A mai modern autók összehasonlíthatatlanul biztonságosabbak, mint a néhány évtizeddel ezelőtti modellek, ami a jobb védelmet nyújtó karosszériának és a számtalan technikai vívmánynak köszönhető. A fejlett menetbiztonsági elektronikai rendszerek – mint például a blokkolásgátló, a kipörgésgátló, a menetstabilizáló, a követési távolságot és a sávelhagyást érzékelő berendezések – elősegítik a biztonságosabb vezetést. És azok a kevésbé misztikus dolgok is rengeteget számítanak, hogy egyre jobb a gumik tapadása, jobban világítanak a fényszórók, vagy összességében ma könnyebben el lehet kerülni egy balesetet, mint régebben. 

Ehhez persze az is kell, hogy a vezető a forgalomra figyeljen, és betartsa a szabályokat, főleg ne lépje túl a sebességhatárokat. A közlekedési balesetek egyik leggyakoribb oka a gyorshajtás, Magyarországon 2019-ben majdnem a balesetek harmada azért következett be, mert a sofőr túl gyorsan ment. 

50 helyett 30

A városokban, lakott területen belül azért is veszélyes a gyorshajtás, mert nagyobb sebesség esetén sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy elgázolt gyalogos vagy kerékpáros súlyos vagy halálos sérülést szenved. Ha egy gyalogost 60 kilométer/órás sebességgel üt el egy autó, csak nagyon csekély esélye van a túlélésre. 50 kilométer/óránál is kicsivel jobb a helyzet, de még akkor is csak 10-ből 2 gyalogos éli túl a gázolást. Ha viszont csak 30 kilométer/órával halad az autó, 10 gyalogosból 9 túléli a balesetet. Óriási különbség!

Sokkal biztonságosabbá válik a közlekedés, ha 50 helyett csak 30 kilométer/órával mennek az autók

A súlyos balesetek megelőzése érdekében az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács régóta szorgalmazza a sebességhatárok csökkentését, egész pontosan azt, hogy a jelenlegi 50 kilométer/óra helyett 30 kilométer/óra legyen sebességhatár lakott területen belül. Az alacsonyabb sebesség nemcsak növeli a biztonságot, hanem javul a levegő minősége, kisebb lesz a zaj, többen fognak gyalogolni és kerékpározni, a városok pedig élhetőbbek lesznek. 

Sok helyen sebességcsökkentésre készülnek Európában

Az intézkedést egyre több európai város vezeti be. A finn és a norvég fővárosban, Helsinkiben és Oslóban már végrehajtottak a sebességcsökkentést, és a főbb gerincútvonalak kivételével mindenhol legfeljebb 30-cal lehet közlekedni. Ennek meg is lett a hatása, az elmúlt évben senki sem vesztette az életét a két főváros útjain. 

• A skandináv példák után 2021-től a francia fővárosban is általánossá tennék a 30 kilométer/órás korlátozást. Bár Párizsban most is vannak ilyen zónák, de ha bevezetik, a körgyűrű kivételével mindenhol ez lesz a maximálisan megengedett sebesség. Franciaországban egyébként Grenoble, Lille és Nantes is hasonló lépéseket tett, és csökkentették a sebességhatárt.
• Hollandiában szintén arra készülnek, hogy 30 kilométer/óra legyen az általános sebességhatár lakott területen belül. A holland képviselőház a napokban fogadta el az erről szóló tervet. Az elképzelések szerint a legnagyobb megengedett sebesség külön táblákkal egyes helyeken több is lehet, de csak akkor, ha a gyorsabb tempó nem jár aránytalanul nagy közlekedésbiztonsági kockázattal. 
• Spanyolországban is csökkentésre törekszenek, előkészületben van a törvényi szabályozás, amellyel a lakott területen belül az ország egész területén 30 kilométer/óra lehet a limit. 
• Budapesten is szóba került a sebességcsökkentés, ami komoly vitát váltott ki. Egyelőre az év végéig egy átfogó felmérés zajlik a kérdésben. 

A sebességkorlátozó tábla kevés

Bár az alacsonyabb sebességhatár közlekedésbiztonsági előnyei elég egyértelműek, a vizsgálatok azt mutatják, hogy nem elég kitenni egy sebességkorlátozó táblát. Ez ugyanis a legtöbb esetben kevés ahhoz, hogy az autósok tényleg lassabban haladjanak. Egy brit kutatás arra jutott, hogy ha egyszerűen csak táblákkal csökkentik a megengedett legnagyobb sebességet 20 mérföldre (32 kilométer/óra), akkor az autósok többsége nem törődik a korlátozással, és gyorsabban hajt. 

Sok helyen most is vannak 30-as zónák, de egyre több város általánossá tenné az alacsonyabb sebességhatárt

A sebességcsökkentés csak akkor működik, ha fekvőrendőr, útszűkület vagy más épített megoldás is lassítja a forgalmat. Ez esetben viszont igen hatásos a sebességkorlátozás: 41 százalékkal csökken az ütközések, és 46 százalékkal a személyi sérüléssel járó balesetek száma. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a sebességkorlátozást ott tartották be a leginkább az autósok, ahol egyértelmű volt, miért kell lassabban haladniuk, például iskolák, óvodák, játszóterek közelében. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!