szánkózás

Szán-tan

2016.01.03.

A világ egyes fertályain sok esetben az egyetlen közlekedési eszköz, máshol viszont a havas őrület extrém járműve a hószán, aminek legcombosabb példányaival akár 200 km/órás sebességgel is száguldozhatunk

A hómobilok szánszerkezete egy „U” vagy „N” profilú alumínium vázra épül, ezen van az ülés és alatta fut a meghajtó gumitalp. Az első futóműve független felfüggesztésű, leginkább a Forma-1-es autók megoldására hasonlít. A lengéscsillapítói állíthatók ez biztosítja a megfelelő rugóutat.

Ez, és a hosszú tengelytáv teszi könnyen kezelhetővé és stabillá a járművet. Két masszív, fémbetétes szénszálas sítalpszerű alkalmatossággal irányíthatjuk a járművet.

A hajtó gumitalp többféle karomnagysággal készülhet a hó mélységének megfelelően. A talpkiviteltől függően egy vagy két, állítható hátsó gáztöltésű rugóstaggal készül. A pozícióérzékeny  hátsó rugótag automatikusan lágyítja a csillapítást a használati középtartományban, de azonnal  felkeményedik, ha szélsőségesen nagy ütések érik a futóművet. A talp élettartama a gyötréstől függően változhat, de nem ritka, hogy a motoros szán élettartamával is megegyezik.

A rövidebb talp a technikás vagy kanyargósabb, míg a hosszabb a gyorsabb területeken jelenthet előnyt. A talpnak nem csak a külső, hanem a belső felületén is vannak karmok, ezekbe – akár egy fogaskerék – kapcsolódik a meghajtó dob, valahogy úgy, mintha a robogó kereke helyén egy karmos dupla tárcsa lenne. A hasonlat nem is áll távol a valóságtól, ugyanis a váltó a robogóknál megszokott Variomatic rendszerrel működik.  A hószánok esetében az erőátviteli rendszer egyetlen kopó alkatrésze az ékszíj. Ezért nem árt figyelni arra, ha a szán hosszabb ideig áll, akkor könnyen lefagyhat, és ilyenkor a hirtelen indulás elszakíthatja a szíjat. Szerencsére a legtöbb esetben ez gyorsan szerszámok nélkül is kicserélhető. Általában a váltót takaró lemezen a tartalék szíjnak is készítenek helyet.

Egyedi megoldások

A nyitott váltón kívül azért akad néhány hószánra jellemző egyedi technikai megoldás. Ilyen például a motor vízhűtője, ami nem megszokott módon hátrakerült, hogy a felcsapódó hó hűteni tudja, de mindeközben a rendszert úgy alakították ki, hogy az ülést fűteni is tudja. A hűtő formai kiképzése sem hagyományos, külseje leginkább az elektromos hűtőbordákra hasonlít.

A féktárcsa közvetlenül a meghajtásra kerül. Míg a megszokott használatú fékrendszereknél a hűtésről, addig a hószánoknál a lassító berendezés fűtéséről kell gondoskodni. A motor hűtési rendszere meleg vízzel fűti a fékmunkahengereket. A fékeket a kormányon a baloldali karral hozhatjuk működésbe, hasonlóképpen az egyes quadoknál alkalmazott megoldásokhoz. A gázadás is quadok szisztémáján alapul, ezt a jobboldali karral adagolhatjuk.

A markolatok, valamint a gázkar külön-külön is fűthetők, elkerülendően azt, hogy az ujjunk a kesztyű ellenére odafagyjon a gázkarhoz. Ha már markolatnál tartunk, akkor itt jegyzendő meg, hogy ezek végei kicsit íveltek. Ez azért van, hogyha tempós meneténél ki kell áll állnunk a nyeregből, akkor se csússzon le a kezünk róla. A hószánok üzemanyagtankjának mérete igazodott a körülményekhez ezért űrtartalmuk viszonylag nagy, 40-50 liter.

Szántörténet

A hószánok története csaknem egyidős az autókéval. Az oka prózaian egyszerű volt, ugyanis a kor gumiabroncsai anno csak sekélyes alternatívát nyújtottak a havon történő közlekedésre, ezért hatékonyabb megoldást kellett találni.

Az első szárnypróbálgatások a gépkocsik átalakításában történtek. 1937-ben a Bombardier vállalat kezdett sorozatban motorszánokat gyártani. A B7 lajstromszámú jármű azonban inkább hasonlított lánctalpas harcijárműre, mint szánhoz. A továbbfejlesztett változata a B12, már csaknem sikertörténet lett, mivel vonatatóként, iskolabuszként, valamint rendőr –és postásjárműként is alkalmazták. De, még ez a megoldás sem hasonlított a mai hószánokhoz.

Bármilyen meglepőnek is tűnik, készült magyar motoros hószán is. Az ötvenes években Pannónia felhasználásával gyártották le a „hószánkó portotípust”, ami 65 km/órás sebességre volt képes.

A továbbtervezés tehát nem állt meg, mivel J.Armand Bombardier  célja az volt, hogy egy-két személyes könnyű és olcsó motoros szánokat készítsenek. Így született meg nem sokkal később, Ski-Doo márkanév és motoros szán család.

Meglátva a hószánokban rejlő üzleti lehetőséget, később több gyártó, így a Polaris, az Arctic Cat, és a Yamaha is piacra dobta saját fejlesztését. Ez utóbbi cég érdekessége, hogy első szárnypróbálgatásit  Bombardier alapokon kezdte, amibe a saját motorjait szerelte, a tesztjeit hó híján pedig tengerparti homokdombokon végezte.

Az oldal fő támogatója

 

2016.09.24
Továbbképzés és bemutató kezdődött elsősorban nem hivatásos magyarországi és határon túli magyar....
2016.09.24
Beköszöntött az ősz, amikor nemcsak az iskolai tanórák veszik kezdetüket, hanem az a sok remek....
2016.09.24
Szeptember 24-én, szombaton immár 20. alkalommal rendezték meg a hagyományos Borok Útja....
2016.09.24
Edoardo Mortara, az Audi francia-olasz kettős állampolgárságú pilótája nyerte a német túraautó-....
2016.09.24
A háromszoros magyar bajnok és a 2016/17 idényben a Bajnokok Ligájában induló Linamar –....
2016.09.24
A szubkompakt dél-koreai modell a márka bestsellere is lehet Európában. A negyedik generáció....
2016.09.24
A kompakt szabadidő-járművek között új mércét állított a Porsche Macan, többek között a....
2016.09.24
Akár 280 lóerős benzinmotorral, és összkerékhajtással, illetve számos egyéb újdonsággal támad a....
2016.09.24
A korábban vállalati flottába tartozó gépjárművek hosszú távon akár jelentősen kevesebbe....
2016.09.24
Felborult egy terepjáró szombat reggel az M0-s autóút M5-ös autópálya felé vezető oldalán....