Képzeljük csak el: egy egész év alatt, az Európai Unió valamennyi tagállamának összes közútján nagyjából 580-szor kevesebben érkezett gyászhír egy-egy családhoz, mint az azt megelőző évben. Az Európai Bizottság március végén közzétett előzetes statisztikái szerint mintegy 19 400 ember vesztette életét 2025-ben az uniós közutakon — ez a 2024-es adathoz képest 3 százalékos csökkenést jelent. Az ETSC értékelése szerint azonban ez a javulás marginális, és önmagában nem ad okot megkönnyebbülésre.

Teljesíthető még a 2030-as cél?

Az Európai Unió 2019-ben tűzte ki azt a célt, hogy 2030-ra felezi a közúti halálesetek számát a 2019-es alapszinthez képest. Ahhoz, hogy ezt a célkitűzést teljesítse, évenként átlagosan körülbelül 4,6 százalékos csökkenésre lenne szükség. Az elmúlt hat évben azonban az EU összesített javulása csupán 15 százalékot ért el — vagyis a fejlődés üteme tartósan elmarad a szükségestől.

Az adatok mögött jelentős tagállami különbségek húzódnak. Észtország 38 százalékos csökkenéssel, Görögország 22 százalékos javulással emelkedik ki a mezőnyből, miközben több nagy tagállamban a haladás megtorpant vagy visszafordult. Érdemes megjegyezni, hogy kisebb országok esetében az éves százalékos változások a kisebb esetszám miatt természetszerűleg nagyobb ingadozást mutathatnak. A 2030-as célra reális eséllyel pályázó tagállamok köre az ETSC értékelése szerint szűk: Belgium, Dánia és Lengyelország tartozik ide.

Az EU tagállamai között jelentős különbségek vannak a közlekedésbiztonsági teljesítményben (Forrás: AI generált illusztráció)

Hol tart Magyarország a mezőnyben?

Magyarország helyzete vegyes, de összességében javuló képet mutat. Az Európai Bizottság részletes adatai szerint a hazai halálos baleseti ráta 2025-ben egymillió lakosra vetítve 48 volt, szemben a 2024-es 52-vel — ez mintegy 8 százalékos javulás. 2019 óta Magyarország 24 százalékos csökkenést ért el, ami meghaladja az EU összesített 15 százalékos előrehaladását. Ugyanakkor az uniós átlag 43 fő/millió, és Magyarország továbbra is efölött teljesít — ez azt jelzi, hogy hazánk közlekedésbiztonságának fejlesztése terén még bőven van mit tenni.

A hazai helyzet értelmezéséhez kontextust ad az is, hogy az uniós adatok alapján a halálos balesetek 53 százaléka vidéki utakon, 38 százaléka városi környezetben és mindössze 8 százaléka autópályákon következik be. Ez arra utal, hogy a közlekedésbiztonsági beavatkozások fókusza elsősorban a vidéki úthálózaton és a főutakon kell maradjon — ez a szempont a hazai „Mindenkit hazavárnak" program prioritásaival is összhangban van. Az Autószektoron korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogyan érintheti a munkavégzéssel összefüggő közúti kockázat a hazai helyzetet: Dolgozni indultak, nem értek haza — Európa alábecsült közlekedésbiztonsági válsága

Veszélyezteti-e a dereguláció az elért eredményeket?

Az ETSC egy további kockázatra is felhívja a figyelmet. A szervezet — saját értékelése alapján, nem az Európai Bizottság hivatalos álláspontjaként — úgy látja, hogy egyes uniós szabályozási irányok lassíthatják a közlekedésbiztonsági fejlődést. Ide sorolják például bizonyos járműbiztonsági követelmények halasztását, valamint a nagyobb tehergépjárművek határon átnyúló közlekedésének könnyítését. Az ETSC szerint, ha ezek a tendenciák tartósan fennmaradnak, a 2030-as célok teljesítése jelentősen veszélybe kerülhet. Az Autószektoron korábban részletesen elemeztük, miként érintheti ez a folyamat a hazai szabályozási és közlekedési helyzetet: Biztonsági aranykor után dereguláció az EU közlekedésbiztonságában?

A szervezet júniusban publikálja éves Road Safety Performance Index (PIN) jelentését, amely részletes és összehasonlítható képet ad majd az egyes tagállamok teljesítményéről, és megmutatja, ki halad valóban a 2030-as cél felé. Az elmúlt évek trendjét nézve a javulás folytatódik, de az ütem nem elegendő: a 2023-as több mint 20 ezer halálos áldozathoz képest a 2025-ös 19 400-as érték előrelépés — de nem abban a mértékben, amelyet az uniós vállalás megkövetelne (korábbi cikkünk a témában: Ennyi közlekedési baleset történt egész Európában).

A 3 százalékos csökkenés pozitív jelzés, de nem fordulópont. Az ETSC értékelése szerint az Európai Uniónak érdemben fel kell gyorsítania a javulás ütemét — tagállami és uniós szabályozási szinten egyaránt —, különben a 2030-as célkitűzés és a mögötte álló Vision Zero 2050-es menetrend is kérdőjelekkel terhelt marad.

Fogalomtár

ETSC (European Transport Safety Council): Brüsszeli székhelyű független európai szakmai szervezet, amely az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok közlekedésbiztonsági döntéshozatalát tudományos elemzésekkel és ajánlásokkal támogatja.

PIN (Road Safety Performance Index): Az ETSC évente közzétett közlekedésbiztonsági teljesítményindexe, amely tagállamonként értékeli az előrehaladást a kitűzött célokhoz képest.

Vision Zero: Hosszú távú uniós közlekedésbiztonsági célkitűzés, amely szerint a halálos és súlyos közúti balesetek száma 2050-re a nullához közelítsen.

Forrás: ETSC – New EU figures show 3% dip in road deaths, 2026. március 25.

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.