Egy kis számvetés

Hihetetlen örömhír számomra, hogy folyamatosan emelkedik a motorkerékpárok száma hazánkban. Friss adatok még nincsenek, de a tavalyi évben jelentős, 22,8%-os növekedést mutatott az új motorkerékpárok forgalomba helyezése a 2023-as adatokhoz képest, és összességében 55%-kal nőtt a 2022-es adatokhoz képest. Nagyon sokan engednek a csábításnak, és próbálják ki a kétkerekűek világát. Azt gondolom kevesen távoznak csalódottan ettől az asztaltól, mert a motorozás tényleg jóllakatja az ember élményekkel, a nyeregben igazán szabadok lehetünk. De amíg nem tapasztalja, úgysem tudja meg. Sajnos legtöbbször az időhiány öli meg a motorozást. Ezért szoktam baráti körben gyakran emlegetni, hogy olyan motort kell venni, amit a garázsban is jó nézegetni. Mert magam is többet csodálom ott, mint amennyit nyergében ülve arra használnám, amiért tartom. De sokan éppen csak most éreztek rá az ízére, és több ezer kilométert is sikerült motorozniuk ebben a szezonban, amihez nagyon gratulálok! Kíváncsi lennék mit tapasztaltak? Milyenek voltak a visszajelzések az autósok részről, vajon partnerként kezelnek akkor is, ha motorozunk? Emellett nem lehet elfelejteni azt az egyre népesebb tábort, akik a jó időt kihasználva autó mellé vásároltak robogót, és koratavasztól (április), késő őszig (november) azzal oldják meg a napi helyváltoztatásukat. Ez nyolc hónapot jelent, és ha kiszámolják, hogy ez alatt mennyi üzemanyagot, és parkolási díjat spóroltak, nem beszélve a megfizethetetlen szabadidőről, akkor igen nehéz lesz majd lassan újra visszaülni az autóba. Nagyon reménykedem benne, hogy 2026-ban arról az örömhírről is beszámolhatok majd, hogy B kategóriás jogosítvánnyal is bárki vezethet majd 125-ös robogót, ami még több autóst ültet át kétkerékre. Egy biztos, hogy alakul egy szépen ívelő tendencia, egyre jobb hazánkban a motorosok elfogadása az autósok részéről, egyre inkább elismerik, hogy áldozatokkal jár, és sokkal jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, és nem utolsó sorban a közlekedés egyik legvédtelenebb résztvevői, így félve mondom ki, de talán egy fokkal jobban figyelnek, s vigyáznak ránk. Vagy mégsem?

Atrocitásból is kijutott ebben a szezonban

Biztos vagyok benne, hogy egy szezonzáró összegzésnél nem csak azokra a dolgokra emlékszünk vissza, amik bearanyozták, megkoronáztak egy-egy motorozást, például eljutni egy különleges úticélhoz, vagy kipróbálni magunkat egy vezetéstechnikai tréningen. Hanem emléke megmarad a kellemetlen közlekedési helyzeteknek is, amiből akár nagyobb baj is történhetett volna. Ilyen lehet egy mellékútról elénk kanyarodó, elsőbbséget meg nem adó vagy leszorító autóstárs. Idén ebből nekem kevesebb jutott, de volt például olyan, aki szórakozásból lassítgatott előttem, és ezen jót vihorászott utastársával. Nagyon sok rossz emlék született abból, hogy nem figyeltek rám, nem vettek észre. Erre egy jó példa, amikor többször is bekúsztak mellém a lámpánál, vagy a zebra mellé, amikor elsőbbséget adtam egy gyalogosnak. Tudják, hogy van ez, zavarja az embert, amikor valaki átlépi az intim szférát. Ez nálam is így működik motoron is, egy darabig (talán az átlagtól jobban is) toleráns vagyok, de amikor már 10 centire teszi be az autó elejét a combomtól, akkor nem tudom nem kérdőre vonni. Mit gondol? Majd egyszerre, egymás mellett indulunk, vagy megvárom őt? Ilyenkor abba kellene belegondolnia, hogy ő, hogy reagálna le egy hasonló szituációt, amikor bekúszna mellé valaki. De persze ennyi legyen a legnagobb akadály, mert különleges figyelemmel és előrelátással a legtöbb necces helyzet kimozogható, és motoron egyébként is sokkal jobban látjuk a forgalom dinamikáját, mindere egyszerűbb felkészülni, és lereagálni, mint autóból. De továbbra is azt tanácsolom, hogy inkább mi legyünk óvatosak, és ne bízzunk meg a másik közlekedőben vakon.

Mit tegyek, ha nem tudom elengedni télre sem?

Sokan gondolkodnak ezen, és nézik a meteorológiát, már előre rosszul vannak, ha esős, szürke, hűvös napok jönnek. Nekik jó hír, hogy nem kell otthon hagyni a praktikus járművet télre sem, a téli kiegészítők viszont elengedhetetlenek akkor, ha kipróbálnák ezt az évszakot is kétkeréken. Korábban már írtam erről egy hasznos összefoglalót, amit itt olvashat. Ha pedig belevágna, csak támogatni tudom. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jár kompromisszummal, de a mérleg másik oldalán viszont az idő, és stresszmentes közlekedés, ami nagyon erős pozitívum. Ha sikerül tartani a felfelé ívelő tendenciát, akkor jövőre is számíthatunk türelemre az autósok részéről és az előzékenységükkel nem félemlítik majd meg azokat sem, akik eddig még csak kacérkodtak a gondlattal, hogy legalább jó időben robogózzanak, amivel százezreket spórolnak, és több napi dugóban araszolástól kímélik meg magukat minden egyes szezonban.