Miért lett ekkora?

Amikor kijött az Audi A8-as első generációja, el voltam ájulva attól, hogy egy színes kijelző van középen. Aztán a hetes BMW-ben néztem először TV-t, de valahogy mindkét alkalommal ez egy olyan extra volt, ami nem vett el semmit a vezetés, és utazás élményéből, mert diszkrét maradt. Aztán eltelt jó' tíz év, és az akkori Audi Navigation Plus fejegység "lebutított" változata már egy Fabiaban is elérhető volt. Kódolva volt tehát, hogy a technológia szépen lecsorog majd a kisebb, és olcsóbb autók piacára. Aztán jött a "Bangle hetes", és kavirnyászhattunk a szent gombbal. Nagyon sok idő kellett hozzá, hogy ez használhatóvá csiszolódjon, mert egy F25-ös X3-ban éreztem először azt, hogy nem kapok idegbajt, ha állítani szeretnék valamit a menüben. De, amit nagyon szépen levetít ez a szűk évtized, ami a két autó között van, hogy ahogy megérkeztek az okostelefonok, a kijelzők is egyre inkább leuralták a világot, a gyártók pedig szépen beleépítették akár az olyan alapvető funkciót is mint a klímapanel kezelőszervei. Így aztán lehet taperolni a monitort, ha befúvási irányt, vagy hőmérsékletet akarunk állítani. Ha pedig már ült Teslában akkor tudja: arcon csapáshoz tudnám hasonlítani az érzést, amikor rájövünk, hogy egy Junoszt kistévényi tablet uralja a műszerfalat. Ha jól emlékszem volt is ebből pár éve egy eset, amikor egy bácsi Németországban balesetezett a Teslájával, és a gyárra akarta kenni a felelősséget. Később kiderült, hogy az ablaktörlő sebességét akarta a menüben állítani, pedig erre még a Teslában is a hagyományos (jól bevált) karos megoldás áll rendelkezésre. A bíróság precedens értékű ítéletet hozott, és felelőssé tették a bácsit, mert vezetés közben az érintőképernyőre figyelt, így meg is büntették.

Jöjjön a teszt

Egy svéd autós portál (vibilagare.se) tesztje érdekes dolgokra is rámutatott, mégpedig, hogy a nagy, minden funkciót egy helyre tömörítő érintőképernyők akkor a legjobbak, ha a sofőr álló helyzetben használja csak azokat. Hiszen az okostelefonokhoz hasonlóan ezek a nagy képernyők is hosszú másodpercekre elvonhatják a vezetőt attól, amivel foglalkoznia kellene: a vezetéstől! A teszt eredményét előre leírom, hiszen a megállapításuk egyértelmű: biztonság szempontjából a fizikai gombok, és kapcsolók sokkal jobbak a kijelzőknél. Egy másik érdekes eredmény pedig, hogy nagyon fontos a kijelző mérete, mert minél kisebb, annál kevésbé tudja elvenni a vezető figyelmét arról, hogy az útra koncentráljon.

Foto: vibilagare.se

Az autós portál újságírói tizenegy modern autót hasonlítottak össze, és megmérték, hogy a sofőrnek mennyi időbe telik különböző egyszerű feladatok elvégzése, például rádióállomás váltása, vagy a légkondicionáló beállítása. A feladatot zárt pályán, és 110 km/h sebességgel végezték. Összehasonlítási alapnak pedig mi mást is választottak volna, mint az analóg világ utolsó mozgó bástyáját egy közel húsz éves Volvo V70-et.

Az alábbi feladatokat kellett elvégezni.

1- Aktiválja az ülésfűtést, növelje a hőmérsékletet két fokkal, és indítsa el a jégtelenítőt.

2- Kapcsolja be a rádiót, és hangoljon egy adott állomásra.

3- Állítsa vissza a fedélzeti számítógépet. (alap, kiindulási állapotba)

4- Csökkentse minimálisra a műszerfényt, és kapcsolja ki a központi kijelzőt.

Egyszerűnek tűnhet, de ne feledjük, hogy mindeközben az autó 110 km/h-ás sebességgel haladt, tehát 31 métert tett meg másodpercenként. Számoljuk csak ki, hogy ha egy-egy pillanatra sandítunk át a kijelzőre, mennyit is megy „vakon”, sofőr nélkül az autó? Az új autók mezőnyében a nyertes egy Dacia Sandero lett nem sokkal utána egy Volvo C40. A legtovább egy MG-ben tartott megoldani a feladatokat, 1400 méter kellett hozzá. Ha ezt összehasonlítjuk az analóg Volvo 300 (nyertes) méterével, akkor 1100 méter a különbség. Ugye mennyi minden történhet az úton ezalatt?

Egy másik érdekesség amire a teszt nagyon jól rámutat, hogy némely gyártó milyen rossz helyre pozícionálja a kijelzőit a műszerfalon. Az MG-ben 56 fokot kell fordítani a vezetőnek, hogy tekintetét a kijelzőre fókuszálja, ez mondjuk a Mercedesben csupán 20 fok. Apróság, de ezen is sok múlhat.

Foto: vibilagare.se

Foto: vibilagare.se

Haladni kell a korral, és nem vitatom a technológiai újítások előnyeit. De ha lehet, én vezetés közben a jövőben is azért nézem majd a műszereket, hogy meleg e már a víz, vagy mennyi üzemanyagom maradt. A gombokkal pedig köszönöm, de továbbra is nagyon jól megvagyok. A tanulság pedig lehet az is, hogy ha korunk új autóit próbáljuk, a személyre szabás ne érjen véget a kormány, vagy az ülés beállításával, hiszen hosszú távon a kijelzőt, a menürendszert, a funkciókat is ismerni kell, hogy semmiképpen ne az úton érjen majd a meglepetés, amikor pár fokkal hidegebbet akarunk varázsolni az utastérben. Nos, legalább az elefántfület sosem kellett menüből aktiválni.

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!