London 2026-ra Európa önvezető mobilitási főpróbájává válhat. A Waymo és a globális mobilitási szolgáltató Moove partnerségben tervezi elindítani robotaxi szolgáltatását, miközben az Uber és a Lyft is saját autonóm taxi pilotokra készül. A cél világos: bebizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek képesek biztonságosan és üzemszerűen működni egy olyan városban, amelyet sokan az egyik legösszetettebb európai közlekedési környezetnek tartanak.

A Waymo a világ egyik legelőrébb járó önvezető járműfejlesztő vállalata, a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozik. A cég nem autógyártó, hanem teljes autonóm vezetési rendszerek fejlesztésére specializálódott. Robotaxi szolgáltatása már több amerikai nagyvárosban – köztük Phoenixben, San Franciscóban és Los Angelesben – üzemszerűen működik. A Waymo előnye a hatalmas mennyiségű valós forgalmi adat: több mint 100 millió autonóm mérföld tapasztalatára építi biztonsági érvelését.

A Moove egy globális mobilitási szolgáltató, amely az autonóm járművek üzemeltetésére és flottamenedzsmentjére specializálódott. Nem fejleszt önvezető technológiát, hanem a Waymo által szállított rendszerek mindennapi működtetését végzi: járműüzemeltetés, karbantartás, tisztítás, logisztika és szolgáltatásbiztosítás. A Waymo–Moove együttműködés lényege, hogy az autonóm technológia mögött iparszerű, skálázható üzemeltetés álljon – ez Európában kulcskérdés.

Az Uber a világ legismertebb alkalmazásalapú, azonnali vagy előrendelhető személyszállítási közvetítő rendszere, ún. „ride-hailing” platformja, amely hosszú távon platformszolgáltatóként képzeli el szerepét az autonóm mobilitásban. Bár korábban saját önvezető fejlesztésekkel is próbálkozott, ma inkább partneri modellekben gondolkodik. Londonban tervezett robotaxi pilotjai várhatóan külső technológiai beszállítókra épülnek, miközben az Uber erőssége továbbra is az utasoldali alkalmazás, a keresletkezelés és az árképzés.

A Lyft az Uber amerikai versenytársa, amely szintén a platformalapú autonóm mobilitásban látja a jövőt. Európában kisebb jelenléttel bír, londoni megjelenése azonban jelzi, hogy a cég nem akar kimaradni az európai robotaxi-versenyből. Stratégiája hasonló az Uberéhez: nem feltétlenül fejleszt technológiát, hanem összekapcsolja az utasokat az autonóm flottákkal.

Valahogy így néz majd ki Londonban ki a Waymo-Uber koprodukciós robotaxija (kép: hypebesat.com)

A brit kormány részéről a politikai támogatás egyértelmű. Az automatizált járművekről szóló törvény (Automated Vehicles Act 2024) jogi keretet teremt az önvezető járművek közúti használatához, kimondva, hogy ezeknek legalább olyan biztonságosnak kell lenniük, mint egy gondos és kompetens emberi sofőrnek, sőt, hozzájárulást kell nyújtaniuk a közlekedésbiztonság javításához. A törvény azonban nem ad egyértelmű választ arra, miként lehet ezt objektíven és jogilag támadhatatlan módon bizonyítani.

Nick Reed professzor, a londoni GATEway autonóm shuttle projekt egykori szakértője szerint éppen ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Mint fogalmaz: „A jogszabály kimondja az elvárást, de nem határozza meg egyértelműen, hogyan kell bizonyítani, hogy az önvezető jármű valóban biztonságosabb az embernél.” Reed rámutat arra is, hogy a közúti balesetek statisztikai ritkasága miatt rendkívül nehéz elegendő adatot gyűjteni a biztonság objektív igazolásához.

A GATEway (Greenwich Automated Transport Environment) egy 2015 és 2019 között futó brit kísérleti program volt London Greenwich városrészében, amelynek célja az önvezető járművek valós városi környezetben történő tesztelése volt. A projekt keretében autonóm shuttle járművek közlekedtek nyitott közterületen, gyalogosokkal és más közlekedőkkel megosztott forgalomban, miközben nemcsak a technológia működését, hanem a közlekedésbiztonsági, jogi és társadalmi elfogadottsági kérdéseket is vizsgálták. A GATEway különösen fontos tapasztalatokat adott arról, hogyan reagál a lakosság az önvezető járművek jelenlétére, és milyen szabályozási feltételek szükségesek a biztonságos bevezetéshez; ezek az eredmények később közvetlenül hozzájárultak az Egyesült Királyság automatizált járművekre vonatkozó jogi keretrendszerének kialakításához.

A Waymo ezzel szemben adatokkal érvel. A vállalat eddig több mint 100 millió teljesen autonóm mérföldet tett meg az Egyesült Államokban, és több mint 10 millió fizetős utazást bonyolított le. Saját kimutatásaik szerint járműveik ötször kevesebb sérüléses balesetben érintettek, és tizenkétszer ritkábban keverednek gyalogosokat érintő incidensekbe, mint az emberi sofőrök. Ezek az adatok ugyan meggyőzőek, de továbbra is szolgáltatói forrásból származnak, független európai auditmechanizmus nélkül.

A technológiai kihívások mellett London városszerkezete is komoly próbatétel. A keskeny utcák, a kevert forgalom – buszok, taxik, kerékpárosok, gyalogosok és mikromobilitási eszközök egyidejű jelenléte – valamint az ideiglenes forgalmi rendek állandó változása mind olyan tényezők, amelyek jelentősen eltérnek az amerikai, rácsos szerkezetű városok tapasztalataitól. Mindezt tovább nehezíti a közbizalom hiánya. Friss felmérések szerint a brit lakosság mindössze három százaléka bízik erősen az önvezető taxikban, míg több mint kétharmaduk kifejezetten negatívan viszonyul a technológiához. A biztonsági aggályok, a technikai hibáktól való félelem és az irányítás elvesztésének érzése egyaránt visszatartó tényezők. Ugyanakkor vannak társadalmi csoportok, amelyek számára a robotaxik komoly lehetőséget jelentenek. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szerint az önvezető járművek jelentősen növelhetik azok mobilitását, akik egészségi okokból nem vezethetnek.

Miért fontos mindez Magyarország számára? London esete precedenst teremthet Európában. Ha egy ilyen összetett városi környezetben működőképesnek bizonyul az önvezető taxi, az felgyorsíthatja a közép-európai pilotokat, így akár Budapest számára is iránymutató lehet. A szabályozási tanulságok, a közbizalom kezelése és az üzemeltetési modellek mind olyan tapasztalatok, amelyekre Magyarország a következő évtized közlekedéspolitikájának alakításakor támaszkodhat.

Autószektor-kontextusban az önvezető taxik londoni megjelenése szorosan kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amelyben a mesterséges intelligencia már nemcsak figyel, hanem dönt is a közlekedésben. A CES 2026 üzenetei, a brit közlekedésbiztonsági stratégia megújítása és az AI-alapú forgalomirányítási megoldások mind ugyanabba az irányba mutatnak: a jövő közlekedése adatvezérelt, automatizált és egyre inkább emberi beavatkozás nélkül működik.

Forrás: Traffic Technology International, 2026 január

Nyitókép: Traffic Technology International, AdobeStock AI