy az egyes állami tételek konkrétan mekkora részét teszik ki az üzemanyagok árának, és mekkora mértékű adóemelés érkezik jövőre, érdemes egy gyors kitekintést tenni, hogy miből lesz a benzin illetve a gázolaj, és az üzemanyagok előállítása során milyen költségek merülnek fel.

Fotó: Monitor Blog

A fekete arany kifejezést valószínűleg sok olvasó hallotta már, és azzal sem árulok el nagy titkot, hogy nyersolajra van szükség a gépkocsikba tankolható üzemanyag előállításához. Azt már kevesebben tudják, hogy a termékárak alakulásának melyek a főbb mozgatórugói. Első lépésben a nyersolajat kell a földalól kitermelni, ezt követően egy bonyolult eljárás következik: az olajfinomítás. A finomítás során az olajat üzemanyagokká és más végtermékekké alakítják (pl. kenőanyagok, bitumen stb.) 

Ahogy a kőolajnak is, úgy a finomított termékeknek is saját tőzsdei piacuk van, ahol lehet kereskedni velük, az árfolyamok folyamatos változása pedig természetesen hatással van az üzemanyagok árának alakulására is. A termékek jegyzésárai pedig jellemzően dollárban vannak megadva, így a forint-dollár árfolyam alakulása is fontos tényezője az üzemanyagáraknak.

Ezzel nem ért véget a sor, mert a végtermék nagykereskedelmi árának meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az üzemanyagot el kell szállítani a végső felhasználási helyére. Ez történhet például vízi útvonalon, vasúton csővezetéken, de a lényeg, hogy a felmerülő logisztikai költségekkel is számolni kell.

Így már könnyen érthető, hogy mi okozza az üzemanyagok árának folyamatos mozgását. Egy fontos tényező azonban eddig kimaradt a felsorolásból, hiszen az állam is különféle adótételekkel terheli az üzemanyagokat: az egyik legnagyobb tétel a jövedéki adó, amely jelenleg benzin esetében 120 forint, gázolajnál pedig 110,35 forint literenként. Ez az adótétel azonban jövő januártól jelentősen megemelkedik: a benzin esetében 152,55 vagy 157,55 forintra, attól függően, hogy az olaj világpiaci ára 50 dollár alatt vagy felett lesz. Gázolaj esetében az adó 110,35 forintról 142,9 vagy 152,9 forintra emelkedik, hasonló elv alapján.

Az üzemanyag árában megjelenő következő tétel a kőolaj-készletezési díj, amely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséghez (MSZKSZ) kerül. A literenkénti 4 forintos összeget  a Szövetség a törvényben meghatározott mértékű biztonsági készlet létrehozására és fenntartására fordítja.

Egy adótétel van még hátra, amely nem került szóba, ez az általános forgalmi adó. Az áfa a nettó ár 27 százaléka és mindegyik, előbb említett díjtételhez hozzá kell számolni. A jövedékiadó emelésre szintén rájön a 27%-os áfa, amely a benzint példaként használva, és 50 dollár feletti olajárral számolva 8,8 forint további összeget jelent, így a jövedékiadó emelés összesen 41,4 forinttal emeli meg a benzin árát.

Ezeket a tételek összeadva, és a januártól érvényes megemelt jövedékiadót számolva, a benzin adótartalma 199 forint, a gázolajé pedig 186 forint. Ekkora összegű állami terhet fizetnek a fogyasztók minden liter üzemanyag után. Ezen felül a finomított termékárak (amelyek jellemzően szorosan korrelálnak a nyersolaj árfolyamával) forintban kifejezett összege, illetve a nagykereskedők és kiskereskedők egyéb költségei adódnak hozzá a végső árhoz, amit benzinkutak totemoszlopai jeleznek.

Az árat meghatározó tényezők közül a finomított termékárak és a devizaárfolyamok folyamatos mozgása miatt változnak heti szinten az üzemanyagárak.

Forrás: Monitor Blog