Mi ellen kell egyáltalán védeni a fényezést?

A káros UV-B sugárzás egész évben károsítja, mattíthatja az autó fényezését. De a nyári időszaban a napos órák száma több, a magas ultraibolya sugárzás ebben az időszakban jobban károsíthatja a fényezést, ezt nem csak a karosszéria, hanem az utastér is megsínyli. Érdemes azt is védeni, tehát bátran használjuk a szélvédőtakaró fóliát.

A természet a nyári hónapokban szó szerint berobban, így a tavaszi, nyári, időszakban a szabadban parkolás is bosszantó lehet, hiszen a fákról változó halmazállapotú termés, vagy egyéb (fanedv, levelek) bosszantó bigyó hullik autónkra. Aztán ezek az apró gyantaszerű pöttyök akadályozzák a kilátást a szélvédőn, szinte lemoshatatlan kitüremkedések lesznek a kasztnin. Ha hagyjuk 1-2 napig a nyári melegben szabadban parkoló autónkon, akkor szó szerint beleég a fényezésbe, ilyenkor már leszedni is sokkal nehezebb lesz. Mivel elindulnak a melegaszfaltozási munkálatok, még egy dolog, ami a frissen aszfaltozott utakon nagy bosszúság lehet az autósnak, ez a bitumen, ami a kerékjárati íveket, és a küszöböt szórja tele nehezen eltávolítható kátránnyal, de összekenheti a felniket, és a kerekek (mivel manapság már nem divat a sárfogó) még az ajtók aljáig is felverhetik. Ott szintén nagyon nehéz dolgunk lesz majd, ha ezt maradéktalanul, és a fényezést nem bántva szeretnénk eltávolítani. Fontos tanács, hogy ha észrevettük, akkor ezt minél hamarabb el kell távolítani a fényezésről, mert ha a kátrány felszívódik, beleivódik a fényezésbe, akkor háromszor annyi időbe telik majd az eltávolítása.

Ha nyár, akkor nyaralás, kirándulás, sokat megyünk autópályán, és éjjel is utazunk akár. A lökhárítóra felkenődő bogarak is szépen hazavághatják autónk elejét, eltakarításuk sem egyszerű, ebben az esetben is a gyorsaság a legjobb barátunk.  Végül beszélnünk kell a madarakról is, hiszen a madárpiszok is nagy bosszúság, és nagyon komoly károkat tehet a fényezésen. Ezt jó minél előbb eltávolítani. Ez a savas rettenet megmarhatja a fényezést, pár nap után is látható foltot hagy maga után, és a felső lakkréteget akár pár óra alatt is károsíthatja.

Hogyan csináljam?

Nos, ökölszabály, hogy a tiszta karosszéria a legjobb. Mivel a nyári időszakban só, és latyak nincs, így sokan a mosást is elodázzák. Pedig kéthetente lecsapatni sokkal gyorsabb, mint 1,5 havonta küzdeni, és szenvedni az egymásra épült koszréteg eltávolításával. Ha belefér, érdemes inkább többször kevesebb idő alatt letudni a tisztítást. Aki viszont nem szükséges rosszként éli meg autójának takarítását, neki ez egyébként is egy kellemes kikapcsolódás. Manapság nagyon világit az utakon egy olyan autó, aminek gazdája van. Én legalábbis szinte azonnal kiszúróm, ha egy jármű kinézetével foglalkoznak, mert máshogy csillog a napon, feketébbek a műanyag elemei, és gumiabroncsai, illetve a gazda igényességét dicséri, ha ilyen állapotban tartja, akár napi használatban lévő autóját. Persze tudom, hogy a hátköznapok végeláthatatlan, és periodikusan ismétlődő teendői között, tehát ismertebb nevén a mókuskerékben pont nem az autónk pepecselésével tudunk eleget foglalkozni, de nem kell sok idő ahhoz, hogy leghűségesebb társunkat, a helyváltoztatásunkat megkönnyítő tárgyat is naprakészen, és tisztán tartsuk. Jól esik ez a lónak, és lovasának is.

Kevesen tudják, de azáért sem a legjobb otthon autót mosni, mert a környezetszennyezés mellett a víz klórozása sem tesz jót autónk fényezésének. Ezért is láthatjuk azt, hogy gyorsan rászáradó vízcseppek miatt filmréteg képződik a karosszérián mosás után, amit bizonyos esetekben elég nehéz eltávolítani.  A mosásnál arra kell vigyáznunk, hogy a lehető legjobban fellazítsuk a koszt, mert a mosókarcok a legádázabb ellenségeink, egy félresikerült mosás után rosszabb lesz a helyzet, mint ahonnan elindultunk.

Ha otthon csináljuk, akkor szükség lesz a mindenki számára egyértelmű víz és szivacs kombón túl, nagyméretű mikroszálas kendőre, amivel mosás után tudjuk a karosszériát vízmentesre törölgetni. Én egy szilikonos vízlehúzót is használok, ezzel mosás után gyorsan le tudom szedni a maradék vizet az autóról. De mivel így is nehéz, általában elemenként szoktam haladni, fentről lefelé. Még így is vannak kisebb balesetek, mert nehéz például a két egymás melletti ajtót átfedés nélkül megcsinálni, de összességében elérhető, hogy ne száradjanak rá a vízcseppek az autóra.

Ha még van energiánk, akkor mosás után megnézhetjük a fényezés állapotát, és ha kell, akkor polírozószer használatával tudjuk visszahozni az eredeti fényt. Ennek használatát viszont csak rutinos kezekbe ajánlom, mert nagyon sokat árthatunk akkor, ha nem ismerjük az anyagot, amivel dolgozunk, illetve könnyen megégethetjük a lakkréteget, ha géppel visszük fel. Pikk-pakk össze lehet szedni a hologramos felületet, aminek kijavítását csak szakemberek tudják maradéktalanul elvégezni.

Amit viszont javaslok, mert kezdőknek is szép eredményt mutathat, -így meghozhatja a kedvet a folytatásra-, az a waxos kezelés, mosás után szép fényt ad az autónak a viaszolás, rádásul egy jobb termék esetében több mosáson át védőréteget képez a karosszérián, így nehezebben tapad meg rajta a kosz, ellenállóbb lesz a fényezés a fenti káros anyagokkal szemben. Egy ilyen viaszos kezelést általában két-három havonta ildomos elvégezni. A lényeg az, hogy amikor végeztünk és ujjunkat végig húzzuk a karosszérián, akkor érezzük annak simaságát, selymességét.

Sorozatunk következő részében beszélünk a leggyakoribb lakkhibákról, és a belső ápolásáról is. Ha érdekli a téma, akkor a jövőben is jelentkezünk még hasonló anyaggal az Autoszektoron, addig is kövessenek minket Facebook oldalunkon!