Darragh O’Brien ír közlekedési miniszter október közepén jelentette be, hogy minden helyi önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a városi és beépített területek sebességhatárait, és 2027. március 31-ig el kell indítania a 30 km/órás zónák kijelölését. A döntés az ország közlekedésbiztonsági stratégiájának második üteméhez kapcsolódik, amely 2030-ig a halálos és súlyos balesetek számának 50 százalékos csökkentését tűzte ki célul. A program része az úgynevezett Vision Zero, vagyis „Zéró halálos baleset” célkitűzésnek – ennek lényege, hogy hosszú távon senki ne veszítse életét közúti közlekedésben. „Az alacsonyabb sebességhatárok a városokban és a lakott területeken jelentősen növelik a biztonságot, különösen azok számára, akik gyalog, rollerrel vagy kerékpárral közlekednek” – hangsúlyozta O’Brien.

A minisztérium szerint az alacsonyabb sebesség támogatja az úgynevezett „aktív közlekedést” (Active Travel), vagyis a gyaloglást és a kerékpározást ösztönző fejlesztéseket. Az infrastruktúra-átalakításra és a táblák, oszlopok cseréjére 20 millió eurós forrást (árfolyamtól függően ez jelenleg kicsit kevesebb mint 8 milliárd forint) különítettek el. Az ország közlekedésbiztonsági hatósága (Road Safety Authority) szerint a halálos balesetek csaknem harmada városi útszakaszokon történt, a súlyos sérülések több mint fele pedig 60 km/óra alatti zónákban.

A 30 km/órás korlátozás bevezetése azonban nem országos, automatikus intézkedés: az ír önkormányzatok saját helyi rendeleteik – az úgynevezett „különleges sebességkorlátozó szabályrendeletek (special speed limit bye-laws) alapján vezethetik be a változásokat, a nyilvánosság bevonásával és a képviselő-testületek szavazásával. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, röviden ETSC) sajnálattal jegyezte meg, hogy Írország elvetette az országos alapértelmezett 30 km/órás határt, amely már bevált gyakorlat többek között Spanyolországban és Walesben. A szervezet szerint a helyi szintű, töredezett végrehajtás lassítja a változást, és csökkenti a központi célok elérésének esélyét.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) az Európai Unió egyik legfontosabb, független szakmai szervezete, amely meghatározó szerepet játszik a közúti biztonság fejlesztésében. Ajánlásai és elemzései rendszeresen irányt mutatnak a tagállamok szabályozási gyakorlatának, különösen akkor, amikor a sérülések és halálos balesetek csökkentését célzó intézkedésekről van szó. A városi sebességcsökkentést – különösen a 30 km/óra alapértelmezett határt – az ETSC a leghatékonyabb eszközök egyikének tekinti, hiszen bizonyíthatóan mérsékli az ütközések súlyosságát és csökkenti a védtelen közlekedők kockázatát. A szervezet ezért rendszeresen bírálja azokat az országokat, ahol a szabályozás nem egységes, és csak helyi szinten, töredezetten valósul meg a lassítás. Az ETSC álláspontja szerint ott működik igazán a biztonsági reform, ahol egyértelmű, országos keretek között, következetes módon vezetik be a 30 km/óra határt.

A témát Magyarországon is régóta napirenden tartja az Autószektor.hu: a „Van értelme a sebességkorlátozást 30 km/órára csökkenteni?” című cikk már 2024-ben felvetette, hogy a kisebb sebesség nem az autósok büntetése, hanem a közös biztonság záloga. A „Jön a 30-as korlátozás a városokban?” írás 2025-ben bemutatta, hogyan nő Európában a városi 30-as övezetek aránya, míg a „Budapesti forgalomcsillapítási mintaprojektek listája” a fővárosi példákat gyűjtötte össze. Az oktatási rovatban a „Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai – 50 helyett 30-cal a városokban” játékosan, gyermekek számára is érthetően magyarázta el a szabályt, a „Lakó-pihenő övezet – szabályok és biztonság” pedig a forgalomcsillapítás gyakorlati jelentőségét mutatta be. Ezek a hazai példák ugyanazt üzenik, amit az ír és európai szakértők: a városi lassítás a balesetmegelőzés legkézenfekvőbb módja.

A nemzetközi tudományos bizonyítékokat a görög George Yannis és Eva Michelaraki 2024-es kutatása hozta meg. A Sustainability című nemzetközi tudományos folyóiratban – mely a fenntarthatóság témakörének egyik vezető szaklapja - megjelent „Review of City-Wide 30 km/h Speed Limit Benefits in Europe” című tanulmány 40 európai város – köztük Brüsszel, Párizs és Zürich – adatait elemezte a PRISMA-módszertan (Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses) szerint. Az elemzés kimutatta, hogy a 30 km/órás városi sebességhatár bevezetése 23 százalékkal csökkentette a közúti balesetek, 37 százalékkal a halálos áldozatok, 38 százalékkal a sérülések számát, miközben az emisszió 18 százalékkal, a zajterhelés 2,5 decibellel, az üzemanyag-fogyasztás pedig 7 százalékkal csökkent. A városok átlagos közlekedési ideje alig változott – a „lassabb” tehát nem lett „lassúbb”.

Biztató irány a 30 km/órás zónák kiterjesztése (kép: NTUA, MDPI)

George Yannis és Eva Michelaraki a közúti közlekedésbiztonság nemzetközileg elismert kutatói, akik a görögországi Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem (National Technical University of Athens – NTUA) Mobilitás és Közúti Biztonság Kutatócsoportjának meghatározó tagjai. Yannis professzor Európában az egyik legtöbbet idézett szakember a városi sebességcsökkentés, a sérülés-megelőzés és a közlekedéspolitikai hatékonyság vizsgálatában, Michelaraki pedig a közúti kockázatelemzés és a nagyvárosi mobilitási trendek adatvezérelt értékelésének kutatója. Közös munkáik – köztük a 2024-es, Európa 40 városát elemző tanulmány – ma már alapműnek számítanak a 30 km/óra sebességkorlát közlekedésbiztonsági és környezeti hatásainak megértésében.

Az ír modell egyszerre mutat előremutató példát és hordoz kockázatot. Példa, mert a kormány egyértelmű politikai és pénzügyi elköteleződést mutat a közlekedésbiztonság iránt. Kockázat, mert az országos egységesség hiánya miatt a változás tempója önkormányzatonként eltérő lehet, így a hatás elhúzódhat. Magyarország számára mindez világos üzenet: a 30 km/órás városi zóna nem korlátozás, hanem stratégia. A lassítás nem a haladás ellentéte, hanem annak előfeltétele – egy élhetőbb, biztonságosabb és egészségesebb városi közlekedésé.

Források: Department of Transport Ireland – Minister for Transport directs review of urban speed limits (2025); ETSC – Ireland’s urban speed limit plan falls short of default 30 km/h approach (2025); Road Safety Authority Ireland – 30 km/h Urban Campaign (2024); Yannis G., Michelaraki E. (2024): Review of City-Wide 30 km/h Speed Limit Benefits in Europe, Sustainability 16(11)

Nyitókép: ETSC