Sok fiatal közlekedik mopeddel, robogóval, vagyis a hivatalos elnevezés szerint segédmotoros kerékpárral. A KRESZ szerint olyan ez egy 2, 3 vagy 4 kerekű jármű, amelynek hengerűrtartalma maximum 50 köbcentiméter, elektromos motor esetén pedig legfeljebb 4 kilowattos a névleges teljesítménye.

A legfontosabb szabályok

Két fontos szabály, amelyeket a leggyakrabban szegnek meg: segédmotoros kerékpárt csak bukósisakban lehet vezetni, illetve tilos utast szállítani a robogón. Megengedett legnagyobb sebességük lakott területen belül és kívül egyaránt 40 kilométer/óra. 

• Bicikliúton tilos segédmotoros kerékpárral közlekedni lakott területen belül! 
• Csak lakott területen kívül van lehetőség a kerékpárúton haladni segédmotorral, de csak akkor, ha nincs tiltó tábla, és akkor is csak legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel. 
• Autópályán és autóúton sem szabad közlekedni segédmotorral. 

Robogózás csak bukósisakban és utas nélkül

Aki robogóval közlekedik, annak jó tudnia, hogy az autók az előzni tilos tábla után is megelőzhetik a kétkerekű segédmotoros kerékpárokat. Többsávos úton a mopedeseknek kötelező a szélső sávban haladniuk, a belső sávot csak előzés és balra kanyarodás esetén használhatják. A buszsávban viszont közlekedhetnek a buszok zavarása nélkül. 

A segédmotoros jogosítvány

Segédmotoros kerékpárra lehet a legkorábban megszerezni a jogosítványt: már 13 és fél évesen lehet jelentkezni az AM kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez szükséges tanfolyamra. Igaz, ez még csak az oktatás megkezdésére vonatkozik, az elméleti vizsga minimum korhatára 13 év és 9 hónap, gyakorlati vizsgára pedig 14 éves kortól lehet menni. A tanfolyam 16 óra elméleti és 10 óra gyakorlati foglalkozásból áll, ehhez jön még a vizsgák időtartama. 

A jó öreg Simson még ma is népszerű

Persze nem csak AM kategóriára érvényes jogosítvánnyal vezethetünk segédmotoros kerékpárt, az A-tól E-ig szóló összes jogsi alkalmas moped vezetésére. A legtöbb embert az érinti, hogy a személyautóra érvényes, B kategóriás jogosítvánnyal simán lehet robogózni. 

Tornádó = segédmotor

Az elmúlt években nagyon elterjedtek azok a kétkerekű járművek, amelyek elektromos kerékpárnak látszanak, de valójában segédmotoros kerékpárnak minősülnek. Ezeket a köznyelvben gyakran csak tornádóként emlegetik. A KRESZ szerint a kerékpár „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor segíti”. A hangsúly nemcsak a teljesítményen van, hanem hogy az elektromotor csupán segíti a hajtást. 

Ha a vezető a pedál tekerése nélkül – már ha van rajta egyáltalán pedál –, kizárólag a motor erejét használva halad a járművel, akkor már nem kerékpárról van szó. Az a jármű segédmotoros kerékpárnak minősül, és jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak rá: kell hozzá jogosítvány, bukósisak, kötelező biztosítás és – a biciklisekkel ellentétben – egy korty alkoholt sem ihat a vezető. Az ilyen „kerékpárszerű” járművet onnan ismerheted fel egyszerűen, hogy gázkar van rajta, és akkor is halad, ha csak pihenteted a lábadat a pedálon. 

Ez a kétkerekű jármű segédmotoros kerékpárnak számít, mert a motor önállóan, tekerés nélkül is hajtja a járművet (Fotó: Police.hu)

Ezek a segédmotoros kerékpárnak minősülő járművek leginkább az idősek körében népszerűek. Ám gyakran sem ők, sem a családtagjaik nincsenek tisztában azzal, hogy a jogszabály szerint nem elektromos kerékpárt vezetnek. Az a tapasztalat, hogy a rendőrség nem szokott csak emiatt büntetni, ám ha történik egy baleset, amelyben egy tornádó sofőrje is érintett – akár vétlen félként –, akkor általában nem ússzák meg a felelősségre vonást amiatt, hogy bicikliként használták a segédmotoros kerékpárt. 

Sok robogós biztosítás nélkül közlekedik

Magyarországon jelenleg mintegy 600 ezer robogó üzemel, azonban mindössze 15-20 százalékuk után fizetik rendszeresen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) évi 5-6 ezer forintos átlagos díját. A tulajdonosok egy része valószínűleg nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem a segédmotoros kerékpárokra is kiterjed. Akinek nincs biztosítása, annak közúti ellenőrzés során mulasztási bírságot kell fizetni, ha pedig balesetet okoz, a kárt saját zsebből kell megtérítenie. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!